Az Intel a 10. generációs Comet Lake processzorok mellé egy érdekes hűtést fejlesztett anno, amelynek alapját a Peltier elem adta. Ez egy speciális elem, amelynél elektromos áram hatására hőmérsékletkülönbség jön létre a lapka két oldala között: a hideg oldallal a processzor hűtését tudták biztosítani, míg a melegedő oldalra egy kompakt folyadékhűtő szett blokkját szerelték. A Cryo Cooling névre keresztelt hűtés segítségével igazából negatív tartományba lehetett levinni a processzor üzemi hőmérsékletét, vagyis eléggé vonzó megoldásnak tűnt tuning szempontjából, de sajnos nem volt annyira ütőképes, számos kedvezőtlen tulajdonsága miatt végül süllyesztőbe dobta az Intel csapata.
A Cryo Cooling pályafutásának végét még tavaly jelentették be, és akkoriban azt is közölték, hogy a hűtőkhöz gyártott szoftver fejlesztését is leállítják 2023. december 31-ével. Ez gyakorlatilag azt jelentette, hogy a Cryo Cooling fejlesztésére semmilyen módon sem számíthattunk a továbbiakban, legalábbis az Intel részéről semmiképpen. A Cryo Cooling igazából már az aktuális processzor-generációhoz sem kapott frissítést, így hivatalosan nem is használható a 14. generációs Intel processzorokhoz, amelyek a Raptor Lake Refresh kódnevet viselik.
A szlovén EK Water Blocks csapata úgy döntött, felkarolja az Intel által magára hagyott technológiát, ám ezt a jelek szerint önös érdekek vezérelték: egyszerűen szerették volna felvértezni saját EK-Quantum Delta² TEC D-RGB folyadékhűtő blokkjukat az Intel Raptor Lake Refresh generáció támogatásával. Az egyelőre nemvilágos, az EK WB csapata pontosan mit tervez a Cryo Cooling technológiával: elméletileg folytathatnák a fejlesztést, a rivális vállalatokat is beemelve a projektbe, de az sincs kizárva, hogy saját technológiaként gondolnak rá a továbbiakban, ennek megfelelően csak és kizárólag saját termékeket építenek majd köré.
A fejlesztésre persze szükség is lesz, ugyanis a Cryo Cooling technológia több sebből is vérzik. Noha a Peltier elem elegendő hűtőteljesítményt nyújt ahhoz, hogy egy modern processzort akár negatív tartományba is lehűtsön, ennek során igencsak sokat fogyaszt, hiszen a tesztek 200 W körüli fogyasztásról számolnak be. Ez talán nem is feltétlenül lenne akkora baj, ha cserébe csak alacsonyabb terhelést jelentő feladatok esetén váltaná be a hozzá fűzött reményeket, márpedig erről van szó.
Ahogy az összes processzormag maximális terhelést kap, a Cryo Cooling alapú hűtés hatásfoka jelentősen romlik, még egy hagyományos kompakt folyadékhűtő szett is maga mögé utasíthatja, már ami a teljesítményét illeti. Ha ez mind nem lenne elég, az ár is egy gyenge pont, ugyanis a Cry Cooling technológia köré épülő hűtőszettek közül a Cooler Master ML360 volt a legolcsóbb anno a maga 350 dolláros árával, a többi megoldás ennél csak drágább. Igaz ez az EK WB által frissen bejelentett, Raptor Lake Refresh támogatással és felvértezett Delta TEC hűtőre is, ami 612 eurót kóstál.
Hogy végül mi lesz a Cryo Cooling technológia jövője? Ezt alighanem rövidesen eldönti a piac, hiszen a kedvezőtlen hűtőteljesítménnyel rendelkező, sokat fogyasztó, és ráadásul még drágának is minősülő termékek iránt nem fognak kapkodni a vásárlók. Elképzelhető, hogy az EK WB csapata a háttérben kamatoztatni fogja folyadékhűtések és egyéb hűtések terén szerzett tapasztalatait és a Cryo Cooling továbbfejlesztett változata már sokkal ütőképesebb lesz. Rövidesen meglátjuk.
