Az exobolygó-kutatás új időszakát nyithatja meg a következő űrtávcső

A rövidesen induló CHEOPS célja ugyanis már nem a Naprendszeren kívüli planéták megtalálása, hanem a már ismert távoli bolygók tanulmányozása.

Az exobolygó-kutatás új időszakát nyithatja meg a következő űrtávcső

A 300 kilogrammos, 50 millió euróból kifejlesztett CHEOPS (Characterising Exoplanet Satellite) kilövését december 17-re tűzték ki. Az űreszközt egy Szojuz fogja a magasba emelni az Egyenlítőhöz közeli Kourou Űrközpontból. Az űrtávcső ezt követően 700 kilométeres napszinkron pályára áll majd, ahonnan a Nappal ellentétes irányba nézve vizsgálja az eget.

A CHEOPS egyetlen kamerájával olyan csillagokat fog célba venni, amelyekről már tudjuk, hogy rendelkeznek bolygóval. A fedési módszert használva, vagyis a csillag fényében megfigyelhető apró, az az előtt átvonuló bolygó okozta ingadozásokat a korábbinál is precízebben mérve, az űrtávcső adatai alapján lehetséges lesz a planéták méretének pontos megállapítása, és bizonyos esetekben azok légkörének vizsgálata is. Az első körben 3,5 évesre tervezett küldetés során az űrtávcső 300–500 bolygórendszert fog tanulmányozni.

Galéria megnyitása

Az első exobolygó felfedezése óta immár három évtized, az első fősorozatbeli csillag körüli planéta detektálása óta pedig 25 év telt el. A 2019. december 1-ei nyilvántartás szerint ez idő alatt 4135 exobolygót fedeztek fel a szakértők összesen 3073 rendszerben. A felfedezések java a NASA Kepler űrtávcsövéhez fűződik, amely tavaly novemberben fejezte be működését. Szerencsére azonban már előtte a helyére került az utód, amely azóta szintén szépen szállítja az eredményeket – a TESS tavaly áprilisban indult útjára.

Bár még bizonyosan  számtalan exobolygó vár felfedezésre, ekkora mennyiségű ismert planéta már indokolttá tette egy kifejezetten ezek vizsgálatára szánt küldetés indítását. A CHEOPS így olyan érdekfeszítő égitesteket fog tanulmányozni, mint az 55 Cancri e katalógusjelű forró szuperföld, a csillagát 9,5 nap alatt megkerülő óriásbolygó, a HD 97658b, vagy a nappali oldalán 4000 °C-nál is forróbb KELT–9b.

Az ESA űrtávcsövét a következő években több hasonló célú küldetés fogja követni, köztük a NASA rég várt James Webb űrtávcsöve, amely az univerzum múltjának tanulmányozása mellett, infravörös műszereivel az exobolygók légkörét is tanulmányozni fogja, és a 2028-ban indítani tervezett európai ARIEL, amely szintén légköri vizsgálatokat fog végezni, az exobolygók atmoszférájának összetételére koncentrálva.

Galéria megnyitása

Neked ajánljuk

Kiemelt
-{{ product.discountDiff|formatPriceWithCode }}
{{ discountPercent(product) }}
Új
Teszteltük
{{ product.commentCount }}
{{ voucherAdditionalProduct.originalPrice|formatPrice }} Ft
Ajándékutalvány
0% THM
{{ product.displayName }}
nem elérhető
{{ product.originalPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.grossPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.grossPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.displayName }}

Tesztek

{{ i }}
{{ totalTranslation }}
Sorrend

Szólj hozzá!

A komment írásához előbb jelentkezz be!
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mondd el, mit gondolsz a cikkről.

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap