Az elmúlt hónapok legforróbb témája a mesterséges intelligencia lett, és nemcsak a technológiai szektorban, hanem úgy általánosságban véve is. Vannak, akik csodálkozva nézik a mostanában megjelenő szolgáltatások képességeit, és alig várják, hogy használatba tudják venni, mások attól félnek, hogy elveszi a munkájukat, de olyanok is vannak, akik annyira félnek az MI-től, mint az atombombától.
Rengeteg szakember mostanra egyértelműen azt vallja, hogy a mesterséges intelligencia túl gyorsan lett rászabadítva az emberiségre, és ennek beláthatatlan követkeményei lehetnek. Olyan esetekről is biztosan lehet már tudni, amikor maguk a fejlesztők is igyekeztek volna féken tartani a technológiát, de az üzleti érdekek mást diktáltak. Eddig a legismertebb a Bard ügye volt, ahol kiderült, hogy a Google szakértői arra kérték a cég vezetését, hogy ne kezdje el a publikus tesztjét a szolgáltatásnak, de a mérnökök kéréseire fittyet hányva, a Bard próbaidőszaka elindult.
Most pedig arról számolhatunk be, hogy valójában a Bing MI chatbotnál sem voltak nyugodtak a fejlesztők. Kiderült, hogy az OpenAI figyelmeztette a Microsoftot, hogy ne siesse el a Bing kereső esetében a mesterséges intelligencia alapú chatbot bevezetését. De a redmondiak nem igazán foglalkoztak azzal, hogy a színfalak mögött bevezetésre küldött GPT-4 még lényegében nem is volt kész, hiszen ezt csak később jelentette be maga az OpenAI.
A ChatGPT még a GPT-3.5 nagy nyelvi modellt használta, mikor a Bing már titokban a GPT-4 alapjára épített chatbottal állt elő a Bing és az Edge böngésző keretében. A GPT-3.5 nagyon hosszú ideje belső tesztelésen volt már, mielőtt a ChatGPT-vel elindult, így megbízhatónak számított, nem úgy a GPT-4, ami a megjelenés előtt állt még hivatalosan, amikor a Microsoft már használni kezdte, és meg is lett ennek a böjtje.
Az OpenAI hiába szólt előre a Microsoftnak, hogy baj lehet abból, ha a GPT-4 alapú Bing MI chatbotot szabadjára engedi, de a szoftveróriás ezzel nem foglalkozott. Minél előbb el akarta indítani a szolgáltatást, és meg is lépte ezt. A rajt után lényegében néhány nap alatt kiderült, hogy ez egy hibás döntésnek bizonyult, és érdemes lett volna a fejlesztők tanácsait meghallgatni. A Bing a kezdeti szakaszában képes volt iszonyatosan buta válaszokat adni, teljesen összezavarodott egy kicsit hosszabb beszélgetés során, és számos kisebb botrányba keveredett az első hetekben. Éppen ezért a Microsoft kénytelen volt korlátozni.
A szabadon engedett chatbotra röviddel az indulását követően szájkosár került, és egy beszélgetésben maximum 5 sort lehetett neki írni, napi szinten pedig legfeljebb 50 parancs elküldésére volt lehetősége az embereknek. Ezzel többnyire meg lehetett azt gátolni, hogy vad hallucinációkba kezdjen a különböző keresztkérdések következtében. Mind a mai napig korlátozott a Bing használata, noha az elmúlt hónapokban ezen sokat tudott lazítani a vállalat, és rengeteg kisebb-nagyobb módosítást hajtottak végre a rendszeren, így még a kreatív módban sem olyan a fantáziája, mint amilyen az indulásakor volt.
A The Wall Street Journal elmondása alapján folyamatos feszültség van a befektető Microsoft és az OpenAI között, de ez nem is akkor kezdődött, amikor a Bing chatbot fék nélkül indult. A felek már hosszabb ideje együttműködnek, és az OpenAI állítólag csak néhány héttel a ChatGPT publikus tesztjének indulása előtt szólt a redmondi vezetőknek, hogy mire készül. Akkoriban kezdődött a GPT-4 nagy nyelvi modell integrálása a Bingbe, így ez a lépés nem igazán nyerte el a Microsoft tetszését.
A Microsoft egyébként saját nagy nyelvi modellt is fejleszt, éppen ezért a kapcsolat az OpenAI-jal emiatt sem szokványos. Lényegében úgy igyekszik egy rivális technológiát létrehozni, hogy közben hozzáfér a legnagyobb ellenfele által alkotott megoldáshoz. Mostanra több milliárd dollárra rúg a befektetések összege, szóval az OpenAI egyébként jól keres a microsoftos kollaboráción, de jó eséllyel lesznek még viharos pillanatok a két vállalat együttműködésében.
