Az inzulin és a hangyák

Egy új vizsgálat szerint egyetlen hormon szintjének megváltozása elég ahhoz, hogy megváltoztassa a hangyák közti munkamegosztást, ami magyarázatot nyújthat az euszociális rovarkolóniák kialakulására.

Az inzulin és a hangyák

A biológusok több mint másfél évszázada próbálják megfejteni, hogyan alakulhattak ki a hangyák, méhek, darazsak és más rovarok magasan szervezett kolóniái. Mostanáig az volt az uralkodó elmélet, hogy a folyamat komplex genetikai változások eredménye, amelyek valamikor a régmúltban játszódtak le, egy új vizsgálat eredményei azonban azt sugallják, hogy ennél sokkal egyszerűbben is beindulhatott az euszociális kolóniák kiépülése.

A Rockefeller Egyetem kutatói a dolgozó hangyák és a királynők génkifejeződését hasonlították össze hét hangyafajban. Az elemzésből az derült ki, hogy van egy gén, amely sokkal aktívabb a királynőkben, mint a dolgozókban, mégpedig az inzulint kódoló DNS-szakasz. (Emellett a királynők több más, az inzulintermelésben szerepet játszó gén is túlműködik.) Az említett gén, az ilp2 közelebbi vizsgálatát az Ooceraea biroi nevű fajon végezték el a szakértők, amely azért érdekes, mert nincs fix királynő a bolyban. Ehelyett a hangyák csoportként váltanak a reproduktív és a dolgozó szerepkör között: amikor vannak lárvák, a felnőttek felhagynak a szaporodással, és ezek ellátására koncentrálnak, amikor pedig felnőtt egy generáció, újra szaporodó ciklusba lépnek.

A kutatócsoport vizsgálatai szerint az inzulin kulcsfontosságú ebben a folyamatban. A hormon termelése visszaesett, amikor a hangyák lárvákkal érintkeztek, leállítva a szaporodással kapcsolatos viselkedést, és elősegítve a gondozás megkezdését. Ha viszont a szakértők eltávolították a lárvákat, az inzulinszint újra emelkedni kezdett az állatokban. És a hangyák inzulinnal való beinjekciózása a lárvák jelenlétében is beindította a petefészkek működését.

Galéria megnyitása

A felfedezés óriási jelentőségű lehet a társas viselkedés megértése szempontjából, ugyanis azt sugallja, hogy gyakorlatilag egyetlen gén működésének megváltozása is elég ahhoz, hogy egy élőlény társas életmódra kezdjen váltani, mondja Andrew Suarez, az Illinois-i Egyetem kutatója. Vagyis ehhez nincs szükség a genom jelentős megváltozására, de a génkifejeződés alapvető átírására sem, hanem néhány apróság is elég ahhoz, hogy egy közösségben a reprodukciós alapú munkamegosztás alakuljon ki.

Az, hogy ez a szerep a hangyák esetében az inzulintermelődésnek jut, egyáltalán nem meglepő. A hormon ugyanis mind a táplálkozásban, mind a reprodukcióban fontos szabályozó szerepet kap, és úgy tűnik, hogy pusztán az inzulinszint befolyásolásával is lehetséges elkülönült „kasztokra” osztani egy hangyakolóniát.

Az eredményeket alátámasztja, hogy az inzulin a korábbi vizsgálatok alapján a méhek esetében is fontos szerepet kap a munkamegosztás szabályozásában. A helyzet azonban némiképp eltérő, a méheknél ugyanis nem elsősorban azt befolyásolja a hormon szintje, hogy ki dolgozik és ki szaporodik, hanem hogy a dolgozók közül ki marad otthon etetni a lárvákat, és ki indul el táplálékot gyűjteni. A hormonszint ezen túl arra is hatással lehet, hogy a gyűjtögető méhek milyen táplálékra fókuszálnak a leginkább, vagyis ebben az esetben az állatok viselkedése még magasabb szinten „irányítódik” az inzulin mennyisége által. Mind a méhek, mind a hangyák esetében úgy tűnik, hogy a hormonszint változásait valamiképpen a lárvák befolyásolják, az ugyanakkor egyelőre rejtély, hogy ezt hogyan teszik.

Neked ajánljuk

Kiemelt
-{{ product.discountDiff|formatPriceWithCode }}
{{ discountPercent(product) }}
Új
Teszteltük
{{ product.commentCount }}
{{ voucherAdditionalProduct.originalPrice|formatPrice }} Ft
Ajándékutalvány
0% THM
{{ product.displayName }}
nem elérhető
{{ product.originalPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.grossPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.grossPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.displayName }}

Tesztek

{{ i }}
{{ totalTranslation }}
Sorrend

Szólj hozzá!

A komment írásához előbb jelentkezz be!
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mondd el, mit gondolsz a cikkről.

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward