A ritkaföldfémek piacán a jelek szerint nem igazán javult a helyzet az elmúlt hónapok folyamán, pedig az Amerikai Egyesült Államok és Kína között még tavaly év végén született megállapodás, amelynek eredményeként Kína megígérte, biztosítja a szükséges exportlicenceket a ritkaföldfémek szegmensében, ezáltal javulni fog a szóban forgó alapanyagok elérhetősége.

A Reuters friss beszámolója alapján úgy tűnik, még mindig problémák mutatkoznak ezen a téren, hiszen például a szkandium esetében sem kapják meg a szükséges exportlicenceket az ellátási lánc képviselői, ami megnehezíti a chipgyártók dolgát is, hiszen egyebek mellett az okostelefonokban és a bázisállomásokban használatos 5G chipek gyártásához is nélkülözhetetlen ez a ritkaföldfém. Noha ennek az alapanyagnak egy részét harmadik félként működő gyártók termelik ki, a kínai kormányzat korábbi szabályozása miatt az általuk kiszolgált vásárlóknak is exportlicencet kell szerezniük, ami nem egy egyszerű folyamat.

A szkandium mellett sajnos szinte az összes egyéb kínai eredetű ritkaföldfém esetében is érvényben van ez a szabályozás, így a szűkös termelés szinte minden olyan chipet érint, amelyek 14 nm-es vagy fejlettebb csíkszélességgel készülnek, és minden olyan memóriachipet is, amelyek 256 vagy több cellarétegből állnak.

Kína első körben még 2024 végén vezetett be korlátozásokat a ritkaföldfémek exportjánál, majd 2025 áprilisában alaposan megszigorította több ritkaföldfém exportját is. Ez már önmagában is súlyos érvágás, ám a kínai vezetés azt is megkövetelte, hogy ne csak a ritkaföldfémek exportja legyen licencköteles, hanem a feldolgozásukhoz szükséges eszközök és módszerek is licenckötelezettség alá essenek. Ezzel a lépéssel lényegében elgáncsolták azokat a próbálkozókat, akik az eszközök és a technológia birtokában meg akarták próbálni kiváltani a kieső kínai ritkaföldfém-exportot, hiszen így nekik is exportlicencet kellett szerezniük.

Az amerikai és a kínai vezetés között tavaly októberben megállapodás köttetett, majd közel egy hónappal később már ki is adták az első exportlicenceket, amelyek az érintett ritkaföldfémekre vonatkoztak. Ezek a licencek viszont az egyes vásárlókra vonatkoztak, nem pedig teljes iparágakra, általános érvényű jelleggel, ami megnehezítette a vásárlók dolgát, hiszen mindenkinek önállóan kellett licencengedélyért folyamodni. A nehezített terepet látva több amerikai chipgyártó is megpróbálta a szövetségi kormány közbenjárását kérni – az illetékesek úgy látják, pont az a cél, hogy a félvezetőipart nehéz helyzetbe hozzák. A téma egészen biztosan szóba kerül majd Donald Trump pekingi látogatásán, ahol Xi Jinping, a Kínai Népköztársaság elnöke fogadja majd, hogy átbeszéljék  a kulcsfontosságú problémákat, és lehetőség szerint megpróbáljanak rájuk mindkét fél számára megnyugtató megoldásokat találni.

A geopolitikai feszültségek miatt kialakult helyzet alaposan rámutatott arra, mennyire ki van téve az Amerikai Egyesült Államok ritkaföldfémek terén Kínának: ritkaföldfém-igényeik legnagyobb részét kínai forrásokból szerezhetik be, és ez nagyrészt a többi országra is igaz, hiszen Kína meghatározó szereplő ezen a téren. A hosszabb távú megoldás érdekében korábban létrejött a Pax Silica névre keresztelt kezdeményezés, amelynek célja, hogy a globális félvezetőipari beszállítói lánc minél inkább elmozduljon Kínától, ezzel csökkentve Kína hatását a ritkaföldfémek piacán, ám a kezdeményezés egy rendkívül hosszú és nehéz folyamat részeként érlelheti be első gyümölcseit, azaz évekre vagy akár évtizedekre is szükség lesz ahhoz, hogy lényeges előrelépést érhessenek el.

Kína a globális ritkaföldfém ellátásnak közel 61%-át adja, ugyanis mind bányászat, mind feldolgozás, mind pedig finomítás terén jelentős előnyben van szinte minden egyéb országgal szemben. Ez arra sarkallta az Amerikai Egyesült Államokat és szövetségeseit, például Kanadát és Ausztráliát is, hogy alternatív forrásokat hozzanak létre és alternatív technológiákat fejlesszenek annak érdekében, hogy a jelenlegi kiszolgáltatott helyzet valamelyest javulhasson.