Shop menü

AZ NVIDIA N1X SOC EGYSÉGÉNEK IGPU-JA ANNYI AKTÍV CUDA MAGOT TARTALMAZHAT, MINT EGY ASZTALI GEFORCE RTX 5070

Arra is fény derült, milyen teljesítményre képes a korai mérnöki tesztpéldány, ami egyelőre limitált órajelen, limitált TDP keret mellett üzemelhet.
Víg Ferenc (J.o.k.e.r)
Víg Ferenc (J.o.k.e.r)
Az Nvidia N1x SoC egységének iGPU-ja annyi aktív CUDA magot tartalmazhat, mint egy asztali GeForce RTX 5070

Az Nvidia Windows on ARM platformot célzó gamer SoC egységei mostanában elég sokszor szerepelnek a hírek középpontjában, ami érthető is: a termékeket már nagyon várja a piac, főleg azért, mert eredetileg arról volt szó, már az idei év harmadik negyedévében megjelenhetnek. Nem sokkal korábban nem várt akadályokról érkeztek beszámolók, amelyek miatt jelentősebb késésre lehet számítani, már ami a termékek megjelenését illeti, a legutóbbi értesülések alapján viszont úgy tűnik, a néhány hónappal ezelőtt említett 2026 eleji megjelenés talán így is tartható marad, de ezzel kapcsolatba később úgyis érkeznek majd pontosabb információk.

Időközben ismét felbukkant az N1X SoC egy adatbázisban, méghozzá a Geekbench háza táján, ahol az OpenCL teszt jóvoltából derült ki ez-az az érkező újdonsággal kapcsolatban. Hasonló szivárgásra már az elmúlt időszakban is sor került, akkoriban viszont a CPU részlegre koncentráltak az eredmények és az információk, most azonban az iGPU részleg is megcsillant, már ami annak várható paramétereit illeti. Azt persze fontos hozzátenni, hogy egy korai mérnöki tesztpéldányról van szó, vagyis a végleges paraméterek a megjelenés tervezett időpontjáig még változhatnak némileg.

Az adatok alapján az N1x sor egység processzor-részlege összesen két darab tízmagos fürtből áll, ahogy az az eddigiek alapján már sejthető volt, ezek az Nvidia Grace architektúráját idézik. Ennél egy fokkal érdekesebb, hogy a Blackwell alapú iGPU, ami a várakozások alapján elég combos teljesítményt mutathat majd fel játékok alatt, összesen 48 darab aktív SM tömböt vonultat fel, vagyis 6144 aktív CUDA magot foghat munkára. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy az aktív CUDA magok száma megegyezik az asztali GeForce RTX 5070-es videokártya fedélzetén található GB205-ös GPU aktív CUDA magjainak számával, és a GB10-es SuperChip fedélzetén található iGPU tulajdonságaival is. Utóbbi persze nem véletlen, hiszen az N1x az eddigi kép alapján gyakorlatilag a DGX Spark AI mini számítógépek fedélzetén található SoC alacsonyabb fogyasztású változata lehet, amit kifejezetten a kereskedelem fő áramába szánnak. Az a SoC igazából ugyanúgy a MediaTek és az Nvidia együttműködéséből született, mint az N1-es széria, ami szintén a szóban forgó kollaboráció eredményeként jelenhet meg.

Galéria megnyitása

A teszt alapján a korai mérnöki tesztpéldány GPU-ja eléggé alacsony órajelen ketyegett, ha hihetünk az adatoknak, akkor mindössze 1,05 GHz-es órajelet vethetett be, ezáltal 46361 pontot ért el az OpenCL teszt alatt, azaz a GeForce RTX 2050 szintjén helyezkedik el. Mivel korai mérnöki tesztpéldányról van szó, mind órajel, mind pedig fogyasztás terén szigorúbb limitek lehetnek érvényben, mint a végleges terméknél, plusz egyéb tényezők is szerepet játszanak a gyengébb teljesítményben. Az iGPU az Apple M3 Max SoC egységénél már gyorsabb, illetve az AMD 890M-hez képest is erősebb, ezek ugyanis 37500 pont körüli teljesítményre képesek – ebből persze még nem lehet megjósolni, milyen teljesítményt kínál majd a végleges verzió.

Hogy miért sokkal lassabb az iGPU, mint egy GeForce RTX 5070 GPU-ja? Egyrészt a TDP keret itt jóval szerényebb lesz, messze nem éri majd el a 250 W-ot – a teljes SoC TDP-je 120 W-körül helyezkedhet majd el –, plusz a GPU itt a CPU magokkal osztozik a tápellátáson és a hűtésen is, ezért erősen limitáltak a lehetőségek. További limitáló tényező, hogy gyors GDDR7-es VRAM helyett itt a GPU-nak LPDDRX szabványú memóriával kell beérnie, és ezt ráadásul a processzormagokkal, illetve egyéb komponensekkel is meg kell osztania.

Az N1-es sorozat ígéretesnek tűnik, és ha a végleges verziók beváltják a hozzájuk fűzött reményeket, akkor az ARM alapú chipek most először jelenthetnek igazán erős konkurenciát az x86 alapú Intel és AMD mobil-processzoroknak a nagyteljesítményű noteszgépek és a kompakt asztali PC-k piacán, sőt, még az Apple prémiumkategóriás AI notebookjainak is méltó kihívói lehetnek. A nyers teljesítmény persze csak egyetlen része az egyenletnek, a megfelelő szoftveres támogatás és a kompatibilitás is kifejezetten fontos – utóbbi területeken eddig nehézségekkel küzdöttek az ARM alapú PC-s SoC egységek

Neked ajánljuk

    Tesztek

      Kapcsolódó cikkek

      Vissza az oldal tetejére