Az Európai Unió és az Európai Bizottság a félvezetőipari tőkeberuházásokat ösztönző Chips Act program első verziójával, amit a Chips Act 1.0 munkanév alatt is említhetünk, sajnos nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, ugyanis a támogatások odaítélése nagyon döcögősen zajlott, a megállapodások teljesítése nem volt zökkenőmentes, ami miatt bizony kútba is esett több nagy projekt is. Az EU néhány országa nemrégiben egy csoportot formált, élükön Hollandiával, amelynek elsődleges célja az, hogy a Chips Act 2.0 keretén belül újból megpróbálják erősíteni az európai félvezetőipar globális pozícióját, ennek érdekében új programmal támogatják a félvezetőipari szereplőket, beleértve a kis- és közepes vállalatokat is.
Az újonnan formálódó csoportban összesen kilenc európai ország foglal helyet, amelyek mindegyike tagja az Európai Uniónak. Hollandia mellett Olaszország, Németország, Franciaország, illetve Spanyolország is jelen van a csoportban, amelyeknek szinte mindegyike rendelkezik már félvezetőipari kötődésekkel. A kivétel Spanyolország, ahol nem a gyártása, hanem a kutatással és fejlesztéssel kapcsolatos folyamatokra koncentrálnak, már ami a félvezetőiparhoz kapcsolódó tevékenységeket illeti.
A holland gazdasági miniszter, Dirk Beljaarts a Reuters munkatársainak adott nyilatkozatában kifejtette, szükség van támogatási alap létrehozására, amelynek keretén belül mind privát, mind pedig publikus támogatásokat folyósíthatnak annak érdekében, hogy fejlődhessen a szektor, ennek keretén belül pedig arra is törekszenek, hogy ne csak a nagyvállalatok, hanem a kis- és közepes cégek is profitálhassanak a támogatások pozitív hatásaiból.
Az EU korábban már próbálkozott a félvezetőipar támogatásával a Chips Act 2023 keretén belül, amelynek eddigi hatásait és működését éppen vizsgálják. Az akkori programnak lényegében egyetlen jelentősebb célját sem sikerült maradéktalanul teljesíteni, ugyanis a program keretén belül az Európai Bizottságnak jóvá kellett hagynia a támogatást, amit az Európai Bizottság mellett az egyes tagállamok is támogattak saját összegekkel. Az is hozzá tartozik a teljes képhez, hogy a projektek oroszlánrészét igazából nem az Európai Bizottság által kiutalni kívánt összegek, hanem a tagállami támogatások finanszírozták volna.
Mivel a támogatások kiutalása előtt azokat az Európai Bizottságnak, az adott tagállamnak, illetve a helyi hatóságoknak is jóvá kellett hagyniuk, a folyamat túlságosan bonyolult és hosszadalmas volt ahhoz, hogy a gyorsan fejlődő félvezetőipart kellő gyorsasággal támogathassák. A lassú elbírálás miatt több fontos tőkeberuházást is elhalasztottak a nagyobb cégek, például az Intel és a WolfSpeed is, hiszen időközben változott a gazdasági helyzet, éppen ezért a vállalatok tervei is módosultak, mielőtt még megkaphatták volna az odaítélt támogatásokat. A holland gazdasági miniszter úgy gondolja, le kell vonni a tanulságot és ezúttal szelektívebb és még inkább stratégiai döntéseket kell hozni, már ami a támogatások megállapítását és odaítélésüket illeti.
Az európai térség egyébként meglehetősen erős kutatás és fejlesztés terén, illetve chipgyártó eszközök tekintetében is, hiszen utóbbi területen egyebek mellett az ASML, az ASM International, a Carl Seiss SMT, illetve a SUSS MicroTec is élvonalbeli termékeket kínál, amelyekre szükség van a piacon. Félvezetőgyártás terén igazából csak az Intel írországi üzeme használ élvonalbeli technológiákat, a többi európai chipgyártó régebbi gyártástechnológiák alkalmazásával készíti el a megrendelők különböző chipjeit.
A második Chips Act lényegében az erős iparági szereplők lobbijának köszönhetően indulhat el, ugyanis mind az ESIA, mind pedig a SEMI Europe szeretnék, ha tagjaik erősíthetnék piaci pozícióikat. Éppen ezért az említett szervezetek, amelyek a chipgyártókat és a chipgyártó eszközök készítőit fogják össze, tárgyalóasztalhoz ültek Brüsszelben az európai jogalkotókkal, ahol a SEMI Europe képviselői kifejtették, szükségük van közvetlen támogatásra a gyárakon kívül néhány egyéb területen is, például félvezetőtervezés és gyártás, kutatás és fejlesztés, valamint alapanyagok és eszközök terén is. A megbeszélésen több, mint egytucatnyi félvezetőipari vállalat képviselő voltak jelen: a félvezetőipari gyártók részéről a Bosch, az Infineon, az NXP, illetve az STMicroelectronics, míg a gyártóeszközök beszállítóitól az ASLM, az Air Liquide, a Zeiss, valamint az ASML képviselői is elmondhatták meglátásaikat az egyes témakörökben – több egyéb szereplővel karöltve.
A Chips Act 2.0 tehát már formálódik, az viszont egyelőre nem derült ki, mikor nyitja meg kapuit a félvezetőipari szereplők számára, valamint az sem világos, pontosan mekkora keretösszeg áll majd rendelkezésre.
