A TSMC a 2 nm-es és az 1,4 nm-es nagy node-ok közé egy 1,6 nm-es csíkszélességet is beilleszt a hivatalos útiterv szerint, ám az A16 iránt a jelek szerint csak egyetlen nagy megrendelő érdeklődik, ez pedig nem más, mint az AI gyorsítók szegmensében óriási forgalmat generáló Nvidia. Az A16-os csíkszélesség várhatóan a Rubin és a Rubin Ultra után érkező Feynman GPU széria esetében kap szerepet. A TSMC az eddigi forgatókönyv alapján várhatóan már 2026-ban elkezdheti a kísérleti termelést a szóban forgó node használata mellett, míg a termelés felfuttatására 2027-ben kerülhet sor – pont időben ahhoz, hogy az Nvidia Feynman GPU-ihoz használni lehessen a friss gyártástechnológiát.
Az A16-os csíkszélesség egy Nanosheet tranzisztor-technológiát használó megoldás lesz, aminél hátoldali tápellátást vetnek be a Super Power Rail technológia formájában. Itt ugyanazt a koncepció, mint az Intel A18-as node-jánál használt Power Via esetében: a tranzisztorok nem front oldalról, hanem a hátoldal felől kapják a tápellátást, amelynek köszönhetően a tápellátásért és a jelátvitelért felelős vezetők elkülöníthetőek, ez pedig segít az átviteli veszteségek csökkentésében, valamint a helykihasználást is optimálisabbá teszi, hiszen front oldalon több hely áll a különböző komponensek rendelkezésére.
Az újítások jóvoltából az A16-os csíkszélesség egy számjegyű előrelépést hozhat teljesítmény terén, valamint segít az energiahatékonyság növelésében, plusz még a tranzisztorsűrűség is növekszik általa. A nagyobb és bonyolultabb dizájnok esetében ezek az előrelépések kifejezetten fontosak lehetnek, ugyanis segíthetnek a memória-sávszélesség és az összekötő-sávszélesség növelésében, valamint a hőtermelés hatékonyabb kezelésében is.
Az A16 az AI adatközpontokba szánt gyorsítók esetében sok előnyt kínál majd, amelyek ebben a kategóriában kifejezetten fontosak, viszont a mobilpiaci fejlesztések, mint például az okostelefontok és a notebookokba szánt processzorok már csak kisebb mértékben tudnak profitálni ezekből az előnyökből, ezért is dönt úgy a gyártók többsége, hogy az N2 és variánsai után közvetlenül az A14-re váltanak, az A16-ot pedig kihagyják.
Az olyan nagy megrendelők, mint például az Apple vagy az AMD, az N2 csíkszélesség mellett teszik le a voksukat, beleértve a NanoFlex opciót is, ami cellaszintű finomhangolást tesz lehetővé, így a teljesítmény és a hatékonyság között finom egyensúlyt lehet teremteni. Az opció révén akár 30%-os fogyasztáscsökkentésre vagy 15%-os órajel-emelésre nyílik mód az erre alkalmas dizájnok esetében, ami nem elhanyagolható előny. A TSMC az N2 gyártástechnológiát már tömegtermelésbe állította, az N2P változat pedig a következő év elején juthat szerephez.
