Az Nvidia vezetője, Jensen Huang nemrégiben egyértelművé tette, az Nvidia a szerverprocesszorok piacán is szeretne sikereket elérni, éppen ezért önálló termék formájában is kínálják majd a Vera architektúra köré épülő processzoraikat, amelyek ARM alapokon dolgozva próbálnak sikereket elérni a szegmensben. A Vera processzorokra több nagyvállalat is igényt tart, legyen szó hipeskálázókról, felhőszolgáltatókról, vagy éppen AI adatközpontokat üzemeltető cégekről, ami mindenképpen jó hír az Nvidia számára, hiszen ezáltal egy óriási piacot tud megszólítani, ahol az ügynöki AI korszakra készülő vállalatok hatalmas mennyiségben rendelik a különböző termékeket, így az AI gyorsítókat és a processzorokat is.
Az Nvidia a tervek szerint nagyjából 20 milliárd dollár értékben kínálhat Vera processzorokat idén a partnerek számára, legalábbis erre készül a vállalat a saját becslései alapján. Ezzel lényegében egy 200 milliárd dollár értékű piac válik megcélozhatóvá a Vera processzorokkal, ami további növekedési potenciált tartogat, ezáltal a vállalat pénzügyi eredményei is tovább javulhatnak. A vállalat több hiperskálázóval is együttműködik annak érdekében, hogy elérhetőek legyenek számukra a Vera processzorokkal szerelt rackek, valamint külsős partnerekkel és ügyfelekkel is együttműködik, akik saját igényeikre szabhatják a Vera processzorokkal szerelt rendszereket. Azzal, hogy a vállalat egyszerre többféle piaci szegmens igényeit is próbálja hatékonyan kielégíteni, óriási növekedési potenciált szabadíthat fel, ami a további térhódítást is segítheti.
Maga a Vera CPU egyébként 88 darab egyedi fejlesztésű magból áll, amelyek az ARM v9.2 architektúrára alapoznak. A fizikai erőforrás-felosztás révén a 88 processzormag egyidejűleg akár 176 szálon is dolgozhat, ráadásul rendelkeznek natív FP8 támogatással is, így kiválóan alkalmasak a mesterséges intelligenciához kapcsolódó munkafolyamatok közvetlen gyorsítására, hála a 6x128-bites SVE2 implementációnak. A szóban forgó processzorok maximum 1,5 TB-nyi LPDDR5X fedélzeti memória használatára adnak lehetőséget, ami SOCAMM2 formátumban foglalhat helyet a rendszerben, azaz igény esetén memóriabővítésre is van lehetőség, ha az adott rendszer még nem használta ki az említett kapacitás-limitet. Az egyes processzorok maximum 1,2 TB/s-os memória-sávszélességgel dolgozhatnak, az egyes magok között pedig 3,4 TB/s-os adatátviteli sávszélességet biztosító Scalable Coherent Fabric teremt kapcsoltot az egységesített monolitikus lapkán belül, éppen ezért a chipletes felépítést használó rendszerekre jellemző kihívásokkal sem kell számolni, már ami a késleltetés alakulását és a vele kapcsolatos problémákat illeti.
A korábbi pénzügyi beszámolók alapján az Intel DCAI részlege 5,1 milliárd dollár körüli, míg az AMD Data Center részlege 5,8 milliárd dollár körüli teljes árbevételt produkált az idei év első negyedévében. Ezekben a számokban persze kiszolgáló eszközök is benne vannak, illetve az AMD esetében az Instinct MI gyorsítók forgalma is szerepel bennük.
Ha erre az évre az első negyedéves forgalommal számolunk mindkét gyártó esetében az összes további negyedév folyamán, azaz kizárjuk a növekedés lehetőségét, akkor mindketten 20 milliárd dollár körüli teljes árbevételt érhetnek el az adatközpont-szegmensben, vagyis az Nvidia idénre becsült 20 milliárd dolláros Vera CPU forgalma lényegében e két gyártó mögé, a harmadik helyre repíti a vállalatot a szerverprocesszorok piacán felállított rangsort tekintve. A forgalom fokozásával az Nividia idővel nemcsak az AI gyorsítók szegmensében, hanem a szerverprocesszorok piacán is domináns szerepet tölthet be, már amennyiben minden a tervek és a szándék szerint halad.
