Az amerikai kormányzat már több exportkorlátozást is bevezetett az elmúlt időszakban, amelyekkel az a legfőbb céljuk, hogy ellehetetlenítsék a kínai félvezetőipar fejlődését, de ezzel együtt az AI/MI fejlődését, az adatközpontok csúcskategóriás hardverrel való feltöltését, illetve a különböző fejlett chipek hadiipari felhasználását is szeretnék akadályozni. Az aktuális hírek szerint az eddig bevezetett korlátozásokat nehéz érvényesíteni és azt is nehéz ellenőrizni, az adott gyártóeszközt fogják-e a szabályozásban engedélyezettnél frissebb gyártástechnológiákhoz is használni.
Az érvényben lévő amerikai exportkorlátozások értelmében nem lehet exportlicenc igénylése nélkül olyan gyártóeszközöket Kínába szállítani, amelyek amerikai technológiát használnak, és lehetővé teszik 14/16 nm-nél fejlettebb nem-planáris tranzisztorral ellátott chipek, 128 vagy több cellarétegből álló, SSD-k és egyéb tárhelyek gyártásához használ 3D NAND Flash lapkák, illetve 18 nm-nél fejletteb csíkszélességgel készülő DRAM chipek gyártását. A legutóbbi korlátozások éppen a múlt hónap folyamán léptek életbe, ezek jelentősen aláaknázzák a kínai AI és HPC piac fejlődését, ugyanis a legmodernebb hardverekhez immár nem férhetnek hozzá az ország cégei, illetve maga a kínai kormányzat sem.
A jelek szerint az exportkorlátozások nem teljesen váltják be a hozzájuk fűzött reményeket, ugyanis a kínai félvezetőipari gyártók így is képesek modern gyártástechnológiákat fejleszteni. A kínai cégek sokszor képesek olyan felszerelést is megvásárolni, amely képes 14 nm-nél modernebb csíkszélességek alkalmazására is, ha azt állítják, régebbi gyártástechnológiákhoz vetik be őket. Mivel a végső felhasználás ellenőrzésére nincs megfelelő kapacitás és egy ilyen folyamatot igazából eléggé nehéz is lefolytatni, így a kínai vállalatok könnyedén bevethetik a gyártóeszközöket fejlettebb gyártástechnológiák alkalmazására, és a jelek szerint be is vetik őket.
A korlátozások ellenére a kínai félvezetőipari gyártók még mindig hozzáférhetnek olyan eszközökhöz, amelyekkel csak kicsit vannak lemaradva a megcélzott fejlettségi szinthez képest, ezzel ki tudják játszani a korlátozást, ami így nem nevezhető hatékonynak. A kínai vállalatok még mindig elég fejlett gyártóeszközökkel tudják berendezni üzemeiket, így ezekben a korlátozásban foglaltakhoz képest fejlettebb gyártástechnológiákat is használhatnak.
A fejlett eszközöket részben úgy is be tudták szerezni a kínai vállalatok, hogy Japánból vagy éppen Hollandiából importálták őket azt követően, hogy az Amerikai Egyesült Államok exportkorlátozásokat vezetett be, ezekből az országokból ugyanis még nagyjából egy évig rendelhettek gond nélkül gyártóeszközöket, és rendeltek is, hiszen ezek a térségek csak később vezették be az exportkorlátozásokat.
Remek példa a Huawei HiSilicon Kirin 9000S alkalmazásprocesszor arra, hogy mennyire nem hatékonyak az amerikai exportkorlátozások, a szóban forgó SoC ugyanis második generációs 7 nm-es csíkszélességgel készülhet. Az ehhez hasonló chipekből az időben beszerzett gyártóeszközök segítségével megfelelő mennyiség készülhet, hiszen a gyártóeszközöket még a most érvényben lévő exportkorlátozások előtt szerezték be. Más kérdés, hogy egyéb kiskapuk is rendelkezésre állhatnak, azaz közvetítő országokon keresztül is Kínába juthatnak hasonló gyártóeszközök, igaz, akkor a szervizelés és a beüzemelés nehezebb feladat, de erre is biztosan találtak már megoldást a háttérben…
