Kína és az Amerikai Egyesült Államok között meglehetősen nagy a feszültség, a felek igen kemény kereskedelmi csatározást folytatnak egymással, amelynek keretén belül kölcsönösen vámokkal terhelik a másik fél áruit. Hírünk írásakor úgy áll a helyzet, hogy Kína maximum 125%-os vámot vet ki az Amerikai Egyesült Államokból érkező termékekre, miközben az USA vezetése maximum 145%-os vámot érvényesíthet a Kínából jövő árucikkekre. Kína közben egy új vámszabályt is bevezetett, amivel a félvezetőipari szereplők számára okozhat némi fejtörést. Az új szabály értelmében egy adott chip vámolásánál nem az számít, mely országban tervezték meg a chipet, de nem is az, hol került tokozásba, azaz hol végezték rajta az utolsó műveletet, hanem csak és kizárólag az, mely országban gyártották a chip lapkájának alapját adó szilícium-ostyát.
Az új döntéssel azoknak a vállalatoknak kedveznek, amelyek Tajvanon, a szigetországban található félvezetőgyártók bármelyikének üzemeivel gyártatják le különböző chipjeiket, és büntetik azokat a cégeket, amelyek a chipeket az Amerikai Egyesült Államok területén üzemelő gyárakban készíttetik. Ez azt jelenti, hogy ha az adott chip lapkája Tajvanon készült, a megrendelő vállalat mentesülhet a 125%-os vám alól; ha viszont az Amerikai Egyesült Államokban gyártották a lapkát, akkor már kötelezően meg kell fizetni az import után az említett mértékű vámot is. A döntés egyebek mellett az AMD, az Nvidia és a Qualcomm számára lehet pozitívum, hiszen ezek a cégek Tajvanon gyártatják le a chipjeik alapjául szolgáló lapkákat, míg az Intel, a GlobalFoundries, illetve a Texas Instruments chipjei után fizetni kell extra vámot.
A változtatás nemrégiben lépett életbe, azóta a származási országként minden esetben azt a területet veszik figyelembe, ahol a chip lapkáját gyártották, teljesen mindegy, hogy a fejlesztést végző cég milyen nemzetiségű és mely országban működik, valamint az is teljesen mindegy, melyik országban helyezték végül tokozásba az adott lapkát. Az új döntés a TSMC mellett a Micronnak, a UMC-nek, illetve a Vanguardnak is kedvez, míg az amerikai chipgyártókat bünteti.
Az új lépéssel igazából két legyet üt egy csapásra a kínai vezetés. Egyrészt lehetővé teszi a chiptervezők számára, hogy a Tajvanon gyártott lapkákat tartalmazó chipeket továbbra is korlátozások és büntetésként bevezetett extra vámok nélkül szállíthassák Kínába, ezzel a kínai gyárak továbbra is készíthetnek belőlük konkrét termékeket, azaz kihasználtságuk magas maradhat. Extraként ezzel a lépéssel azt is demonstrálhatja a kínai vezetés az amerikaiak számára, hogy Tajvanra saját területként tekint, éppen ezért nem alkalmaz az ott gyártott chipekre büntetésként felfogható extra vámokat vagy egyéb korlátozásokat.
Másrészt ezzel a döntéssel azokat az amerikai chiptervezőket és chipgyártókat is büntethetik, akik amerikai földön gyártatják le a chipek alapjául szolgáló lapkákat. Ez a döntés a GlobalFoundries New York területén található FAB 8-as üzemét éppúgy érinti, míg a Texas Instruments texasi gyárát. A lépés az Intel által amerikai földön gyártott chipekre is kiterjed.
Az Amerikai Egyesült Államokban a származási ország lényegében az az ország, ahol az adott chipen az utolsó olyan módosítást végezték, ami jelentős átalakulást eredményezett – például az az ország, ahol a lapkát tokozásba építették. Azok a chipek például, amelyeket az Amerikai Egyesült Államokban terveztek, majd Japánban gyártattak le, végül pedig Kínában készítettek tokozást nekik, az az amerikai gyakorlat szerint Kínából származó chipnek tekinthető, míg a Kínai szabályozás szerint japánnak minősülne, hiszen ott készült a lapka.
A második Trump adminisztráció egyébként a közeljövőben újabb vámokat is be fog vezetni, amelyek kifejezetten a félvezetőipari termékeket veszik célba, ám azt még nem határozták meg, az új vámokat pontosan mely termékekre vetik ki és az is rejtély, ezekkel mekkora terhet rónak majd az egyes piaci szereplők vállára.
