Az Intel 18A gyártástechnológiája körül egyre gyűlnek az érdeklődők, sőt, igazából megrendelésekről is pletykálnak már iparági szinten, ami hozzájárulhat ahhoz, hogy az Intel 18A gyártástechnológiája iránti bizalom növekedjen. Az igazi előrelépést persze az jelenti majd, ha a szóban forgó csíkszélesség megbízhatóan, stabilan, jó teljesítménnyel dolgozik tömegtermelésben, és a köré épülő chipek is hozzák az elvárt szintet mind energiahatékonyság, mind teljesítmény, mind pedig órajelek terén. Az új információk alapján a Microsoft csapata úgy döntött, az Intel 18A gyártástechnológiáját veszi igénybe a következő generációs Maia AI gyorsító legyártatásához, ami a Griffin kódnevet viseli.
Az új AI gyorsító a 18A vagy a továbbfejlesztett 18A-P node köré épülhet majd – utóbbira nagyobb esély van, ugyanis több tulajdonság terén is előrelépést kínál az első generációs 18A gyártástechnológiához képest. A 18A-P az Intel mérnökeinek köszönhetően jobb energiahatékonyságot kínálnak majd, ami a RibbonFet típusú tranzisztorok finomhangolásának, a szivárgási áram csökkenésének, illetve az alacsony küszöbfeszültségű komponensek alkalmazásának eredménye. A nagyteljesítményű AI gyorsítók esetében különösen fontos szempont, hogy az energiahatékonyság kellően magas legyen, ugyanis ezekből a termékekből egy-egy AI adatközpontban több ezret is használhatnak, így az apróbb energiamegtakarításból végül jelentős csökkenés érhető el üzemeltetési költségek terén.
Az új generációs Maia AI gyorsító elődje az első generációs Maia volt, ami Maia 100 néven lépett színre anno. Ezek a chipek a TSMC N5 gyártástechnológiájával készültek és a CoWoS-S interposer technológiát használták a lapkák és a tokozás közötti összeköttetés megteremtéséhez. A 820 négyzetmilliméteres területű lapka 500 W-os TDP kerettel működött, a maximális TDP pedig 700 W lehetett. Számítási teljesítmény terén 0,8 PetaFLOP/s-os szint elérésére volt mód BF16-os műveleteknél, míg a Tensor teljesítmény 9-biten 1,5 PetaIOPS, 6-biten pedig 3 PetaOPS magasságában helyezkedett el. Az 500 MB-nyi másodszintű gyorsítótárral ellátott lapka mellé 64 GB-nyi HBM2-es fedélzeti memória társult, ami 1,8 TB/s-os memóriasávszélességet kínált. A gyorsító PCI Express 5.0 x8-os csatolófelületet használhatott, a hálózati kommunikációt pedig 12 darab 400 GbE porton keresztül lehetett megoldani, méghozzá 600 GB/s-os adatátviteli sávszélesség mellett.
A következő generációs Maia gyorsító gyártása során szerzett tapasztalatok nagyban meghatározzák majd azt, a Microsoft használni fogja-e a később érkező 18A-PT, illetve a 14A gyártástechnológiát. A 18A-PT kifejezetten az AI és a HPC piaci gyorsítókhoz készül, számos fejlesztést kínál, amelyekkel még hatékonyabban lehet skálázni a chipletek integrálását, hála a lapkán átfutó vertikális összekötőkkel kapcsolatos képességek fejlesztésének, valamint a fejlett hibrid összekötő technológiák támogatásának.
