Az Amerikai Egyesült Államok és Kína között dúló kereskedelmi csatározás következtében a kínai vállalatok sok-sok nehézséggel nézhetnek szembe a mindennapokban, ezek egyike az a tény, hogy nehezen tudják megfelelő mennyiségben és folyamatosan beszerezni a szükséges AMD EPYC és Intel Xeon szerverprocesszorokat. A nagyteljesítményű x86-os szerverek beszerzése körüli nehézségek miatt egyre nagyobb teret hódítanak maguknak azok az ARM alapú SoC egységek, amelyek kifejezetten a szerverek és adatközpontok szegmensét veszik célba, ugyanis a kínai vállalatok egyre inkább ezeket preferálják az Intel és AMD alapú megoldások helyett.

Az egyes kínai nagyvállalatok az ARM alapú klienspiaci és szerverpiaci SoC egységek fejlesztésén is munkálkodnak, gondoljunk csak az Alibaba, a Phytium, illetve a Huawei megoldásaira. Sajnos ezen a területen is bőven vannak kihívások, ugyanis mind a Huawei, mind pedig a Phytum feketelistára került korábban az Amerikai Egyesült Államok részéről, ennek értelmében nem férnek hozzá a tajvani TSMC legfejlettebb gyártástechnológiáihoz, amelyekre mindenképpen szükség lenne a minél gyorsabb siker elérésének érdekében. A harmadik szereplő, vagyis az Alibaba ugyan hozzáfér a TSMC csúcstechnológiás csíkszélességeihez, viszont nem licencelheti a nagyteljesítményű chipek készítéséhez szükséges Neoverse V sorozatú CPU architektúrát, ezt ugyanis különböző exportszabályozások akadályozzák.

Több kínai chipfejlesztő is próbálkozik közben a nyílt forráskódú, korlátok nélküli RISC-V architektúra alkalmazásával, ami a fokozódó érdeklődés jóvoltából egyre dinamikusabban fejlődik, így az adott igényekre szabható általános célú processzormagokkal ellátott SoC egységek készülhetnek, amelyek tökéletesen passzolnak az adott munkafolyamatok speciális igényeihez. Teljesítmény terén persze még le van maradva a RISC-V, de már sokan dolgoznak azon a háttérben, hogy ezen a területen is egyre ütőképesebb lehessen a szóban forgó architektúra. A RISC-V processzormagokat egyébként eddig többnyire kis teljesítményigényű vezérlőkben használták.

Az ARM architektúra jelenleg sokkal ütőképesebb, és sokkal több meghatározó cég is sorakozik fel mögötte, mint például az AWS, a Google, az Nvidia, a Microsoft, a Samsung, illetve a Qualcomm is. Ezek a cégek aktívan dolgoznak azon, hogy a szoftveres ökoszisztéma tökéletesen kompatibilis lehessen a különböző ARM alapú szerverprocesszorokkal, ami igen-igen fontos szempont. Ez utóbbinak köszönhetően az elkövetkező időszakban tovább folytatódhat az ARM térhódítása az adatközpontok szegmensében.

Idővel persze a RISC-V architektúra is kihasíthat magának egy szeletet az adatközpontok szegmenséből, amennyiben a folyamatosan zajló fejlesztések célt érnek, de ez már egy másik történet.