Oroszországban többnyire házon belül kifejlesztett és tokozott chipekkel próbálják kielégíteni az országon belüli igényeket, már ami a processzorokat illeti, igaz, a lapkák gyártását valószínűleg Kínában végzik, hiszen nincs olyan ismert szerződéses orosz félvezetőgyártó vállalat, amely 28 nm-es osztályú gyártástechnológiát használhatna. Ennek megfelelően a lapkák fejlesztése és tokozása zajlik országon belül, viszont a hatékonysággal akadnak problémák: a friss beszámolók szerint az elkészített processzoroknak több, mint a fele lehet hibás. Ez azért is probléma, mert nem készül elegendő chip a helyi igények kielégítésére, a nyugati processzorokhoz pedig hivatalosan nem férnek hozzá a szankciók miatt.
Egy orosz üzleti lap, a Vedomosti beszámolója szerint a hiba láttán a Baikal Electronics vezetése arról döntött, több chiptokozó vállalatot bíz meg országon belül a Baikal processzorok gyártásával, amitől azt remélik, a „kihozatali arány” végül javulást mutat, azaz kevesebb hibás processzor készül, így jobban kiszolgálhatják a hazai keresletet. Eddig csak a GS Group végezte a processzorok tokozását, ám nemrégiben két újabb vállalat, a Mikron és a Milandr is megbízásokat kapott.
A chipek gyártását és tokozását már nem lehet a modern technológiákat használó partnerekkel elvégeztetni, ugyanis miután Oroszország 2022. február 24-én különleges katonai műveleteket indított Ukrajnában, a nyugati szankciók következményeként elvágták az országot a modern technológiáktól és chipektől. Az orosz-ukrán háború azóta is zajlik, így az elmúlt időben a hazai chipipar fejlesztésén munkálkodtak az oroszok, de az átütő siker egyelőre elmaradt.
Anno, amikor a szankciókat bevezették, a külföldi chipgyártók már azt a 300 000 Baikal processzort sem szállították le, amelyeket legyártottak és tokoztak, ami komoly érvágás volt Oroszország számára. Ezek a processzorok egyebek mellett az orosz kormányzat, a rendőrség, illetve a titkosszolgálat által használt konfigurációkba kerültek volna. A szankciókat követően megoldást kellett találni a chipek gyártására, tokozására, illetve tesztelésére, ám a jelenlegi vállalatok nincsenek a helyzet magaslatán.
A GS Group már 2021 óta dolgozik azon, hogy a chiptokozás folyamatát országon belül is megfelelő minőségben tudják ellátni, a folyamat viszont különleges szakértelmet igényel és mellesleg költséges is. Az aktuális felkészültség mellett a selejtarány meglehetősen nagy, 50% feletti értéket képvisel, ami a beszámolók szerint a gyártóeszközök nem megfelelő kalibrációjának és a képzett szakemberek hiányának köszönhető. A GS Group egymaga nem tudta kiszolgálni a Baikal Electronics megrendeléseit, így a Milandr és a Mikron is bekerült a képbe, viszont a helyzet nem igazán javult.
Kisebb mennyiségű processzort jól tudnak tokozni, de ha nagyobb sorozatra kerül sor, rengeteg hiba keletkezik. A gyártók egyszerűen nem tudnak folyamatosan magas minőségi szintet biztosítani az összes termékcsalád esetében. A helyzet a chipek leválogatásának és minőségellenőrzésének fejlesztésével elméletben orvosolható lenne, ám ezekhez a folyamatokhoz is megfelelő létszámú, megfelelően képzett személyzetre lenne szükség, ami a jelek szerint szűk keresztmetszetnek bizonyul manapság Oroszországon belül.
