A Financial Times munkatársai egy érdekes helyzetre hívták fel a figyelmet az iparági információk alapján: az ARM Holdings a hírek szerint idén már piacra is dobja első processzorát, ami ARM architektúra köré épül majd és az adatközpontok szegmensét veheti célba. Ezzel a lépéssel az ARM lényegében saját ügyfeleinek teremt konkurenciát az említett szegmensben, még akkor is, ha az ügyfelek többsége csak saját célra, saját speciális igényeik kielégítésére fejlesztenek és gyártatnak ARM alapú szerverpiaci SoC egységeket.

Az ARM állítólag egy alapdizájnt hoz létre, amit a különböző megrendelők majd igényeiknek megfelelően módosíthatnak annak érdekében, hogy az adott igényekhez a lehető legjobban passzoljanak az egyes processzorok. Ez a lépés alighanem sértő lesz az olyan partnerek, mint például az Ampere vagy a Huawei számára, ugyanis valamilyen szinten konkurenciát jelenthetnek számukra az ARM által fejlesztett és gyártatott speciális SoC egységek, igaz, hatásuk eleinte eléggé limitált lehet. A Financial Times munkatársai szerint már konkrét megrendelések is érkeztek az új processzorokra, egyenek mellett a Meta háza tájáról, ami azt mutatja, ütőképes termékekről lehet szó.

Arról sajnos még nincs hír, hogy az új processzorok esetében az alap dizájn pontosan hogyan épül fel. A találgatások alapján a Neoverse V3 és a Neoverse N3 típusú processzormagok bevetéséről lehet szó, amelyek közül előbbiek a teljesítményre, míg utóbbiak az energiahatékonyságra helyezik a fő hangsúlyt. Az ARM v9.2-es architektúra köré épített processzormagok mellé valószínűleg a Neoverse Compute Sub-System is társul, ami kifejezetten adatközpontokba szánt processzorokhoz passzol.

A Neoverse V3 alapú lapkák maximum 64 processzormagot tartalmazhatnak, míg a Neoverse N3-as fejlesztésből maximum 8 mag kerülhet egy lapkára, igaz, ezekből a lapkákból egy SoC akár többet is alkalmazhat, illetve ezeket akár vegyíteni is lehet az adott dizájnon belül. Az sem világos egyelőre, hogy a megrendelők mennyire és milyen tekintetben módosíthatják az alap dizájnt, az viszont biztos, hogy az efféle lehetőségek vonzóak lehetnek a különböző partnerek számára.

Az ARM saját fejlesztésű chipjei mindenképpen konkurenciát jelentenek majd az ARM architektúráit licencelő ügyfelek számára, még ha ennek mértéke nem is lesz túlságosan számottevő. Az AWS, a Google és a Microsoft esetében az ARM alapú szerverprocesszorok jellemzően házon belüli felhasználásra készülnek, valamint az Nvidia megoldásai is speciális munkafolyamatokat vagy platformokat vesznek célba. Az Ampere és a Huawei számára is kellemetlen lehetne a helyzet, ám előbbit felvásárolhatja az ARM tulajdonosa, a SoftBank, míg utóbbi jellemzően csak saját magára és közeli partnerei számára készít chipeket, nem széles körben forgalmazza őket.

Az ARM lépése mindenképpen új helyzetet teremthet, és a jelek szerint már elég régóta zajlik a folyamat. A beszámolók szerint az ARM legalább 2023 novembere óta dolgozik azon, hogy ügyfeleitől szakembereket szipkázzon el saját céljainak eléréséhez. Ennek érdekében a Szilícium-völgy számos nagy és neves vállalatát is célba vették a toborzók annak érdekében, hogy az ARM csapatába megfelelő mennyiségű szakember kerülhessen, ezáltal ütőképes SoC egységeket fejleszthessen a vállalat. Ez a lépés azért is meglepő, mert amikor az ARM és a Qualcomm közötti perben Rene Haas, a Qualcomm vezetője szóba hozta a témát, arra utalva, hogy az ARM saját processzorokat fejleszt, az ARM vezetése cáfolta az értesülést és tagadták, hogy ilyesmiről szó lenne.

Amennyiben az ARM projektje kellően sikeres lesz, idővel az Intel és az AMD számára is konkurenciát jelenthetnek chipjei, már amennyiben azok át/teljesítmény arány és egyéb szempontok terén is megfelelnek a potenciális megrendelők igényeinek.