Az amerikai kormányzat exportkorlátozásait a jelek szerint nem igazán lehet betartatni, ugyanis az érintett régiókba kerülőúton így is bejutnak a tiltott hardverek és egyéb termékek. Erre utal például az is, hogy Malajziába óriási mennyiségű GPU került az elmúlt időszakban, óriási növekedés mutatkozik import terén az egy évvel ezelőtti állapothoz képest, vagyis nincs kizárva, hogy onnan Kínába, illetve egyéb olyan térségekbe utaznak tovább a termékek, ahova az amerikai exportkorlátozások miatt nem kerülhetnének.
Ebből a helyzetből lett elegük az amerikai szenátoroknak, akik azt szeretnék, hogy az exportkorlátozások által érintett drága hardverek fedélzetére valamilyen formában olyan funkció kerüljön, amivel ellenőrizni lehet, az adott termék pontosan hol van használatban, már ami a földrajzi pozícióját illeti. Ez egyfajta geotracking funkció lenne, amivel ki lehetne szűrni, ha az egyes termékek olyan területre kerülnek, ahova nem kéne, sőt, megfelelő azonosítók használatával akár az is visszakövethető lenne, ki volt az eredeti megrendelő. A felsőkategóriás AI gyorsítók és videokártyák mellett számos egyéb terméket is fel lehetne vértezni ezzel a földrajzi pozíció jelentő funkcióval, például a szervereket is. A technológia működhetne hardveres és/vagy firmware alapon, ám ennek kidolgozása majd csak később kezdődhet meg.
Tom Cotton, Arkansas állam szenátora terjesztette be a Chip Scurity Act névre keresztelt tervezetet még hétfőn, azaz 2025. május 12-én. Ennek értelmében a Kereskedelmi Minisztérium lenne jogosult arra, hogy megkövetelje az exportkorlátozás alá eső termékek földrajzi pozíciójának monitorozását lehetővé tevő funkciók integrálását, amelynek kivitelezésére a gyártóknak 6 hónapjuk lenne a szabályozás bevezetését követően. Az érintett termékek a beágyazott hardver és/vagy a firmware segítségével jelenthetnék földrajzi pozíciójukat, ami egy központosított adatbázisba kerülne, ezt pedig ugyancsak a Kereskedelmi Minisztérium kezelné és felügyelné. A tervezet szerint az exportőröknek azonnal értesíteniük kellene az Ipari és Biztonsági Hivatalt, amennyiben egy érintett terméket eltérítenek, manipulálnak, vagy ha olyan helyen bukkan fel, ahol nem szabadna lennie.
A hosszabb távú tervek között szerepelne, hogy a változó biztonsági fenyegetéssel történő lépéstartás érdekében a Kereskedelmi Minisztérium és a Védelmi Minisztérium szakembereinek egy éven át tanulmányozniuk kellene az új követési és védelmi mechanizmusok bevezetésének lehetőségét. Ezt követően három éven keresztül éves felülvizsgálatot végeznének az említett minisztériumok annak érdekében, hogy világosan látni lehessen, hogyan működik a rendszer, vannak-e gyenge pontjai. Amennyiben úgy ítélnék meg, hogy a tapasztalatok alapján újabb intézkedésekre van szükség, akkor két évük lenne az új követelményeket felvázoló szabályok kidolgozására és véglegesítésére, valamint be kellene nyújtaniuk egy végrehajtási ütemtervet is a Kongresszusnak.
Az Nvidia vezére időközben már jelezte, hogy az aktuális architektúrái nem biztosítanak lehetőséget arra, hogy utólagos nyomkövető technológiát integráljanak az egyes termékekbe annak érdekében, hogy az értékesítésüket követően ellenőrizni lehessen földrajzi pozíciójukat. Egy efféle technológia kifejlesztése és bevezetése az Nvidia fejlesztőcsapata szerint azt eredményezné, hogy az egyes termékek rajtját el kéne csúsztatni a tervezetthez képest, az új funkció kifejlesztése és integrálása ugyanis extra időt igényelne, valamint a fejlesztési költségeket is növelni. Az AMD és az Intel esetében alighanem hasonló nehézségek jelentkeznének, ugyanis az extra funkció integrálása a már kész tervek átalakítását igényelné, valamint a már jól bevett gyakorlatok módosítását tenné szükségessé, már ami az ellátási láncokkal kapcsolatos folyamatokat illeti.
A benyújtott törvényjavaslat rejt némi kockázatot, hiszen ronthatja az amerikai gyártók globális versenyképességét, miközben a tiltott chipek kereskedelmét jó eséllyel nem tudná teljesen megakasztani, ugyanis a csempészek és a tilosban járók úgyis kitalálnák, hogyan lehet kiiktatni a nyomkövetést. A törvényjavaslatot ugyanakkor sokan támogatják, szerintük erre feltétlenül szükség van, mivel ezzel biztosítható, hogy az Amerikai Egyesült Államok a nagyteljesítményű számítástechnika és a mesterséges intelligencia szegmensében betöltött vezető szerepét védjék.
Egyelőre még csak törvényjavaslatról van szó, amellyel kapcsolatban még bizottsági meghallgatásokat tartanak annak érdekében, hogy világosan kiderüljön: az újítás ésszerű biztonsági óvintézkedés lehet-e, vagy egy olyan felesleges és túlzó extra, ami hosszabb távon árthat az innovációnak
