A tavalyi észak-amerikai hurrikánszezon több szempontból is különleges volt. Az Irma, a Maria és a Harvey nevű rendszerek példátlan pusztítást okoztak a Karib-térségben és az Egyesült Államok partjain. A Harvey egyedül több mint 100 billió liter csapadékot zúdított a Mexikói-öböl partvidékére, katasztrofális áradásokat okozva a régióban.
Egy új vizsgálat szerint a szokatlanul heves esőzések egyértelműen az ember okozta éghajlatváltozáshoz köthetők. 2017 nyarának elejére a világ óceánjai minden korábbi évnél jobban felmelegedtek a mérések kezdete óta. Ez volt a helyzet a Mexikói-öbölben is, ahol a Harvey erőt gyűjtött mielőtt partot ért volna.
Kevin Trenberth és kollégái azt vizsgálták, hogy mennyire befolyásolta a vihar erejét az öböl vizének rekordmagas hőmérséklete. Kutatásuk során az Argo nevű hálózat adataira támaszkodtak, amely az öböl vizében úszó mérőállomásokból áll, illetve műholdas csapadékadatokat is használtak.
A vizsgálatból az derült ki, hogy közvetlen összefüggés mutatható ki a meleg felszínről elpárolgó víz mennyisége és a később a szárazföldre lehulló csapadék mennyisége között. Ami persze első hallásra banálisnak tűnhet, de a valóságban még senkinek sem sikerült ennyire meggyőzően megmutatni, hogy az a víz, ami óceánból elpárolog egy ilyen esemény során, a viharral haladva később le fog esni.
A folyamat úgy zajlik, hogy ahogy a hurrikán a partok felé tart, felkavarja a felszínt, segítve a víz párolgását. Ha a víztömeg több hőt tárol, több pára kerül a levegőbe, amely a viharfelhőket gazdagítva később le is hullik.
Ahogy a Harvey keresztülvonult a Mexikói-öblön, a párolgással távozó energiaveszteség miatt a víz lehűlt mögötte, ahogy a szakértők ezt várták. De a lehűlés nem volt olyan mértékű, amekkora hasonló esetekben lenni szokott. Ez a kutatók szerint annak köszönhető, hogy a lehűlt legfelső rétegek helyét rögtön átvették a mélyebben lévő, még mindig nagyon meleg vizek, amelyek így tovább „töltötték” a hurrikánt.
Trenberth és mások korábbi kutatásai alapján az óceán felmelegedésének hátterében egyértelműen az éghajlatváltozás áll, a felmelegedéssel képződő hőnek ugyanis több mint 90 százalékát a víz nyeli el. A mostani tanulmányt jegyző kutatócsoport tavaly kimutatta, hogy az óceánok felső rétege 1992–2015 között négyszer gyorsabb melegedést mutatott, mint 1960–1990 között.
Amivel az a probléma, hogy az óceánban raktározott hő nem marad a helyén tartósan, hanem lassan visszajut a légkörbe. Ha pedig egy növekvő vihar vonul át a víz felett, ez a folyamat jelentősen felgyorsulhat, megnövelve a vihar erejét és a később leeső csapadék mennyiségét is. Az óriási hőmennyiségnek köszönhetően a Harvey például az Egyesült Államok egyik legtöbb csapadékot hordozó viharává nőtte ki magát, és Houston környékén több mint 120 centiméter eső hullott le belőle, óriási területek árasztva el.
