Az Oxitec korábban hasonló módszereket tesztelt a trópusi betegségeket terjesztő szúnyogok népességkontrolljára, ezúttal azonban egy mezőgazdasági kártevőt vette célba. A káposztamoly (Plutella xylostella) hernyója keresztesvirágú növényeket, azok közül is elsősorban káposztaféléket fogyaszt, így elszaporodva jelentős károkat okozhat a káposzta-, a kelkáposzta-, a brokkoli- és a repceültetvényeken. A molyok világszerte elterjedtek, éves károkozásukat 5 milliárd dollárra becsülik a szakértők, és ha egy területen megtelepedtek, nagyon nehéz velük leszámolni, mert rövid idő alatt képesek ellenállóvá válni a használt vegyszerekkel szemben.
A génmódosított káposztamolyok létrehozása során az Oxitec szakértői két gént adtak hozzá az állatok genomjához. Az egyik csak címkeként szolgál, és egy vörös színű, fluoreszcens fehérjét kódol, hogy a módosított genomot hordozó egyedek könnyen azonosíthatók lehessenek. A másik gén csak a nőstény utódokban aktiválódik, és azokat még lárvakorukban megöli. Így amikor a génmódosított hímek vad nőstényekkel párosodnak, utódaik közül csak a hímek élik túl, akik viszont szintén hordozzák, és saját utódaiknak is továbbadják a letális gént.
Mivel a génmódosított hímek utódainak fele minden generációban elpusztul, az említett gén viszonylag hamar (pár generáció alatt) eltűnik a populációból. A vad népesség tartós elnyomásához így rendszeresen újabb génmódosított hímeket kell szabadon engedni.
A módszert először 2017 augusztusában és szeptemberében tesztelték a Cornell Egyetem egyik kísérleti mezőgazdasági telepén. A kísérlet során hat alkalommal 1000–2500 génmódosított hím molyt engedtek szabadon. A most publikált eredmények alapján a letális gént hordozó hímek abszolút versenyképesek vad társaikkal, a módszer rövid távon valóban alkalmasnak bizonyult a populáció megritkítására, és a génmódosított törzs pótlás hiányában nem marad fenn tartósan a molynépességben.
Az Oxitec a sikeres terepi és labortesztek fényében most arra készül, hogy árusítani kezdjék a génmódosított hímeket az amerikai gazdák számára, feltéve, hogy erre megkapják az engedélyt. Ezen túl más mezőgazdasági kártevőkön, például az őszi sereghernyón is ki akarják próbálni ugyanezt a technológiát.