A gyermekvédelem nagyon fontos az élet minden területén, és különösen nagy hangsúlyt próbálnak erre helyezni az online térben is. Ez rendkívül összetett és nehéz feladat, de az Európai Parlament képviselői most újabb szigorítások elrendeléséről döntöttek.
Nagy általánosságban elmondható, hogy a legtöbb közösségi média és tartalomszolgáltató felület 13 éves kor betöltését követően érhető el hivatalosan a fiatalok számára. Viszont ezek a gyerekek még olyan korban vannak, amiben súlyos veszélynek vannak kitéve a kibertér legnagyobb platformjain. Éppen ezért egyre több olyan ország van, ahol már inkább 16 éves korhatárt húznak meg, és az EP képviselők azt akarják elérni, hogy az EU-ban is ez legyen a norma a jövőben.
A korábban bevezetett digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály (DSA) szerint az EU egyes tagállamai maguk rendelkezhetnek arról, hogy milyen szinten határozzák meg az online platformok korhatárait. Az EP illetékesei azonban szeretnék azt elérni, hogy az EU egységesítse ezt, és egyúttal szigorítson is.
A friss javaslat szerint az EU-ban a digitális térhez csak 16 év felett férhetnének hozzá korlátlanul a gyermekek, 13 és 16 év között a legtöbb szolgáltatást szülői felügyelet beállítása mellett, korlátozott lehetne igénybe venni, és 13 év alatt mindent betiltanának.
Külön érdekes az, hogy az EP képviselők már egy kalap alá vennék a generatív mesterséges intelligencia szolgáltatásokat a közösségi médiával és a videomegosztó portálokkal. Az EU ebből eredően a Facebook, a YouTube és a ChatGPT használatát is egységesen szabályozhatná a minimális korhatár szempontjából. Az MI az elmúlt években elképesztő sebességgel tört előre, és erre senki nem volt felkészülve. Nemzetközi szinten még az EU áll a legjobban az MI szabályozásával, viszont azt is hozzá kell tenni, a nagy AI Act is bőven frissítésre szorulna már, pedig szinte még alig száradt meg rajta a tinta.
A fiatalok megóvása érdekében további intézkedés lenne, hogy megtiltanák a vállalatoknak azt, hogy direkt úgy tervezzék a szolgáltatásokat, hogy azok függőséget okozzanak. A cégek folyamatosan azon dolgoznak, hogyan tudnák az embereket még hosszabb ideig a képernyő előtt marasztalni, ami az EP képviselők többsége szerint nincs rendben, és ez ellen fel kellene lépni. Ezen felül a manipulatív reklámokat és a szerencsejátékszerű elemeket is tiltani kellene, amik a felhasználók megvezetésére, kizsákmányolására alkalmasak.
Az elfogadott javaslatok között szerepel az is, hogy azokat az oldalakat, szolgáltatásokat, amik nem tartják be a szabályokat, be kellene tiltani az EU-ban. Kiváltképp abban az esetben kellene nagy szigorral fellépni, mikor gyermekek sérülhetnek. Továbbá a lépéseket kellene tenni azért, hogy azonosítsák azokat a mesterséges intelligencia eszközöket, amik hamisításra, lejárató anyagok gyártására alkalmasak, és ezeket is szankcionálni kellene.
Az Európai Parlament tagjai azt is szeretnék elérni, hogy az EU közvetlenül a nagy platformok vezetőit vonja felelősségre, mikor a szolgáltatások nem tartják be a szabályokat. Abban bíznak, hogy ez talán elősegítené, hogy komolyabban vegyék a szabályokat, mert sokak szerint a pénzbüntetéseknek nincs elég nagy hatása. Ezt a követelést a magyar Tisza Párt képviselője Dávid Dóra fogalmazta meg.
Amennyiben így alakulna, abban az esetben Elon Musk, Mark Zuckerberg és más vezérigazgatók is bíróság elé állhatnának a szolgáltatásaik által elkövetett vétségek miatt folyó eljárások során. Dávid Dóra korábban a Metánál dolgozott, látta a vállalat belső működését, és azt a tapasztalatát igyekszik most kamatoztatni a nagy platformok megregulázása során.
Fontos, hogy a mostani EP szavazás még nem von magával semmilyen közvetlen változást, ez csak javaslat az Európai Bizottság felé. Az EU biztosok dönthetnek arról, hogy elfogadják a javaslatokat, és azok mentén kialakítják a megfelelő szabályozás részleteit. Sok idő még, mire ez mind átmegy az EU különböző szervein, de sokan már tényként kezelik, hogy jöhet az egységesített korhatárok alkalmazása és a platformokkal szembeni nagyobb szigor gyakorlása.
