Az OSIRIS-REx máris víz nyomaira akadt a Bennun

A NASA szondája december 3-án érkezett meg az aszteroidához.

Az OSIRIS-REx máris víz nyomaira akadt a Bennun

A mintavisszahozó szonda két spektrográfjának (OVIRS és OTES) adatai szerint Bennu agyagos talajában oxigén- és hidrogénatomok vannak egymáshoz kötődve, ezen hidroxilok jelenléte pedig arra utal, hogy a felszín anyaga valamikor vízzel került kölcsönhatásba. Bár az égitest túl apró ahhoz, hogy folyékony vizet tartson meg, az ásványok jelenléte alapján a Bennu egykori anyaobjektuma, egy sokkal nagyobb égitest, hordozhatott a felszínén nyílt víztömegeket.

A hidratált ásványok jelenléte a Bennun megerősíti, hogy az égitest valóban ideális célpont arra, hogy a kezdetleges illékony anyagokat és szerves molekulákat tanulmányozzunk, mondta el Amy Simon, az OVIRS nevű műszere egyik kutatója. „Amikor az ebből az anyagból vett minták megérkeznek a Földre 2023-ban, a tudósok rengeteg új információt szűrhetnek le ezekből a Naprendszer történetére és evolúciójára vonatkozóan” – folytatta a szakértő.

Az OSIRIS-REx az Bennu pontos fizikai dimenzióit is elkezdte felmérni, és úgy tűnik, hogy a 2013-ban kidolgozott, földi távcsövek észlelései alapján megalkotott modell meglehetősen pontosan írja le az égitest alakját, átmérőjét, forgási periódusát, tengelyferdeségét és felszínét is. Eddig csak egy nagyobb eltérést tapasztaltak a kutatók a modellhez képest: a déli-sarki régióban van egy sziklafal, amelyet az előrejelzések 10 méter körülire tettek, a valóságban azonban ennél sokkal magasabb, nagyjából 50 méter magas és 55 méter hosszan fut. A Bennu felszínén sziklás és relatíve sima részek is akadnak, és a sziklás részek aránya magasabb a vártnál. Hogy pontosan mennyivel, azt majd a közelebbi vizsgálatok segítenek eldönteni.

Galéria megnyitása

Az OSIRIS-Rex jelenleg előzetes vizsgálatokat végez a Bennuval kapcsolatban, amelyek során a déli-sarki vidéket egészen 7 kilométeres magasságig közelíti meg, hogy pontosan meghatározza az aszteroida tömegét. Erre a következő időszak manővereinek megtervezéséhez van szükség, hiszen a mérnököknek az égitest gravitációját is figyelembe kell venniük a szonda pályára állítása során. A tömeg meghatározása ezen túl a Bennu belső szerkezetének felderítésében is segíthet.

Az OSIRIS-REx december 31-én áll a Bennu tömegközéppontjától számítva 1,4–2 kilométer magas pályára az aszteroida körül, és ebből a távolságból egészen február közepéig vizsgálja majd az égitestet. Ezzel rögtön egy rekordot is felállít, ennyire apró objektum körül (a Bennu átmérője nem egészen 500 méter) ugyanis még sosem keringett ember alkotta űreszköz.

Neked ajánljuk

Kiemelt
-{{ product.discountDiff|formatPriceWithCode }}
{{ discountPercent(product) }}
Új
Teszteltük
{{ product.commentCount }}
{{ voucherAdditionalProduct.originalPrice|formatPrice }} Ft
Ajándékutalvány
0% THM
{{ product.displayName }}
nem elérhető
{{ product.originalPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.grossPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.grossPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.displayName }}

Tesztek

{{ i }}
{{ totalTranslation }}
Sorrend

Szólj hozzá!

A komment írásához előbb jelentkezz be!
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mondd el, mit gondolsz a cikkről.

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap