Az orosz-ukrán háború kapcsán újra előtérbe kerültek a különböző VPN-szolgáltatások, ami nem meglepő, több szempontból sem. Egyrészt érthető, hogy egy konfliktusban résztvevő ország lakossága minél több információhoz szeretne hozzájutni, akár olyan forrásokból is, ami alapesetben nem elérhető számára. Az oroszok esetében persze még fontosabb a dolog, hiszen náluk az állam eleve korlátozza bizonyos nyugati oldalak, platformok, szolgáltatások elérhetőségét, habár közel sem annyira, mint mondjuk Kínában.

Ez persze úgy tűnik, hogy a háború hatására változott és változik. Oroszország korábban tulajdonképpen csak fegyvert tartott a Facebook és a Twitter fejéhez, de azt mondta, hogy nem húzza meg a ravaszt, ha azok rendesen viselkednek - tehát nem engednek olyan tartalmakat megjeleníteni a helyi lakosságnak, ami az államnak nem tetszik. Mostanra ott tartunk, hogy a Facebook és a Twitter is nem kívánatos elem lett az országban, a nagy nyugati híroldalakról pedig ne is beszéljünk.

Az orosz lakosság számára persze nem újdonság, hogy a korlátozásokat valahogy igyekeznek megkerülni, hiszen korábban is így fértek hozzá több nyugati platformhoz, és az sem meglepő, hogy ehhez a fő eszköz a VPN, vagyis a virtuális privát hálózat. Jól érzékelteti a helyzet komolyságát, hogy a háború kitörésének napja, vagyis február 24-e óta eltelt első hétben a legnépszerűbb tíz VPN-alkalmazás népszerűsége elképesztően megugrott Oroszországban: több mint 6 millióan töltötték le ezeket az alkalmazásokat, ami 1500%-os növekedést jelent a megelőző két héthez képest.

Ráadásul itt most csak a mobilos platformokon elérhető VPN-alkalmazásokról beszéltünk, valószínűleg PC-n még ennél is komolyabb lehet az igény erre a szolgáltatásra. Mobilon persze azért is igyekszik még most mindenki beszerezni a megfelelő VPN-t, mert az Apple App Store és a Google Play Áruház most még elérhető Oroszországban, de senki nem tudja megmondani, hogy ez meddig lesz így. Ráadásul a nemzetközi szankciók hatására a pénzmozgás is egyre nehezebben működik Oroszország és a nyugati világ között, így az járt igazán jól, aki még a szankciók életbe lépése előtt elő tudott fizetni egy színvonalas VPN-szolgáltatásra.

De mi az a VPN és miért jó nekünk?

Ahogy a nevéből kiderül, a VPN egy virtuális privát hálózatot hoz létre, ez pedig tulajdonképpen azt jelenti, hogy segít elrejteni az interneten a felhasználóhoz visszavezethető adatokat, például az IP-címet és így az abból visszakövethező tartózkodási helyét.

Míg alapesetben a felhasználót az internetszolgáltatója köti össze egy megtekinteni kívánt weboldallal, vagy éppen a Netflixszel, és így a saját IP-címünkkel és minden kapcsolódó adatunkkal jelenünk meg az interneten, addig a VPN használatakor közbeékelődik még egy szint, a VPN szolgáltató: a felhasználó a virtuális magánhálózathoz csatlakozik, és azon keresztül barangol az interneten.

A különböző adataink, IP-címünk így csak a VPN-szolgáltatóig jut el, ahol persze könnyen lehet, hogy ugyanúgy tárolják és kezdenek vele valamit, mint ahogy azt mondjuk egy internetes áruház vagy a Facebook tenné, de ezeket jellemzően csak jogi okok miatt szokták tárulni, és legfeljebb belsős használatra csinálnak vele bármit is.

A VPN kapcsán sokszor fel szokták hozni előnyként a bizonságot: gyakorlatilag "lehallgathatatlan" módon lehet ezen keresztül barangolni az interneten, azonban ma már a legtöbb online szolgáltatás és internetes oldal eleve nagyon igyekszik odafigyelni a biztonságra és a lehető legtöbb dolgot titkosítva kezel, ezért is használ ma már minden komolyan vehető weboldal HTTPS titkosított protokollt.

Ezzel együtt a biztonság még mindig fontos kérdés, és akinek ez prioritás akár a céges, akár a magánjellegű internethasználatkor, az kétségtelenül a VPN-nel jár a legjobban. De ezen kívül is akad számos előnye: az internetes forgalom visszakövethetetlenné válik és azt nem tudja tárolni még az internetszolgáltató sem, illetve a VPN--nek köszönhetően lehetőség van egy másik ország "lakosának" kiadni magunkat, így hozzáférni az adott esetben nálunk nem elérhető oldalakhoz, internetes szolgáltatásokhoz.

Ezért különösen fontos ez jelenleg az orosz lakosoknak, és persze a kínaiak, törökök és számos más náció előszeretettel használja a drákói vagy kevésbé drákói, de azért fájó korlátozások megkerülésére. Számos esetben még akár egy olyan európai ország lakosa számára is hasznos lehet, mint mondjuk Magyarország.

Ha igazán jót akarunk, fizetni kell

Mindez tehát nagyon jól hangzik, azonban akad néhány probléma. Létezik számos ingyenesen elérhető (vagy ingyenes, de fizetős opcióval rendelkező) VPN-szolgáltatás, és ugyan bizonyos dolgokra valóban jó lehet az ingyenes megoldás, állandó, hosszabb távú és tényleg jól működő szolgáltatást leginkább csak a fizetős verzióval kapunk majd.

Az ingyenes szolgáltatások esetében jellemzően az szokott felmerülni problémaként, hogy jelentősen lassíthatják kapcsolatot, a biztonság sok esetben mégsem az igazi, de az is előfordulhat, hogy a VPN használata ellenére sem tudunk hozzáférni a nálunk blokkolt tartalomhoz. Ez utóbbi azért lehetséges, mert természetesen a szolgáltatók sem hülyék, így például a Netflix is kifejlesztett egy nagyon hatékony rendszert, hogy ki tudja szűrni a VPN-en keresztül csatlakozni kívánó felhasználókat.

Ugyanakkor a legjobb, fizetős VPN-rendszerek segítségével ez áthidalható, hiszen azok viszonylag gyorsan lecserélik a szolgáltató (mondjuk Netflix) által blokkolt szervert, így mégis hozzáférhetővé válik a tartalom, illetve a fizetős rendszerek esetében valószínűleg a sebesség sem jelent majd problémát. A komoly szolgáltatók ugyanis szinte minden országban rendelkeznek helyi szerverekkel, így az adatkapcsolatunknak nem kell egy fél kontinenssel odébb vándorolnia, majd visszajönnie, ha meg szeretnénk tekinteni az iPon.hu-t.

Egy kis személyes anekdota, de én például Kínában győződhettem meg róla, hogy a legnépszerűbbnek gondolt ingyenes VPN-ek gyakorlatilag semmit nem érnek abban az esetben, ha valaki egy ennyire szigorúan és fejlett technikával korlátozott országból szeretne nyugatra kalandozni az interneten: ha működtek is, legfeljebb fél percig (akkor is olyan lassan, hogy értelmetlen volt), majd jött a tiltás, és ez egészen addig nem is változott meg, amíg nem tudtam egy ismerőstől kunyerálni kölcsönbe egy hozzáférést egy jó fizetős VPN-hez az ott tartózkodásom idejére. Szóval, felkészültebbnek kellett volna lenni. 

Mire jó ez nekünk itthon?

Habár hazánkból uniós országként a legtöbb nyugati tartalomhoz hozzáférést kap, de azért mégiscsak egy kis piac vagyunk, így számos szolgáltatás csak késve, vagy egyáltalán nem elérhető itthonról. Míg egy jó ideig sokan vetették be a VPN-t ahhoz, hogy elérjék a Netflixet, a Disney+-t vagy éppen az HBO Maxot, ezek most már itthon is rendelkezésre állnak, habár persze még mindig lehetnek ezeken olyan tartalmak, amik régiós korlátozások miatt alapból nem lennének megnézhetőek itthonról. De azért még mindig akad bőven olyan szolgáltatás, ami kívánatos lehet itthon, és a VPN-en kívül nem megoldható a hozzáférés.

Ugyanez igaz persze a videojátékokra is: ugyan manapság egyre kevesebb a régiókódos játék, de még mindig akad, ráadásul árak tekintetében sem feltétlenül mindegy, hogy honnan próbálkozunk. De ez utóbbi igaz szinte az összes online kereskedelmi termékre: más országok lakosaira jellemzően más árak érvényesek.