Az orosz-ukrán háború sajnos elég régóta zajlik és igazából egyelőre nem is látszik, mikor érhet véget. A különleges katonai hadműveletként indított akció 2022. február 24-én vette kezdetét, azaz lassan másfél éve folyik – sokkal hosszabb ideje, mint ahogy azt a támadók korábban várták. A harcokban számos nehézfegyver vesz részt mindkét oldalon, ám ezzel egy időben kreatív bombák is készülnek az ukrán oldalon, amelyek hatékonyságát a ChatGPT segítségével próbálják növelni, a bomba héja pedig 3D nyomtatóval készült anyagokból áll össze.
Az ukránokat számos elkötelezett és kreatív csapat segíti országon belül és kívül egyaránt, akik egyedi, drónokra szerelhető bombákat fejlesztenek és készítenek. A The Economist összefoglalójából kiderül az is, hogy a szóban forgó segítő csapatok száma 200 körül van, ők viszont sok-sok különféle bombatípust gyártanak, ezek között nyilván hatékonyság terén is lehetnek különbségek. Részben ezért is döntöttek úgy az ukrán védők, hogy csökkentik a bombatípusok számát, valamint a gyártási módszereket is tökéletesítik, így ezekből a harcászati eszközökből nemcsak több készülhet, de hatékonyságok is növekedhet.
Egy-egy efféle bomba legyártásához szükség van egy héjra, amelyen belül helyet kap a robbanóanyag, illetve a szóródó összetevők, azaz a repeszek, amik további sérüléseket okozhatnak a felszerelésben és az ellenség katonáiban is. Ezeket a héjakat az ukránok 3D nyomtatók segítségével készítik és drónokról engedik az ellenség stratégiailag fontos egységeire, bázisaira, vagy éppen a lövészárokban állomásozó csapataira.
A beszámoló alapján az egyik segítő, Lyosha egy speciális bombát fejlesztettek ki, miután azt tapasztalták, hogy a hagyományos gránátok nem fejtenek ki elég romboló hatást, ahogy azok az ellenségre hullanak. A csalódottság eredményeként elkészült a „Rabbit”, azaz „Nyúl” névre keresztelt bomba, ami 800 gramm tömeggel bír és kifejezetten a katonák ellen készült. A korábbi megoldásokhoz képest több mint kétszer nehezebb bomba a tapasztalatok szerint úgy halad át a fából tákolt védelmen, mint forró kés a vajon. Ebből a típusból az ukrán hadseregnek naponta 1500 darabra lenne szüksége, ám a gyártócsapat jelenleg csak nagyjából 1000 ilyen eszköz gyártására képes.
A másik érdekes bomba, amit szintén 3D nyomtató segítségével alkottak meg, már ami a külső héjat illeti, a „Big Egg”, vagyis a „Nagy Tojás” nevet viseli. Ez a példány a „Wild Bees” nevű csapat terve alapján jöhetett létre és összesen 27 centiméter hosszú. A lengyel csapat termékének héja Lengyelországból érkezik Ukrajnába, ugyanis a vámosok szemet hunynak az import felett, nem kötnek bele a „cukorkatartók” tömeges érkezésébe, hiszen nyilván ők is tisztában vannak vele, ezzel az ország hadászati képességeinek fokozását segítik. A beérkező héjakat aztán az ukrán hadsereg tölti meg robbanóanyaggal és repeszanyaggal, illetve az összes többi komponenssel is, amelyekre éppen szükség lehet.
A folyamatban a The Economist beszámolója alapján a mesterséges intelligencia is segítő jobbot nyújt, ugyanis az ukránok a ChatGPT segítségével fokozzák a bombák hatásfokát és rombolási képességeit. Noha a ChatGPT elvileg nem segít illegális témakörökben, ám egyes részfeladatokban mégis ki lehet kérni a tanácsát, amelynek eredményeként ütőképesebbek lesznek a bombák. A ChatGPT a jelek szerint például segített abban, hogy olyan repeszanyagot találjanak, amely a robbanás során szuperforró plazmakilövelléseket eredményez, így hatékonyan át tud hatolni akár a páncélzaton is. Ezek a páncélelhárító bombák, amelyek jellemzően drónokra kerülnek, mindössze 500 grammot nyomnak a mérlege, mégis rendkívül hatékonyan segítik az ukrán katonákat.
Jelenleg tehát nagyjából 200 különböző csapat tervez bombákat, ami innováció szempontjából igen jó lehet, viszont hatékonyság szempontjából már nem feltétlenül ideális. Annak érdekében, hogy a harcokban eredményesebb lehessen az ukrán hadsereg, érdemes lehet kiválasztani azt a néhány bombatípust, amelyek a leghatékonyabbak és ezek sorozatgyártására ráállni, hogy valamilyen szinten növeljék a katonai tűzerőt. Másrészt persze az is igaz, hogy a kevésbé hatékony fegyverek még mindig jobbak, mint ha egyáltalán nem állnának rendelkezésre efféle eszközök.
