Emlékszem, lassan talán már tíz éve, hogy a hangtechnika tanárom a „milyen mikrofont vegyek” kérdésemre azt a rövid, de sokatmondó választ adta, hogy „50 ezer forint alatt nincs mikrofon”. Akkor azért egy ennyinél kicsit mégis olcsóbb, de hasznos Zoom H1-et vettem magamnak, amit azóta is minden nap használok PC-re kötve, illetve, ha valahova riportra megyek, akkor diktafonként veszem végtelen nagy hasznát.
Azóta viszont sok idő eltelt. Akkoriban még tényleg csak újságíróknak, rádiósoknak, tévéseknek, filmeseknek, zenészeknek, énekeseknek és más művészeknek volt szüksége jobb minőségű hangfelszerelésre. Az otthonról működő műsorszórás még lényegében friss és új jelenség volt, nem épült rá úgy egy ipar, mint manapság az influenszerekre. Mivel azonban a tartalomgyártás beivódott a köztudatba és manapság már egy játékkonzolból is egyetlen gombnyomással streamer stúdió számítógépet lehet készíteni, egyre többen repültek rá arra, hogy az ebben érdekelt amatőröket felszereléssel lássák el.
Míg régen egy otthon használt mikrofon valóban csak arra volt jó, hogy kommunikáljunk vele barátainkkal és kollégáinkkal, alig pár év alatt már elérhető árba kerültek a kondenzátoros vagy komolyabbnak tűnő mikrofonok, amikkel a hangminőség már tényleg elfogadhatóvá vált.
A Razer a Seiren szériával lépett be a komolyabb hangrögzítők világába még 2015-ben, és azóta is szinte minden évre jut egy új kiadásuk, ami hol olcsóbb, hol drágább volt, de végső soron az otthoni gamereket célozta meg.
A vállalat viszont vagy azért, mert úgy érezhette, hogy kezd telítődni a piac, vagy azért, mert csak szeretne továbblépni, de új területet szemelt ki magának, méghozzá azokat a felhasználókat, akik nem otthonuk kényelméből, hanem izgő-mozgó módon készítenek videós tartalmakat. Ebből kifolyólag olyan videós streamereknek és influenszereknek szeretnének ezúttal kedvezni, akiknek a stúdiójuk nem a szobájuk, hanem a nagyvilág, az idejüket pedig nem a webkamera, hanem a telefon képernyője előtt töltik.
Így születhetett meg a Razer Seiren BT streamereknek szánt új mikrofonja, amit könnyű mivoltának köszönhetően mindig kéznél van és bármikor, bárhol viselhetjük.
A mobiletelefonok képminősége rengeteget javult az elmúlt években, így rengeteg videós használja már a zsebében is elférő készüléket a nagyobb, külön táskát igénylő fényképezőgépek helyett. Bár a vlogger kamerák továbbra is népszerűek a legnagyobb tartalomkészítők körében, a telefon már van annyira praktikus és minőségi, hogy ne kelljen ezért mégse egy komoly felvevőt vásárolni.
A telefonok nagy előnye még, hogy pár tízezer forintért gimbalba is rakhatóak, vagyis egy kütyü segítségével stabil, rázkódásmentes kép rögzíthető. Ez szintén csak olcsóbb megoldás, mint a képstabilizátorral gyárilag felszerelt MILC vagy DSLR kamerák megvétele.
Ám hiába a jó képminőség és a remek stabilizáló technikák, a telefont érdemes magunktól távolt tartani, hogy ne torzítsa az arcunk. Ezzel viszont az a probléma áll jön elő, hogy hiába lesz menő a képünk, a mikrofon is távolabb kerül a szánktól, ez pedig a hangminőség rovására megy. Hiába néz ki jól az ember, ha nem lehet hallani, amit mond, és bár sokan nem tudják, de a jobb minőségű hang sokszor fontosabb, mint a jó minőségű kép.
Míg egy kamera esetében a jobb hangrögzítés érdekében egy puskamikrofon feltelepíthető az eszköz tetejére, addig - ha ez nem is lehetetlen, de azért - telefonon már kicsit nehézkesebben oldható meg. Erre a problémára kínál megoldást a Razer, vagyis hogy vezeték nélkül, újra a szánkhoz kerüljön közel a mikrofonunk, így pedig újra tisztán lehessen hallani minket a rögzítés folyamán, bármilyen messze is álljunk a telefonunktól.
A Razer Seiren BT egy aprócska kis dobozban érkezett meg hozzám, amit kibontva azonnal érezhetjük is a Razer-féle luxust. A fekete tartódoboz belülről három részre van osztva, benne pedig megtalálhatjuk a mellékelt eszközt és kiegészítőit. Van benne egy USB-C kábel; egy darab szivacsos és egy darab szőrös szélvédő; és persze maga a 6 centinél egy kicsit nagyobb Bluetooth mikrofon.
