A félvezetőpiaci szereplők beruházásainak támogatására, illetve a kutatással és fejlesztéssel kapcsolatos projektek támogatására számos kezdeményezés indult az elmúlt hónapok folyamán. Az Európai Unió például 43 milliárd euróval igyekszik támogatni az említett iparági szereplőket annak érdekében, hogy teljesüljön a vezetés által kitűzött cél, vagyis az, hogy az Európai Unió 2030-ig bezárólag jelentősen növelje piaci részesedését a félvezetőipar terén. Az Amerikai Egyesült Államok szintén nem tétlenkedik ezen a téren, ott a helyi Chips Act keretén belül mintegy 52 milliárd dollárt költenek hasonló célokra, és ezzel egy időben Japánban és Indiában is futnak hasonló programok, azaz elég komoly fejlődés várható az iparágon belül.
Az Egyesült Királyság kormányzata szintén szeretné fokozni a beruházási kedvet, valamint szeretnék támogatni a kutatással és fejlesztéssel foglalkozó vállalatokat is. Az eredeti terv alapján már tavaly ősszel el kellett volna fogadni az új stratégiát, amelynek keretén belül 1 milliárd dollárnak megfelelő összeget szentelnek az iparág támogatására, ám történt némi csúszás. Nemrégiben a G7 Hiroshima Summit alkalmával az Egyesült Királyság miniszterelnöke, Rishi Sunak bejelentette, partnerkapcsolatba lépnek Japánnal, valamint támogatási csomagot is elérhetővé tesznek a hazai chipipari szereplők számára. A cél az, hogy növeljék a szigetország gazdasági teljesítményét, illetve javítsák a pozícióját a félvezetőiparban, így a félvezetőiparban szunnyadó növekedési potenciálból az a térség is profitálni tud, valamint a technológiai áttörésekből is kiveheti a részét a térség.
Noha a fenti hír igazából örömteli, a félvezetőipari szereplők mégsem repesnek az örömtől: a kritikus hangok szerint az 1,25 milliárd angol fontra rúgó támogatási csomag nem elégséges, ha a teljes képet nézzük, pont a fentiek miatt. Az egyéb térségekben sokkal jelentősebb támogatási csomagokat jelentettek be, ezekhez képest a brit kezdeményezés jelenlegi formája jelentéktelennek tekinthető a félvezetőipari szereplők szemszögéből nézve. A kritikusok szerint a bejelentett támogatás mértéke igazából arra tökéletes, hogy támogassák a kutatással és fejlesztéssel foglalkozó vállalatokat, ám ahhoz nagyon kevés, hogy a helyi cégek akkorára nőjenek, mint például az AMD, az Nvidia, a Broadcom vagy épen a Cualcomm.
Érdekesség egyébként, hogy az ARM korábban, amikor a tőzsdére lépés mellett döntött a vezetése, nem a londoni, hanem az Amerikai Egyesült Államokban található tőzsdét vette célba, a londoni opciót pedig teljes egészében ignorálta. Az ARM egyébként fontos szereplő a félvezetőiparban, ugyanis különböző architektúrák fejlesztésével, valamint szoftverfejlesztéssel is foglalkozik, a technológiái licenceléséből pedig óriási összegek folynak be. A cég jelenleg a japán SoftBank tulajdonába tartozik, a tulajdonosváltás előtt azonban az Egyesült Királyság fényes csillagának minősült a techiparban.
