Az atomenergia életeket ment

Egy új kutatás eredményei szerint 1971 óta nagyjából 5000-en haltak meg atomerőművek működéséhez köthető okokból. Ha kizárólag fosszilis forrásokból termeltük volna ki az energiát, ugyanez a szám 1,8 millió körül lenne. 

Az atomenergia életeket ment

Egy NASA-kutatás eredményei szerint az atomenergia fosszilis energiaforrások helyetti használata eddig több mint 1,8 millió légszennyezésből és egyéb faktorból adódó halálesetet előzött meg, a következő évtizedekben pedig további több millió emberéletet óvhat meg. A 2011-es fukusimai atomkatasztrófát követően új erőre kaptak a nukleáris energia kiaknázásával kapcsolatos viták. Több oldalról is felvetődött a kérdés, hogy vajon mennyire tanácsos a környezetre és az emberi egészségre nagy veszélyeket jelentő atomenergiára támaszkodni.

Ahogy Pushker A. Kharecha klimatológus, a tanulmány egyik szerzője elmondta, az atomerőmű-balesetet követően rengeteg megalapozatlan érv hangzott el a nukleáris energia felhasználásának veszélyeivel kapcsolatban. Ezért döntöttek úgy kollégájával, James E. Hansennel, hogy ideje rávilágítani az energiaforrás előnyeire is, különös tekintettel arra, hogy milyen pozitív hatásokkal jár az atomenergia használata a légszennyezés és az üvegházhatású gázok légköri mennyiségének visszaszorításában.

A szakértők meglepődve tapasztalták, hogy mindeddig nem igazán készült olyan átfogó tanulmány, amely az atomenergia emberéleteket mentő aspektusát derítette volna fel. Az egyetlen kivétel egy 2007-ben megjelent munka, amely azt taglalja, hogy előállított energiaegységenként átlagosan hány halálesettel lehet számolni, ha fosszilis energiahordozó, illetve ha atomenergia a forrás. A tanulmány szerzői minden fázis egészségügyi kockázatait számba vették a nyersanyagok bányászatától kezdve a tényleges áramfejlesztésig, tehát a szénbányászokat érintő krónikus bronchitisztől a fosszilis energiahordozók égetése miatt fellépő légszennyezés indukálta tüdőrákig minden bekerült a cenzusba.

A NASA kutatói tehát ezen tanulmány adatait kombinálták az elmúlt évtizedek energiatermelési adataival, hogy kiszámítsák, hány halálesettel járt volna, ha 1971-2009 között kizárólag fosszilis forrásokból állítódott volna elő minden megtermelt energiaegység, illetve hogy mennyi haláleset köthető az atomenergia elmúlt negyven évben történő alkalmazásához. Míg a sugárzás okozta daganatos megbetegedések, munkahelyi balesetek és atomerőmű-katasztrófák nagyjából ötezer emberéletet követeltek 1971 óta, ha atomenergia helyett fosszilis energiaforrásokból gazdálkodtunk volna, a halálesetek száma elérné az 1,8 milliót.

Ezt követően azt is megbecsülték, hogy mi várható a következő négy évtizedben. Ha a jelenleg működő, illetve tervezett atomerőművek helyett földgázból igyekszünk előállítani ugyanazt az energiamennyiséget, azzal 420 ezerrel nő a várható áldozatok száma, ha pedig kizárólag szénből akarjuk megoldani mindezt, az a légszennyezettség növekedése miatt hétmillióval több halálesetet jelentene, mint ha atomenergiára támaszkodnánk. A tanulmány hangsúlyozottan kizárólag az energiatermelés folyamatához szorosan kötődő várható haláleseteket veszi számba, így sem az atomenergia, sem a fosszilis energiahordozók esetében nem foglalkozik a hosszabb távú, az életet esetlegesen megrövidítő egészségügyi következményekkel, illetve a globális klímaváltozás következtében fellépő haláleseteket sem vették számításba.

A szakértők végül azt is összehasonlították, hogy milyen szénkibocsátással járt volna, ha 1971 óta kizárólag szénből és földgázból termelnénk az áramot. Ez mára plusz 64 gigatonna szén-dioxidot és metánt jelentene a légkörben, ami az atomerőművek leállítása esetén 2050-ig további 80-240 gigatonnával szaporodna.

Mivel a megújuló energiaforrások nagyobb léptékben való kiaknázása egyelőre elmarad a várakozásoktól, a szakértők szerint egyetlen megoldás van az üvegházhatású gázok légköri mennyiségének stabilizálására, illetve visszaszorítására: elsődleges forrásként az atomenergiára kell támaszkodni, vagyis nem leállítani kell az atomerőműveket, hanem inkább minél többet építeni belőlük.

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward