Az ARM vezetése egy rendkívül fontos, meghatározó jelentőségű lépésre szánta el magát azzal, hogy csatlakozott az NVLink Fusion ökoszisztémát támogató vállalatos sorához, ezzel mind az Nvidia, mind az ARM, mind pedig a piaci szereplők számára új lehetőségek előtt nyíltak meg a kapuk.
Azzal, hogy az ARM beépíti az NVLink támogatást a licencelhető architektúrákból álló portfóliójába, lehetővé teszi a licencek vásárlói számára, hogy olyan ARM alapú processzorokat fejlesszenek, amelyek már eleve rendelkeznek NVLink támogatással, vagyis az Nvidia HPC és AI piacra szánt gyorsítóival tökéletesen kompatibilisek. Ez a lehetőség vonzó lehet a nagyvállalatok számára, hiszen egyedi fejlesztésű processzor mellett is biztosítható lesz a piacvezető AI gyorsítókkal való kompatibilitás, ráadásul az NVLink Fusion révén hatékonyabb együttműködés biztosítható az adott processzor és az AI gyorsítók között, mintha PCIe alapú kapcsolaton keresztül kéne megvalósítani az együttműködést.
Az újítás révén az ARM piaci pozíciója jelentősen erősödik és az architektúra még vonzóbbá válhat a saját processzor fejlesztésében gondolkodó vállalatok számára is, hiszen általa már eleve biztosított az NVLink ökoszisztémával való kompatibilitás, ami szorosabb integrációt eredményez a processzorok és a grafikusprocesszorok között. Ez a tulajdonság egyúttal jövőbiztos választássá is teszi az ARM architektúrát, illetve előnyt kovácsol számára azzal, hogy a rivális architektúrák esetében ilyen integráció nem érhető el, legalábbis jelenleg. Ez persze később változhat, hiszen az Intel révén az 86-os architektúra kaphat NVLink támogatást, legalábbis a Xeon processzorok tekintetében, de a RiSC-V alapú processzorok és az AMD EPYC szériája várhatóan kimarad ebből a körből – utóbbi nem is igazán érdekelt az NVLink támogatásában, hiszen a nyílt UALink szabványban gondolkodik.
Az új lépéssel az ARM igazából valamilyen szinten konkurenciát is állíthat az Nvidia saját fejlesztésű, ugyancsak ARM alapokon nyugvó processzorai, a Grace és az érkező Vera számára, ugyanis eddig csak és kizárólag ezek kínáltak NVLink támogatást, később azonban egyéb processzorok is rendelkezhetnek ezzel az extra tulajdonsággal, beleértve az ARM saját fejlesztésű, HPC és AI piacra szánt megoldásai is. Az kérdéses, hogy egy efféle lépést az Nvidia mennyire tolerál majd, ez még a jövő zenéje.
Az ARM lépéséből számos nagyvállalat profitálhat, például a Meta, a Google, illetve a Microsoft is, akik saját fejlesztésű SoC egységeiket ezáltal felvértezhetik NVLink támogatással, illetve azok a kormányzati projektek és felhőszolgáltatók is profitálhatnak a lépésből, akik saját fejlesztésű SoC egységekkel szeretnék minél inkább saját igényeikre szabni a SoC egységeket, de az Nvidia NVLink ökoszisztémájában rejlő lehetőségekhez is ragaszkodnak.
Nem mindenki fogadja majd szűnni nem akaró lelkesedéssel a lépést: az AMD, az Intel, illetve a Broadcom számára is veszélyt jelenthet majd az ARM döntése, ha a hosszabb távú következményeit nézzük.
