A dGPU piacra történő belépés nem egy egyszerű feladat, főleg, ha két olyan szereplővel szeretné felvenni a versenyt egy vállalat, mint amilyen a több évtizedes dGPU fejlesztői tapasztalattal rendelkező Nvidia vagy AMD – utóbbi az ATi felvásárlásával lépett be a videokártyák szegmensébe.
Az Intel 2017 folyamán jelentette be, hogy harmadik szereplőként szeretne egy szelethez jutni a dGPU piac képzeletbeli tortájából, azóta pedig lázasan folyik a fejlesztés, ami nem egy olcsó folyamat, és nem kevés időt vesz igénybe. A Jon Peddie Research vezetője, Jon Peddie a jelek szerint nem elégedett az Intel teljesítményével, méghozzá olyannyira nem, hogy szerinte érdemes lenne megfontolni a teljes GPU üzletág értékesítését, ami az Intel berkein belül Accelerated and Computing Systems and Graphics Group néven fut.
Sokba kerül a fejlesztés, még nem termelt értékelhető hasznot
Az elemző szerint az Intel eddig nagyjából 3,5 milliárd dollárt veszített a dGPU fejlesztéssel kapcsolatban, ugyanis ez a befektetés még nem térült meg, sőt igazából nem is nagyon látszanak még a fejlesztés igazi, versenyképes gyümölcsei. Hivatalosan egyébként a 2021-es esztendő első negyedéve óta 2,1 milliárd dollárba került a dGPU fejlesztés. A tervek szerint az Intel dGPU-i nem csak a gamer szegmensben, de a képfeldolgozással, a különböző médiatartalmakkal, illetve a mesterséges intelligenciával foglalkozó piaci szegmensekben is helytállnának, utóbbi területre természetesen az adatközpontokba szánt fejlesztéseket szánják.
Visszatekintés
Az elmúlt öt esztendő munkájának gyümölcse eddig két belépőszintű videokártya, amelyek az olcsó számítógépekben kaphatnak helyet, plusz az adatközpontok szegmensében is szerencsét próbált a vállalat dGPU terén. Bemutatkozott a oneAPI, amely a processzorok, grafikus processzorok, FPGA-k és egyéb gyorsítóegységek programozására használható, de az alacsony fogyasztású GPU-k készítéséhez használatos GPU architektúra is elérhetővé vált, ami az iGPU-k fedélzetén kapott helyet.
A speciális cGPU, a Ponte Vecchio időközben többször is csúszott, ami eredetileg az AI és a HPC szegmensben érvényesülhetne, legutóbb az Intel 4 gyártástechnológia csúszása miatt került erre sor. A gamereket célzó Xe-HPG ACM-G11-es GPU is sokat, nagyjából egy évet késik az eredeti tervekhez képest, és még most sem igazán látszik, mikor jelenhetnek meg a köré épülő videokártyák.
Versenyképesség
Az Arc A500-as és az Arc A700-as modellek a késői megjelenés miatt igazából már nem az AMD RDNA 2 és az Nvidia Ampere alapú videokártyái ellen szállnak majd harcba, hanem a következő generációs megoldások ellen, amelyek az RDNA 3 és az Ada Lovelace architektúra köré épülnek. A teljesítmény – részben a driverfejlesztés lassúsága miatt – nem igazán lesz versenyképes az új videokártyákkal szemben, még az aktuális Nvidia és AMD generációkkal szemben sem túl acélos a teljesítmény, így ezek a termékek ebben a környezetben kvázi bukásra vannak ítélve, vagyis az Intel veszteségei növekedni fognak. Az más kérdés, hogy jó árazással azért van némi esély a piaci részesedés növelésére, ám bizonyos szint alá nem mehet a gyártó, ha profitot is szeretne termelni.
Hogy dönt majd Pat Gelsinger?
Az Intel vezére nem szívbajos, ha részlegek értékesítéséről vagy megszüntetésükről van szó, még akkor sem, ha számára kedves az aktuális projekt. Jon Peddie szerint jelenleg 50% az esély arra, hogy az AXG részleg megszűnik, ha nem, akkor a barátságtalan és nem-megbocsátó szegmensben még több veszteséget termelhet e részleg az elkövetkező évek folyamán.
Érvek a folytatás mellett
Az AXG részleg mellett szólhat azért néhány érv is, hiszen a GPU-k több szempontból is fontosak lehetnek a távolabbi jövőben, hiszen egy használható dGPU architektúra birtokában hatékonyan meg tud célozni több fontos növekvő szemgneset is a vállalat, amelyek hosszabb távon remek bevételi források lehetnek és profitot is termelhetnek. Gyakorlatilag az olcsó noteszgépektől a szuperfejlett szuperszámítógép-fürtökig rengeteg szegmensben képviseltetheti magát velük a gyártó.
A HPC piaci ambiciózus tervek teljesüléséhez is szükséges egy dGPU architektúra közreműködése, nélküle ugyanis nehéz lesz kivitelezni a ZettaFLOP/s-os számítási-teljesítmény szint elérését 2027-ig. Amennyiben elkaszálnák a dGPU fejlesztő részleget, akkor muszáj lenne átírni az aktuális útiterveket, illetve más irányokat kéne megszabni, ami szintén hatalmas befektetést igényelhet. Ráadásul a saját iGPU igényeket egy kicsi fejlesztőcsapattal nem is tudná ellátni a későbbiekben a vállalat, így arra is szükség lenne, hogy valamely beszállítótól ütőképes iGPU-kat vásároljon.
Nem eszik olyan forrón
Noha a dGPU részleg egy kicsit döcögősen hajtja végre a terveket, talán korai lenne még temetni. Azzal nem nagyon lehet vitatkozni, hogy a 3,5 milliárd dollár körüli befektetés eddig még nem igazán térült meg, és ez az összeg a későbbiekben tovább hízhat. Az viszont tény, hogy a hosszabb távú versenyképesség eléréséhez szükség lenne a GPU fejlesztő részlegre, illetve a hibrid architektúrákra is, azaz az AXG csoportnak a távolabbi célok teljesítéséhez tovább kéne működnie.
Talán az elkövetkező hónapok folyamán kiderül, sikerül-e megoldani a driverek körüli problémákat, sikerül-e versenyképes ár/teljesítmény arányú videokártyákat piacra dobni, illetve lesz-e esélye az Intelnek arra, hogy már az Arc A sorozattal értékelhető piaci részesedésre tegyen szert. Jon Peddie szerint az aktuális negyedév végéig fény derülhet a részletekre.
