A T. gondii elképesztően elterjedt emberi parazita, több mint 2 milliárdan hordozzák magukban, vagyis több mint a földi lakosság negyede fertőzött. A parazita mindenféle melegvérű állatban képes ivartalanul szaporodni, ivarosan viszont csak a macskákban. Ilyenkor a peték bekerülnek az ürülékbe, onnan pedig a talajt és a vizet megfertőzve mindenféle fajba eljutnak. A magasszintű emberi fertőzöttség azért kiemelten érdekes, mert a szakértők előtt egy ideje ismert, hogy a parazita előszeretettel terjed el az agyban, ahol mindenféle viselkedési változásokat okozhat.
A patkányok például alapvetően rendkívüli módon tartanak a macskák vizeletétől, akkor is, ha életükben nem találkoztak macskával. Ha viszont a T. gondii megfertőzi őket, hirtelen kedvelni kezdik a vizelet szagát, így fokozódik annak az esélye, hogy a macskák áldozataivá válnak. Már korábbi vizsgálatok is sugallták, hogy a toxoplazmózis az emberi agyra és viselkedésre is hatással lehet. A fertőzöttek körében nagyobb az esélye a neurózis kialakulásának, a droghasználatnak, a skizofrénia jelentkezésének, az agydaganatoknak és az öngyilkosságnak.
A Coloradói Egyetem kutatói arra voltak kíváncsiak, hogy a toxoplazmózis vajon az emberi kockázatkeresésre is hat-e, ahogy a patkányokban teszi. Ennek vizsgálatára érdekes területet választottak a szakértők: évekkel ezelőtt azt kezdték tanulmányozni, hogyan hat a toxoplazmózis az üzleti döntésekre. Ehhez először, még 2006-ban 1500 egyetemi hallgató nyálmintáját vizsgálták meg, hogy kiderítsék a fertőzöttség mértékét. Az eredmények alapján a fertőzött diákok körében 1,4-szeres volt a valószínűsége annak, hogy üzleti főszakon tanulnak, és 1,7-szeres a valószínűsége, hogy ezen belül a menedzsment és vállalkozás szakirányok mellett döntöttek.
A következő szakaszban üzleti konferenciákon vizsgálták a résztvevők fertőzöttségét, és az eredmények alapján a toxoplazmózisban szenvedők 1,8-szor nagyobb eséllyel alapítottak saját vállalkozást, mint a nem fertőzöttek. Végül a szakértők a különböző országok fertőzöttségi mutatóit is megvizsgálták, és összevetették azokat az adott nemzetre jellemző vállalkozási aktivitással. Ezekből az eredményekből is az derült ki, hogy a fertőzés és a vállalkozási kedv között összefüggés mutatható ki. És arra is fény derült, hogy a magasan fertőzött országokban kimutathatóan alacsonyabb az üzleti bukástól való félelem, ami valószínűleg szerepet játszik a magasabb vállalkozási aktivitásban.
Az a kérdés ugyanakkor egyelőre megválaszolatlan, hogy az eredmények alapján a toxoplazmózissal összefüggésben levő magasabb vállalkozási kedv sikerességgel is jár-e. Vagyis azt még senki sem tudja, de a szakértők vizsgálni akarják, hogy a fertőzöttek vajon jó üzleti döntéseket hoznak-e, vagy a patkányokhoz hasonlóan romlásba dönti őket a túlzott vakmerőség.
Az eddigi és a jövőben várható eredmények mindenesetre érdekes újdonságokat villantanak fel azzal kapcsolatban, hogy hogyan hozunk döntéseke és hogyan viselkedünk. Szeretjük azt hinni, hogy például egy üzleti döntés kapcsán logikusan, a tényeket mérlegelve tesszük meg a következő lépést. És persze személyes körülményeink vagy a személyiségünkből adódó vonások is közrejátszhatnak abban, hogyan döntünk. Az azonban mostanáig fel sem vetődött, hogy döntéseinkbe a bennünk élő paraziták is beleszólhatnak.
