A nagy nyelvi modellek és a generatív mesterséges intelligenciák jelentős tudományos felfedezésekre alkalmasak. Születtek már komoly eredmények a modern rendszereket használva, ez nem új, már a ChatGPT előtt is alkalmazták az MI-t kutatási célokra, de most az OpenAI egy nagyon különleges bejelentéssel állt elő.
A vállalatnak sikerült a hét Millenniumi probléma egyikét megfejtenie, ezeket a Clay Matematikai Intézet állította össze 2000-ben, és nagyon magas, 1 millió dolláros pénzjutalmat ajánlott fel azoknak, akik ezeket képesek megoldani. Mindegyik problémáért cserébe 1 millió dollár jár azoknak, akik sikert érnek el.
Az OpenAI azt rögtön leszögezte, hogy nem tartanak igényt a jutalomra, de azt is hozzátette, hogy valójában ez az összeg nem tudná fedezni azt a költséget, amivel a felfedezés járt.
A vállalatnak a több mint 90 éves Navier–Stokes-egyenleteket sikerült megoldania, ami a folyékony anyagok mozgásának, áramlásának leírására szolgál. Korábban a hét problémából csak egyet, a Poincaré-sejtést sikerült igazolni. Az OpenAI valószínűleg a valaha volt legnagyobb intenzitású kutatói munkát folytatta le, hogy eredményes legyen. A cég beszámolója szerint “több millió dollárnyi” számítási kapacitást emésztett fel a folyamat, pedig nem tartott sokáig.
88 óra alatt hozott eredményt az OpenAI törekvése. Augusztus 28-án kezdett a cég egy új belső modellt tréningezni a feladatra, ez a modell állítólag közel háromszor jobban teljesít matematikai problémák megfejtésében, mint a nemrég bemutatott GPT-6 Astra modellje, ami eleve jelentős fejlődést hozott. Tehát egy valóban rendkívüli modellről van szó elvileg, ami a kutatás során több mint 10 ezer mesterséges intelligencia ügynököt hozott létre, melyek nagyjából párhuzamosan dolgoztak szünet nélkül a megfejtésen.
A Millenniumi probléma igazolásának híre örömteli, de a történetnek keserű szájízt ad egy különös egybeesés. Éppen egy nappal korábban a New York-i Egyetem matematikusa, Tristan Buckmaster, és az Anthropic egyik tudósa, Levent Alpöge a Navier–Stokes-egyenletek kapcsán állt elő fontos felfedezésekkel. Állítólag Alpöge a vállalati kapcsolatai révén értesült arról, hogy az OpenAI tudomására jutott a kutatásuk, és a cég hozzáférhetett kulcsfontosságú információkhoz.
Buckmaster elmondta, hogy miután megtudta, hogy az OpenAI tudomást szerzett az általuk elért eredményekről, felvette a kapcsolatot a céggel, hogy megkérdezze, mikor kezdtek el foglalkozni a problémával, és milyen adatok alapján képezték ki a modelljüket. A beszélgetés nagyon hamar elmérgesedett a felek között, és egy olyan szócsatába csapott át, ami nem éppen tudományos körökben megszokott stílusban zajlott.
Az ügy pontos hátteréről semmit nem lehet tudni, de Buckmaster még azt is felvetette, hogy az OpenAI valamilyen módon hozzáférést szerezhetett a Codex rendszerében rögzített munkamenetekhez, és ezt is felhasználhatták a tréningezéshez. A matematikusok a munkájuk során több nyelvi modellt is használtak, így a ChatGPT-t is alkalmazták a saját kutatásuk során. Most arra vár a professzor, hogy az OpenAI nyilvánosságra hozza a bizonyítás menetét. Abból ugyanis kiderülhet, ha valamilyen visszaélést követett el a cég.
