A spanyolországi kutatás előzetes eredményeit egy online konferencián mutatták be a szakértők, és az adatokból úgy tűnik, hogy a vektorvakcina után második adagként beadott mRNS-vakcina együttesen erős immunválaszt eredményez. A múlt héten egy hasonló brit kutatás biztonságossági adatait tették közzé, ebből is rövidesen várhatók az első hatásossági adatok.

Az AstraZeneca oltóanyagával kapcsolatban megfigyelt ritka véralvadási zavarok miatt már hónapokkal ezelőtt felmerült, hogy a mellékhatásnak esetlegesen nagyobb kockázattal kitetteket másodszorra nem ezzel az oltóanyaggal, hanem egy másik típusú oltással oltanák be. Az új eredmények alapján viszont ez akár szélesebb körben is alkalmazható stratégia lehet, mivel a jelek szerint a kombinált vakcináció erősebb és robusztusabb immunválaszt eredményez, mint ugyanazon oltóanyag két egyforma dózisa (legalábbis bizonyos oltóanyagok esetén).

A spanyol CombivacS nevű klinikai vizsgálatba áprilisban kezdtek résztvevőket toborozni. Összesen 663 főt vontak be, akik már megkapták az első adagot az ártalmatlanított csimpánz adenovírust és a SARS-CoV-2 tüskefehérjéjének kódját tartalmazó AstraZeneca-vakcinából. A résztvevők véletlenszerűen kiválasztott kétharmadát nyolc hét elteltével a Pfizer/BioNTech mRNS-alapú vakcinájával is beoltották, míg a többiek még nem kaptak második oltást.

A vizsgálatok alapján a második adag beadása után a résztvevők a korábbinál sokkal magasabb antitestszintet produkáltak, és ezek az antitestek a laborkísérletek során képesek voltak semlegesíteni a SARS-CoV-2 vírust. Az egyelőre egy adag AstraZeneca-vakcinát kapott kontrollcsoport tagjaiban nem figyeltek meg hasonló változást az antitestek szintjében.

Úgy tűnik tehát, hogy a kombinált megoldás hatásos, ugyanakkor ez nem minden. Az adatok alapján a kombinált adagolás erősebb immunválaszt vált ki, mint amit a korábbi vizsgálatok során két adag AstraZeneca-vakcina adása után megfigyeltek. Az ugyanakkor egyelőre nem világos, hogy két mRNS-alapú vakcinadózishoz képest hogyan teljesít a kombinált adagolás.

Az immunológusok ugyanakkor felhívják a figyelmet, hogy az immunválaszban tapasztalt eredmények a legtöbb esetben nem összevethetők, különösen ha különböző vizsgálatokból erednek. Az, hogy a kombinált vakcináció hatásos, igazándiból nem meglepő immunológiai szempontból, ugyanakkor a szakértők szerint nagy kérdés, hogy mi várható akkor, ha esetleg egy harmadik adagot is be kell adni a vakcinákból a tartósabb immunitás elérése vagy új vírusvariánsok felbukkanása miatt.

A vírusvektor alapú vakcinák általában egyre kevésbé hatásosak az ismételt dózisokkal, mivel a szervezet egyre gyorsabban megtámadja a kórokozó genetikai kódjának egy darabját hordozó adenovírust. A mRNS-vakcináknál elvileg ilyen probléma nincs, viszont esetükben a mellékhatások minden újabb dózissal egyre erősebbek lehetnek – vagyis a probléma meglehetősen összetett.

A már említett, a múlt héten közzétett brit vizsgálat ugyanezen vakcinakombináció kapcsán gyakoribb mellékhatásokról számolt be azokhoz képest, akik ugyanazon oltóanyagból kapták mindkét adagot. Ugyanakkor egyelőre sem a brit, sem a spanyol kutatásnál nem tapasztalták, hogy a mellékhatások súlyosabbak lennének a kombinált oltóanyagot kapott csoportnál.