A mikrofon felépítése egyszerű és könnyen érthető. Van rajta egy USB-C töltőhely, egy ruhacsíptető, egy kis állapotjelző lámpa, jack csatlakozó és persze maga a hangot rögzítő mikrofon rész. Ránézésre tehát nem egy bonyolult készülék. Anyaga jó minőségű műanyag, míg megjelenése elegáns, nem túl hivalkodó.
Ha ennyiből állna a teszt, akkor azt mondanám, tök jó, hogy van ilyen is, végre kaptunk egy minőségi vezeték nélküli hangrögzítő eszközt a telefonjainkhoz, és azt mondom, érdemes lehet egy ilyet beszerezni a kreatív kollégáknak. A valóság viszont nagyon sötét, olyannyira, hogy bennem is ott a kétely, hogy lehet egy eszköz ennyire megbízhatatlan és használhatatlan, biztos én rontottam el valamit... de az az igazság, hogy három eszközön is próbáltam vele rögzíteni és mindegyik helyen belefutottam abba a jelenségbe, hogy kiderült, nem is ez az eszköz rögzített, hanem egy másik mikrofon, mivel ez fogta magát és az appok elindítása után azonnal és jelzés nélkül kikapcsolt.
De nem akarok ennyire előre rohanni, menjünk végig azon, hogy a Razer szerint hogyan is kéne működnie az eszköznek. Először is a töltési állapot a visszajelzőn keresztül látható. Ha pirosan villog, az nem jó, ha nem villog, hiába nyomkodjuk, az meg egyenesen rossz. Mivel az eszköz akkumulátorának üzemideje hivatalosan is csak 6 óra, ezért könnyedén számolhatunk azzal, hogy még ennél hamarabb is lemerülhet.
Ha bekapcsoltuk az eszközt és van benne elég kakaó, akkor nagyon fontos, hogy semmiképpen ne akard azonnal használni, hanem bizony töltsd le a telefonodra a Razer Streaming szoftvert és ott keresd meg először a készüléket, úgy, hogy bekapcsolásnál hosszan tartod a párosító gombot. Ha ezzel megvagy, akkor gondolhatnád, használhatod is a készüléket az adott eszközön. De nem is tévedhetnél nagyobbat, ugyanis ezután újra párosítanod kell egy másik vagy ugyanazon készülékhez a telefonod Bluetooth menüpontján keresztül. Tehát még egyszer. Először párosítod az appal, majd ugyanazon a telefonon újra párosítod a telefonoddal is.
Ennek van logikai előnye, hiszen a másodlagos párosítással te magad választhatod ki, melyik Bluetooth eszközödhöz szeretnéd hozzákötni. Az appon belül ugyanis megjelennek a már korábban párosított készülékek listái, így egy csúszka segítségével könnyedén tudsz váltani több eszköz között. Nálam például egyszerre volt hozzákötve a számítógépemhez, a telefonomhoz és a tabletemhez. Mivel az app és a mikrofon kialakítása ilyen rugalmas, ezért tényleg bármikor használhatjuk bármivel az eszközt, nem kell állandóan a párosításokkal vacakolni; app elindít és már mehet is a csapó.
A tapasztalatom viszont az, hogy ez a dupla Bluetooth kapcsolat papíron hasznos, a gyakorlat viszont azt mutatja, hogy ez a remek koncepció a Razer számára megugorhatatlan szoftveres kihívásokat tartogatott, aminek köszönhetően lett egy nesze semmi, fogd meg jól készülék.
Az első probléma az, hogy kötelező az app használata. Ez azt jelenti, hogy szinte használhatatlan a Seiren, ha nem kapcsolódsz rá előtte az alkalmazásával. Igen ám, de az app és a készülék nem mindig látja egymást, ha pedig rátalálnak a kapcsolatra, pár perc alatt összevesznek, akkor is, ha éppen a menüben lépkedsz és semmihez hozzá se nyúlsz. Egészen addig, amíg ki nem békülnek, nem lehet használni a készüléket. Márpedig ehhez a béküléshez sokszor a te aktív közreműködésed is szükséges; volt, hogy csak 3. újraindításra álltak szóba egymással, rosszabbak tehát, mint egy állandóan veszekedő házaspár.
A másik probléma, hogy semmilyen visszajelzést nem ad az applikáció, hogy a készülék működik. Csak azt mutatja, hogy aktív és szuper a kapcsolat, holott a Seiren már régen agyhalottan kómába esett és nem reagál külső ingerekre. Lehet hozzá beszélni, az is lehet, hogy hallja, de hogy rögzíteni nem fogja a hangos káromkodásod, az egészen biztos.
