Az Amerikai Egyesült Államok és Japán között fontos együttműködés jött létre, amelynek keretén belül egyes ritkaföldfémek esetében azt próbálják majd közös erővel elérni, hogy csökkentsék függőségüket Kínával szemben, ami manapság még eléggé nagy kitettséget jelent mindkét fél számára. A megállapodást nem sokkal azután hozták tető alá, hogy Kína bejelentette, korlátozza bizonyos ritka földfémek exportját, ami több iparágban is súlyos következményekkel járhat hosszabb távon, hiszen romolhat az egyes alapanyagok elérhetősége a hosszadalmas exportlicenc-eljárások miatt, a hiány pedig az alapanyagok áraira is negatív hatást gyakorolhat.
Ezzel a lépéssel Kína elég nagy mennyiségű borsot tört az USA és szövetségesei orra alá, ám az elmúlt hét folyamán az amerikai és a kínai politikusok már felvázoltak egy lehetséges megállapodást, ami 2025. október 30-án véglegesíthetnek. Ennek értelmében Kína ideiglenesen, legalább egy évre felfüggesztheti a ritkaföldfémek exportjával kapcsolatos korábbi szigorítás-tervezet bevezetését, az USA pedig cserébe szintén engedhet bizonyos kérdésekben.
Közben az Amerikai Egyesült Államok a háttérben Japánnal együttműködve próbálja javítani helyzetét és csökkenteni függőségét a kínai ritkaföldfém-exporttól. Az együttműködés keretén belül alternatív beszerzési forrásokat keresnek, illetve alakítanak ki a felek, ezzel is csökkentve Kína hatását a ritkaföldfémek piacán. Noha a pontos megállapodás szövege egyelőre még nem látott napvilágot, az biztos, hogy a felek 2025. október 28-án Tokióban már megállapodtak, később pedig egyéb területekre is kiterjeszthetik az együttműködést. A megállapodás egyébként az első jelentősebb kétoldalú kapcsolatfelvétel volt azóta, hogy 2025. október 21-én beiktatták hivatalába Japán új miniszterelnökét, Sanae Takaichi-t.
A megállapodás alighanem kiterjed az olyan ritkaföldfémekre, mint amilyen a neodímium és a prazeodímium, ezek ugyanis nélkülözhetetlenek a modern elektromos motorok gyártásánál, így egyebek mellett a merevlemezek szegmensében is fontos alapanyagnak számítanak, sok egyéb iparág mellett. Ezt a szektort jelenleg Kína uralja: a globális ritkaföldfém-piacnak nagyjából felét tartja kézben az ország, de a globális mágnesgyártásban és az ahhoz szükséges alapanyagok előállításában már 85% feletti részesedéssel bír. A korábbi bejelentéssel, ami nemcsak a ritkaföldfémek exportjára, hanem a felhasználásukhoz és a finomításukhoz használatos technológiákra is kiterjed, eléggé nagy felhördülést váltott ki Kína a piacon, ami a neodímium árát is hullámvasútra ültette. Amennyiben az USA és Japán képes lesz alternatív beszerzési forrásokat találni és csökkenteni a függőséget Kínával szemben, az valamelyest könnyítheti majd boldogulásukat a különböző iparágakban.
A ritkaföldfémek mellett egyéb területen is együttműködés jelei körvonalazódnak: a felek a kisméretű nukleáris reaktorok szegmensében is kooperálhatnak, amelynek eredményeként moduláris reaktorok jöhetnek létre. A következő generációs nukleáris energiaforrások kulcsfontosságú szerepet tölthetnek majd be a következő generációs AI adatközpontok energiaigényének kielégítésében, ami egy igen-igen fontos szempont, hiszen hiába növekszik a hardverek számítási teljesítménye, ha az ezzel párhuzamosan növekvő fogyasztást nem tudják kiszolgálni az iparági szereplők. A mini reaktorok fejlesztésén egyébként több vállalat is dolgozik már, a Google mellett a Microsoft és az Amazon is efféle megoldásokon gondolkodik az AI adatközpontok tápellátásának biztosításához.
Az együttműködés mindkét területen kulcsfontosságú előnyöket hozhat, azaz meghatározó szerepet tölthet be a jövő alakulásában és az elérhető lehetőségekben.
