Az oxitocin józanságot okoz

Patkányokban legalábbis megakadályozza, hogy az állatok lerészegedjenek az alkoholtól.

Az oxitocin józanságot okoz

Egy új kutatás eredményei szerint az oxitocin patkányokban megakadályozza, hogy az állatok lerészegedjenek az alkoholtól. A hipotalamuszban termelődő, és az agyalapi mirigy hátsó lebenyében tárolódó hormon sok különböző folyamatban vesz részt a szervezetben, és többek közt fontos szerepet tölt be a szexuális viselkedés és a társas interakciók során is.

Michael Bowen, a Sydney-i Egyetem kutatója ezeket a változatos hatásokat tanulmányozta a patkányokban, amikor felfedezte, hogy azokra az állatokra, amelyek sok oxitocint kaptak, látszólag nem hat az alkohol. A magas hormonszinttel rendelkező rágcsálók élénkek és mozgékonyak voltak, míg azok, amelyek nem kaptak a hormonból, ugyanolyan mennyiségű alkohol elfogyasztását követően eszméletlen állapotban hevertek, mondja a szakértő.

A hatást egy második kísérlet is megerősítette, amelynek során az állatok felénél oxitocint injektáltak az agyba, nagyjából 150 ezerszeresére növelve a szerv megszokott hormonszintjét. A rágcsálók ezt követően nagy dózisban alkoholt kaptak, majd a kutatók mozgáskontrolljukat és reakciós idejüket kezdték tesztelni. Az oxitocinnal kezelt állatokban semmiféle hatást nem váltott ki az alkohol, pedig olyan mennyiséget kaptak belőle, amely egy emberi alany esetében másfél üveg bornak felelne meg. A hormonnal beinjekciózott és alkoholt fogyasztó állatok semmilyen teszteredményükben nem mutattak eltérést a teljesen józan, hormont nem kapó patkányoktól.

A kutatócsoport szerint a dolog titka a GABA receptorokra kifejtett hatásban rejtőzhet. Az elfogadott elméletek szerint az alkohol ezeken keresztül fejti ki intoxikáló hatását a központi idegrendszerben. A szakértők úgy találták, hogy az oxitocin szintén ezen receptorokhoz kötődik, mégpedig olyan módon, hogy ezzel megakadályozza, hogy az alkohol hozzáférjen a receptorokhoz. A hatás ugyanakkor nem korlátlan: amikor a kutatók egy üveg vodkának megfelelő alkoholmennyiséget adtak az állatoknak, az oxitocin sem volt képes ébren tartani ezeket. Ennek oka az lehet, hogy nagy dózisú alkoholbevitel esetén a molekulák a szinapszisok területén található GABA receptorokhoz is elérnek, ahová az oxitocin képtelen eljutni.

Egy potenciális oxitocinkúrának nemcsak az időnként következmények nélkül italozni vágyók látnák hasznát, hanem az alkoholfüggőségben szenvedők is. Azt hihetnénk ugyan, hogy egy részegséget mérséklő hatóanyag további ivászatra buzdít, az oxitocinnal viszont nem ez a helyzet. A hormon a jelek szerint mérsékli az italfogyasztást, megakadályozza az alkohollal szembeni tolerancia kialakulását és csökkenti az elvonási tünetek súlyosságát, mondja Bowen.

Ha tehát a hormon az emberekben is hasonlóan működik, kiváló eszköz lehet az alkoholbetegek kezelésére, a kutatócsoport éppen ezért minél előbb szeretné megkezdeni az emberi teszteket. A dologgal mindössze egy probléma lehet: az oxitocin olyan nagy méretű, hogy meglehetősen nehézkes átjuttatni a vér−agy-gáton, minden alkalommal az agyba injekciózni pedig veszélyes lenne. A szakértők azonban úgy vélik, hogy a hormon és a GABA receptorok további tanulmányozása révén képesek lehetnek egy hasonló szerkezetű, ám jóval kisebb molekula létrehozására, amely ugyanúgy kötődik a receptorokhoz, mint a hormon, de könnyebben eljut az agyba.

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward