Az Amerikai Egyesült Államok kormányzata már jó ideje alkalmaz különböző gazdasági szankciókat Kínával szemben, amelyekkel részben azt próbálják elérni, hogy az AI-hoz kapcsolódó fejlesztések terén lemaradjon az ország, ne tudja a különböző AI modelleket nagy teljesítményű nyugati hardverrel tréningezni is futtatni. Ezzel egy időben a félvezetőipari törekvéseket is igyekeznek elgáncsolni, például azzal, hogy a fejlett nyugati technológiákat szintén elérhetetlenné teszik a Kínai Népköztársaság számára, igaz, ezen a téren még vannak teendők, ugyanis a korábbi beszámolók alapján Kína még mindig hozzáfér a modern gyártástechnológiákhoz használható gyártóeszközökhöz.

A szürkeimport mellett a másik menekülőút Dél-Korea, ahonnan fejlett gyártóeszközökhöz juthatnak a kínai félvezetőipari szereplők, ám ezt a kiskaput minél előbb szeretné lezárni az USA vezetése, éppen ezért tárgyalások indultak a dél-koreai kormányzattal. A jelenlegi szabályozás alapján nem lehet exportengedély nélkül olyan gyártóeszközöket Kínába szállítani, amelyekkel 14 nm-es vagy fejlettebb nem-planáris gyártástechnológiával lehet processzorokat legyártani, de a 18 nm-es vagy fejlettebb gyártástechnológia köré épülő DRAM chipek termelését segítő eszközök szállítása is tilos. Ehhez a szankciócsomaghoz már Tajvan, Japán, illetve Hollandia is csatlakozott, vagyis ezekből az országokból sem kaphatnak fejlett gyártóeszközöket a kínaiak.

A következő lépés az lenne, hogy Dél-Koreát is rávegyék, csatlakozzon az amerikai szankciókat alkalmazó országok táborához, ám ezt a célt nem lesz egyszerű teljesíteni, hiszen Dél-Korea és Kína között erős kapcsolat húzódik kereskedelmi tekintetben, amelynek felborítása jelentős nehézségeket okozhatna nemcsak a kínai partnereknek, de a dél-koreai vállalatoknak is. Kínában több nagy dél-koreai vállalat is jelentős gyártókapacitással rendelkezik, gondoljunk csak az SK Hynix vagy a Samsung üzemeire.

A Samsung és az SK Hynix globális szinten a legnagyobb 3D NAND és DRAM gyártónak minősülnek, és Kínában is a legjelentősebb beszállítóknak minősülnek, azaz jelenleg megkerülhetetlen szereplők. Noha Kínában már vannak törekvések, amelyek azt célozzák, hogy a belső igények kielégítéséhez szükséges chipek lehetőleg Kínán belül, saját technológiák alkalmazása mellett készüljenek, ez a váltás nem megy egyik pillanatról a másikra, hiába fejleszti gőzerővel termékeit és technológiáit a YMTC, a CXMT, illetve a Xi’an UniIC. Ezzel egy időben Dél-Korea félvezetőipari gyártóeszközök, alapanyagok, illetve alkatrészek terén is jelentős forrásnak minősül, lényegében a második legnagyobb exportforrás Japán után.

A dél-koreai tisztségviselőket érthető módon aggasztják a szankciók bevezetésének lehetséges következményei, valamint az is, hogy Kína ezek hatására megtorló intézkedéseket vezethet be, ha a dél-koreai chipgyártó eszközök exportját jelentős korlátozás alá vetik. A dél-koreai kormányzat jelenleg egy multinacionális keretrendszert tanulmányoz, amelynek keretén belül felülvizsgálható lehet az egyes érzékeny termékek exportjának szabályozása, ebbe a kategóriába tartoznak a félvezetőipari termékek is. A Kína és Dél-Korea közötti mély kereskedelmi kapcsolat jelentősen bonyolíthatja az Amerikai Egyesült Államok azon erőfeszítéseit, amelyek azt a célt szolgálják, hogy Kína még kevésbé férjen hozzá modern chipek gyártásához használható technológiákhoz és eszközökhöz.

Az amerikai illetékesek már leültek tárgyalni a dél-koreai kormányzattal, ennek során próbálják rávenni Szöult, hogy még a június közepén esedékes G7 Csúcstalálkozó előtt fogadják el az amerikai szankciók bevezetését célzó megállapodásokat. Mivel a kínai és dél-koreai fél közötti kereskedelmi kapcsolat meglehetősen mély és szerteágazó, egyelőre nem világos, sikerül-e elérni, hogy Dél-Koreai is csatlakozzon az amerikai szankciókhoz. Amennyiben az USA sikerrel jár, az exportszankciók bevezetésére várhatóan úgy is több hónapos átfutási idő után nyílhat lehetőség, addig pedig bevásárolhatnak a Kínai félvezetőipari szereplők olyan eszközökből, alkatrészekből és alapanyagokból, amelyekre feltétlenül szükségük van a félvezetőipari termelés és fejlődés biztosításához.