A harmadik dolog, hogy a fantasztikus ütközéseknek köszönhetően szinte minden szoftverrel akad vagy a mikrofon, vagy a Razer Streamer applikáció - nem tudom melyik, de az eredmény ugyanaz. Ha ugyanis elindítunk valami hang vagy videó rögzítésére alkalmas szoftvert, akkor a Seiren fogja magát és megint csak szó nélkül lekapcsolódik, a felhasználó meg azt hiszi, hogy éppen a Razer mikrofonja rögzíti a hangot, holott a telefon beépített mikrofonja hajlandó csak dolgozni.
A negyedik csodadolog pedig az, hogy ez egy jack csatlakozós készülék, vagyis lehet rá fejhallgatót és mikrofont is kötni. A fejhallgatót viszont nem érzékeli, hogy rá van-e kötve vagy nincs, ezért úgy veszi, hogy az állandóan be van dugva. Vagyis a telefonod és a tableted nem fog egy nesszenést sem kiadni, a hangot ugyanis a Seirennek közvetíti. Magyarul, ha csak mikrofonnak akarnád használni, de nincs nálad füles, akkor felejtsd el, hogy bármilyen hangot hallhatnál.
A jó hír viszont az, hogy jack csatlakozónak köszönhetően akár vezeték nélküli headsetnek is használható. Ez azt jelenti, hogy a fülest rádugva tudunk vele telefonálni, fogadni a hívásokat és persze zenét is hallgatni...
...erre viszont a Sony Ericcson MW600 Bluetooth headsetem is képes volt a kétezertízes évek elején, rádió funkcióval és ugyancsak minőségi mikrofonnal, csak éppen megbízható módon, fölösleges parasztvakító szoftverek nélkül!
Legalább másfél órányi, ha nem több hanganyagom ment a kukába, mert azt hittem, hogy már tényleg és tényleg rögzít a készülék, és nagyon nehezen jutottam el oda, hogy sikerült valódi hanganyagot készíteni vele. A fent felsorolt okok miatt ugyanis mindig azt hittem, hogy már tényleg az eszköz vesz, majd amikor visszahallgattam a felvételeket, feltűnt, hogy nem is ez volt a helyzet.
A Razer ugyan a honlapján leírja, hogy az Android és iOS beépített videórögzítő szoftvereivel az eszköz nem működik, de azt ígéri, hogy a 3. fél által létrehozott appok automatikusan felismerik a Seirent és használják. A nagy kutyagumit, azt ismerik fel! A Razer nem véletlenül nem írt példaszoftvert a honlapon, amivel kompatibilis, mert nem nagyon van ilyen. 10-ből 9 szoftver nem volt hajlandó használni a mikrofont, a maradék egy meg olyan rossz minőségben rögzített, hogy ennél egy totyogóknak szánt játékbaba is szebb 10 másodperces hangot vesz fel és játszik vissza.
Olyan szoftverekkel akadt, mint például a gimbalom kamera appja. Ha egy vlogger szeretne rázkódásmentes, menő és jó minőségű videót rögzíteni, akkor használni fogja a gimbal programját. Ha viszont jó hangot is szeretne, lehet elgondolkodna egy Razer Seiren BT-n is, de ha a vásárlás után rájön, hogy semmivel nem tudja azt használni, az mekkora csalódás?
Vesztettem már el zseniális interjút, mert a technikus nem kapcsolta be a felvételt, volt, hogy fontos anyagom ment levesbe, mert én nem kapcsoltam be a mikrofont, de mindegyik emberi mulasztásból adódott. Itt nem. Itt maga a technika az, ami fog és jól pofán rúg. Még az a szerencse, hogy nem éles anyagokat rögzítettem volna vele, csak üres fecsegéseket a teszthez, mert biztos agyvérzést kaptam volna, mikor hazaérve meghallom, hogy az egész napos munkám oda.
Végül tehát odáig jutottam, hogy kijelentem, ez telefonnal egyszerűen ilyen formában használhatatlan.
Nem lenne viszont muszáj ennek így lennie. A Razer applikáció ugyanis jó. Könnyedén ki lehet benne választani, melyik eszközre kapcsolódjon a készülék, lehet gyorsan némítani, lehet hangminőséget javítani mesterséges intelligenciával, a mikrofon hangerejét is lehet változtatni, ahogy gaming módba is kapcsolható, amivel kisebb lesz a késleltetés. Ezen kívül egy sor egyéb nagyon hasznos funkcióval rendelkezik: a sidetone segítségével valós időben vissza lehet hallgatni a saját hangunkat, vagyis monitorozni tudja a rögzített hangot. Itt fontos megemlíteni a valós időt, ha ugyanis késne, az megzavarná az embert és lehetetlenné válna a folyamatos beszéd. Ha így nézzük, nagyon okos ez az app.
