A napokban egy érdekes EU szabályozás borzolta a kedélyeket, amellyel kapcsolatban egyes fórumokon, például a Reddit virtuális hasábjain keresztül is azt szajkózták: az EU egyszerűsíteni szeretné a processzorok csomagolását, azaz szeretné, ha a gyártók nem készítenének olyan dobozokat, amelyekben feleslegesen sok a szabad hely, és azt is szeretnék, ha a csomagolásban kevesebb olyan összetevő foglalnak helyet, amire nincs feltétlenül szükség, és ami csak a csomagolásból keletkező hulladék mennyiségét növeli.
Egyes felhasználók úgy értelmezték a tervezetet, hogy amiatt a processzorgyártóknak el kell majd hagyniuk a gyári processzorhűtőt a csomagból, ami érthető módon kisebb felhördülést váltott ki, hiszen sokan használják előszeretettel a gyári hűtőket, ha egyszer az megfelel a célnak, és ha már úgyis járt az adott processzorhoz. A hűtők egyébként ütőképesebbek lettek az elmúlt évek folyamán, jobban passzolnak az adott processzor hűtési igényeihez, valamint alacsony profilú opciók is rendelkezésre állnak jó ideje, ami a kisformátumú konfigurációk építői számára mindenképpen jó hír.
Az értelmezés során valószínűleg homokszem kerülhetett a gépezetbe, ugyanis az EU tervezete egyetlen szóval sem említi, hogy a processzorhűtőket száműzni kéne a processzorok csomagolásából, mindössze azt szeretnék elérni, hogy minden szükségtelen sallang kerüljön ki a csomagolásból. Ez alatt azokra az összetevőkre gondolnak, amelyeknek nincs feltétlenül funkciójuk vagy hasznuk a processzor teljes élettartamára nézve, és ebbe a kategóriába természetesen nem tartozik bele a gyári processzorhűtő – még akkor sem, ha sokan sosem használják azt, mert van helyette nagyobb teljesítményű, harmadik fél által tervezett és legyártatott megoldásuk, ami tuning esetén is bírja a kiképzést.
Ennek megfelelően az új tervezet – a hivatalos szövegezés szerint – igazából nem a processzorhűtőkre, hanem a felesleges sallangokra, illetve az extravagáns csomagolásokra van kihegyezve. Az AMD korábban például a RYZEN Threadripper sorozatnál alkalmazott rendkívül szellős, ám kétségkívül tetszetős csomagolást, ami miatt egy raklapra sokkal kevesebb fért az adott termékből, ez pedig megdrágította a szállítást. Hasonlót az Intel háza táján is láthattunk már, gondoljunk csak a Core i9-9900KS extrém, dodekaédert formázó, műanyaglapokból összeállított, amúgy igencsak igényes és látványos dobozára, ami nemcsak a gamerek, de a gyűjtők szívét is megdobogtatja. Ennek a csomagolásnak is az volt a hátránya, hogy egy raklapra sokkal kevesebb fért az adott processzort tartalmazó dobozokból, rossz volt a helykihasználás, így az eleve drága, válogatott processzort rejtő dobozok szállítása többe került, mint normál társaiké.
Ezzel a gyakorlattal szeretne leszámolni az EU, ám a jelek szerint kissé megkésett a tervezet, ugyanis a gyártók már maguktól is rájöttek, az efféle csomagolás drága móka és a profitjukat is képes érezhető mértékben csökkenteni. A processzorhűtőt természetesen továbbra is mellékelhetik a dobozos modellekhez, már amelyikhez egyáltalán jár, ugyanis az Intel térfelén a „K”, a „KF”, illetve a „KS” modellekhez eddig sem kaptunk ilyesmit. Igazából az AMD-nél is ez a helyzet a csúcskategóriás processzoroknál, például a munkaállomásokba szánt RYZEN Threadripper modelleknél, illetve a 105 W-os TDP kerettel rendelkező RYZEN központi egységeknél is. A tálcás (OEM) processzorok mellé eddig sem járt hűtés, azok a lehető legkevesebb csomagolással érkeznek, vagyis maradéktalanul megfelelnek az új direktívának.
A tervezet alapján nincs rá sok esély, hogy a gyári processzorhűtőket leválasztják azokról a kategóriákról, amelyeknél még kaphatóak, és különálló formában kezdik őket értékesíteni, hiszen ez pont szembe menne a törekvésekkel: a külön csomagolt hűtő plusz csomagot alkotna, ami plusz teher a logisztika számára, és ami miatt még több hulladék keletkezne.
