Az Nvidia egy rendkívül fontos lépésre készül a szerverpiacon, ahol eddig jellemzően AI gyorsítóival, illetve ARM alapú processzorból és AI gyorsítókból álló platformjaival kereste a vásárlók kegyeit. A tervek szerint a következő generációs Vera Rubin platform komponensei, amelyek Vera processzorból és Rubin GPU-ból állnak, nemcsak kombinált platform formájában lesznek elérhetőek, hanem külön-külön is, ami azért nagy szó, mert az ARM alapú Nvidia processzorokat eddig csak és kizárólag a GPU mellé épített központi egységként lehetett elérni.
Azzal, hogy a Vera sorozattól kezdve külön processzorokat is kínál a gyártó a szerverpiacon, lényegében az Intel Xeon és az AMD Epyc szerverprocesszoraival szemben kínál majd konkurenciát. Noha a gyártó külön-külön modelleket még nem jelentett be, a vezető, Jensen Huang szerint a Vera sorozatú ARM processzorokból többféle verzió is érkezik majd, amelyek az eltérő partneri igényekhez passzolhatnak.
A Vera processzort alkotó lapka alapvetően egy 88 processzormagból álló monolitikus dizájn, amihez Spatial Multithreading támogatás is jár, így az erőforrások megosztása révén egyszerre akár 176 szálon is tud működni egy teljes értékű processzor, ami segít a hatékonyság növelésében. Jó hír lehet, hogy az egyedi fejlesztésű processzorkagok natívan támogatják az FP8-as számítási feladatokat, azaz közvetlenül is képesek az AI-hoz kapcsolódó munkafolyamatok elvégzésére, igaz, GPU alapon továbbra is jóval hatékonyabb lesz az efféle munka. Amennyiben mégis szükség lenne a funkcionalitásra, azt 6x128-bites SVE2 implementáció keretén belül lehet igénybe venni.
A processzormagok mellé természetesen szükség van kellően gyors rendszermemóriára is, ami LPDDR5x memóriachipek formájában érkezik, a maximális memória-sávszélesség pedig az 1,5 TB/s-os értéket is eléri, ami kifejezetten hasznos lesz a memória-intenzív feladatok alkalmával. Az egyelőre nem világos, hogy az újdonságok elérhetőek lesznek-e klasszikus memória-opciókkal is, azaz nem derült ki, hogy DDR5-ös RDIMM memóriamodulok is társulhatnak-e hozzájuk, vagy csak és kizárólag SOCAMM modulok formájában érkező LPDDR5x memóriachipeket lehet-e használni hozzájuk. Idővel erre is fény derülhet.
A monolitikus lapkán a processzormagokat a 3,4 TB/s-os adatátviteli sávszélesség elérésére képes Scalable Coherency Fabric kapcsolja össze, ami nemcsak magas tempót, hanem alacsony késleltetést is biztosít. Az új Vera processzorokhoz az NVLink technológia alkalmazásával kapcsolódhatnak az Nvidia AI gyorsítói, konkrétan a Rubin architektúrát használó modellek, amelyek akár 1,8 TB/s-os adatátviteli sávszélességet is bevethetnek a siker érdekében.
