A morzsalékos kőzeteket és port tartalmazó minták a Földre visszahozott legnagyobb mennyiségű anyagot jelentik, amelyet egy aszteroidáról gyűjtöttek be. A szakértők október 11-én kezdték el vizsgálni az értékes anyagot, amely többek közt olyan agyagásványokat tartalmaz, amelyek kristályszerkezetében víz rekedt meg, világos és sötét porszemcséket találni benne, amelyek úgy néznek ki, mint a só- és borsszemcsék, valamint vannak benne olyan kénben gazdag ásványok is, amelyek kulcsszerepet játszhatnak a bolygók evolúciójában.

„A Bennuról származó érintetlen anyagok értékes forrást jelentenek, amelyek ablakot nyitnak a korai Naprendszerre” – mondja Eileen Stansbery, a NASA Johnson Űrközpontjának asztroanyag-kutatója, a Bennu-minta elemzésének egyik vezetője. Az első elemzések során ráadásul csak az OSIRIS-REx mintatartályának külső felszínén megtapadt anyagokat vizsgálták meg. A legnagyobb kincsesbánya a következő hetekben fog feltárulni, amikor a küldetés vezetői kinyitják magát a tartályt. Addig is gondosan átvizsgálják a tartály külsejét borító kőzeteket és port, lefényképezik és osztályozzák ezeket. Az OSIRIS-REx által visszahozott teljes mintamennyiségből, amely legalább 250 grammnyi, eddig mindössze 1,5 grammot katalogizáltak hivatalosan.

A Földön persze akadnak más égitestek, köztük aszteroidák anyagából származó minták is, amelyek meteoritok formájában érték el a felszínt. Nagy különbség azonban, hogy az űrszonda hőpajzsa hidegen tartotta az anyagot a Földre való visszaút során, így nem változtatta meg a légkörön való áthaladáskor fellépő hő a minta kémiai összetételét.

A szakértők eddig is tudták, hogy a Bennu szénben gazdag aszteroida, de a korai elemzések szerint a minta egy része akár 4,7% szenet is tartalmazhat, ami a valaha mért legmagasabb arányok közé tartozik a Földön kívül. A szén egy része karbonátásványokban van megkötve, amelyek elsősorban szénből és oxigénből állnak, és a Földön is gyakoriak. A minták szerves anyagokat is tartalmaznak, olyan vegyületeket, amelyekben szén és hidrogén van jelen. A Földön a szerves vegyületek az élethez kapcsolódnak, de élet hiányában is megtalálhatók. Ultraibolya fényben a Bennu-minták szerves részei úgy világítanak, mint egy karácsonyfa. „Tele van szerves anyagokkal, egészen hihetetlen” – mondja Daniel Glavin, a NASA Goddard Űrrepülési Központjának asztrobiológusa.

Elektronmikroszkóp alatt a Bennuból származó agyagminták apró szálakból állnak. Az agyagásványokba zárt víz valószínűleg nagyon ősi, a Naprendszer hajnaláról származhat. és valószínűleg hasonlít ahhoz, amelyet a teóriák szerint annak idején az aszteroidák a korai Földre szállítottak, és segítve lakhatóvá tenni bolygónkat. Más mikroszkópos felvételeken hatszögletű kristályok láthatók, amelyek valószínűleg kénben gazdagok. A kénvegyületek döntő szerepet játszanak a kőzetek olvadási sebességének meghatározásában, valamint biológiailag fontos kémiai reakciókban is részt vesznek.

A Bennu-minták vasban gazdag, sík felületű ásványokat is tartalmaznak, amelyek az aszteroida történetének korai szakaszában segíthettek a kémiai reakciók katalizálásában. A mintákban vannak morzsalékos kinézetű részek is, amelyek hasonlítanak a Bennu törmelékes felszínét uraló sziklákhoz. Sötét és világos színű kőzetekre egyaránt van példa az anyagban, a világosak a Bennu történetének korai szakaszában víz által megváltoztatott részeket jelölhetnek.

Még néhány hétbe beletelik, mire a kutatók pontosan megtudják, hogy mennyi anyagot sikerült begyűjteni az aszteroidából. De a kezdetek nagyon ígéretesek, hiszen megerősítik, hogy amikor az OSIRIS-REx 2020-ban kinyújtotta robotkarját, hogy anyagot gyűjtsön az aszteroida felszínéről, olyan sokat „markolt”, hogy a gyűjtőberendezés túlcsordult.