Csak éppen a legfontosabb dolgot spórolták ki belőle, azt, hogy maga az app tudjon hangot vagy képet rögzíteni. Ennek a mikrofonnak egyetlen dolga van, hangot rögzíteni. Ehhez képest ránk erőltetnek egy minden hájjal megkent szoftvert, ami erre pont nem képes, emiatt pedig nekünk kell kutakodni, hogy vajon melyik mikrofonos applikáció fogja majd szeretni ezt a betegesen kényes kütyüt.
Ha a Razer valóban készítene egy streamer applikációt, akkor könnyedén meg lehetne oldani, hogy az rögzítsen hangot vagy akár videót is, így a fent leírt több bekezdésnyi panaszom meg sem született volna. A Razer viszont le akarta ezt spórolni, ők nem akarnak ebbe az irányba fejleszteni, ők a „közösségre bízzák” a dolgot és kiadták a hardvert, a többit oldja meg a felhasználó ahogy akarja.
A telefonos anyagaim nagy része tehát kuka lett, hiszen nem a Seiren rögzítette őket. Ellenben a Windows PC-n sikerült az Audacity programmal az egy órás szövegelésemből, majd negyedórát ezzel felvenni. Itt is természetesen kiválasztottam volna, hogy a Seiren rögzítsen hangot, de az istenért nem vitt át belőle semmit se a PC-re. Újra kellett indítanom, ekkor végre láttam, hogy a mérő megmozdul; na mondom showtime. Azt viszont már nem láttam, hogy a mikrofon pár perc múlva lekapcsolódott és már nem is az rögzíti a hangot, így folyamatosan pofázhattam, tesztelhettem a zajszűrőt, az AI-t stb.
Visszahallgatva észrevettem, hogy nem a mikrofon volt az, ami valójában dolgozott. Így jött össze, hogy megmaradt olyan negyed órányi felvételem, ezt be is ágyaztam ide a cikkbe, benne pedig szerintem jól hallható a csalódottságom.
A hangminőségre rátérve, ha hallgattátok a felvételt, akkor felhívnám arra a figyelmet, hogy nem effekteztem a hangot, magyarul így rögzít a mikrofon. Ezt lehetne természetesen utólag tisztítani, de egy live stream adásnál telefonon biztos nincs ilyenre lehetőséged, szóval ezt tudja. A másik, hogy 3 perc 40 másodpercnél észrevehettétek, hogy átváltok egy 10 éves, 6000 ft-os Sony mikrofonra. Szerintetek, nem jobb annak a minősége, mint a 7-szer annyiba kerülő Seirennek? Tényleg egy ősrégi, vacak csíptethetős, sztereó mikrofonnal kell összehasonlítanom a büszke Razer 2022-es termékét? Igen, vezetékes, de basszus, működik, ráadásul szerintem a hangminőség is jobb.
Sok helyen körbenéztem a neten, hogy mit gondolnak a tesztelők erről a mikrofonról, és többen is dicsérik. Itt van például ez a német srác, a honlapján 90 pontot adott rá a 100-ból és még Gold díjat megajánlotta neki. Bár tanultam hangtechnikát, emiatt pontosan jól tudom, hogy nem értek hozzá és talán a ti fületek jobb, mint az enyém, de ti is 90 pontot adnátok rá az ő tesztfelvétele alapján? E szerint a teszt szerint 85 pontot ér ez a hangminőség, ami azért érdekes, mert a szintén vezeték nélküli SYNCO-nak összehasonlíthatatlanul sokkal jobb hangja van, jóval olcsóbban. Én ezek alapján biztosan nem akarnék vele adást készíteni és már a SYNCO felé kacsingatnék.
Ezeket nem azért, mert őszintén óva intek mindenkit attól, hogy erre a Seirenre adja ki valaki a nehezen összekapart pénzét. Én vártam ezt a mikrofont és nagy elvárásaim voltak. A megjelenéséről is nagy örömmel és bizalommal írtam, nem véletlenül kértem ki tesztelésre, akartam szeretni. Ezt viszont videós múlttal a hátam mögött 5000 forintért sem akarnám használni. Egy telefon beépített mikrofonja ennél jóval többet kínál, de ami a legfontosabb, megbízható módon.
Nagyon nehéz tehát pozitívan gondolkodnom erről a készülékről, mert egy hangrögzítés a pillanat megörökítésének a része. A pillanat viszont múlandó, nincs második esély. Ha lemaradtál róla, akkor soha többé nem fog megismétlődni az, amit fel akartál venni. Márpedig a Razer Seiren BT-re biztosan nem bíznám rá azt az egyszerű feladatot, hogy megörökítse a hangomat, mert nem hiszem, hogy erre képes lenne akkor, amikor valóban szükségem lenne rá.
A Razer Seiren BT-t próbálva megerősítést nyert bennem, hogy 50 ezer forint alatt tényleg nincs mikrofon. Semmiképpen sem ajánlom.