A New York Times munkatársai egy érdekes beszámolót tettek közzé a minap, ami alapján úgy tűnik, az amerikai hírszerzés magas rangú vezetői még 2023 júliusában figyelmeztették a nagy amerikai techcégek vezetőit azzal kapcsolatban, mi várható a Kína és Tajvan között tapasztalható geopolitikai feszültség kapcsán hosszabb távon, a felvázolt kép pedig egyáltalán nem volt derűs, ahogy azt az előzmények alapján sejteni is lehetett. A hírszerzés egyebek mellett azokat a cégvezetőket értesítette egy-egy privát megbeszélések keretén belül, amelyek chipgyártás terén meglehetősen nagy mértékben függenek a tajvani félvezetőipari bérgyártókról és a chiptokozó vállalatoktól. A sorban jelen volt az Apple vezetője, Tim Cook, az Nvidia vezetője, Jensen Huang, az AMD vezetője, Dr. Lisa Su, valamint a Qualcomm első embere, Cristiano Amon is.
A beszámoló alapján a CIA igazgatója, William J. Burns, illetve a Nemzeti Hírszerzés igazgatója, Avril Haines arról tájékoztatták a vezetőket, hogy értesüléseik szerint Peking a jelek szerint egy Tajvan elleni invázióra készül, amit 2027 környékén valósíthatnak meg. A védelmi szakemberek persze már korábban is hangoztatták meglátásaikat, ezek a nyilvánosság elé is kerültek, de a cégvezetőkkel történő személyes megbeszélés arra utal, az elméleti lehetőség a megszerzett információk alapján egyre inkább fenyegető jellegű.
Azoknak a cégeknek, amelyek évekre előre lefektetett útitervek mentén dolgoznak és nagyban függenek a tajvani félvezetőipari bérgyártókról, a tajvani chiptokozó üzemektől, illetve Tajvan egyéb vállalataitól, kiemelten fontos, hogy jó előre felkészüljenek egy esetleges veszélyre, ami alapjaiban rengetheti meg a chipipart és vele együtt a nemzetgazdaságot is – plusz a világgazdaságot is térdre kényszerítheti. A tajvani cégek nagyon fontosak a chipipar szempontjából, hiszen a modern gyártástechnológiákra támaszkodó félvezetőknek nagyjából 90%-a készül a szigetországban, így egy esetleges kínai invázió alapjaiban megrengetné a teljes chipipart és az amerikai techcégeket is súlyos helyzetbe hozná. Ez természetesen az üzleti felhasználókra, az átlagfelhasználókra, illetve gyakorlatilag az összes olyan szektorra negatív hatást gyakorolna, amelyek valamilyen szinten függenek a modern chipgyártástól.
A Biden adminisztráció pont e veszély hatására indította hódító útjára a CHIPS ACT programot, amelynek keretén belül igyekeztek vonzó támogatási konstrukciókkal magukhoz vonzani a nagy félvezetőipari vállalatokat annak érdekében, hogy az amerikai chipgyártás piaci részesedését viszonylag rövid időn belül jelentősebb mértékben növelni tudják. A második Trump adminisztráció hasonló céllal vezette be az importvámokat, amiket időközben elkaszált a legfelsőbb bíróság, de azóta Donald Trump 10%-os globális vám bevezetését jelentette be, majd további 5%-os emelésről is döntött.
Azzal, hogy a hírszerzés vezetői konkrétan leültek az amerikai techcégek első embereivel, arra utal, Tajvan Kína által történő lerohanása immár nem elméleti, hanem valós veszély, amire reagálni kell. Noha a felpörgetett gyárépítések valamilyen szinten enyhíthetik az amerikai techcégek Tajvantól való függőségét, a fejlett chiptokozások még mindig Tajvanon készülnek, vagyis hiába gyártják le amerikai földön a lapkákat, azokat Tajvanra kell küldeni, hogy tokozásba kerüljenek, csak utána lehet őket használni a különböző termékek fedélzetén. Ezen a téren persze szintén várható előrelépés, a chiptokozó üzemeket is próbálják az Amerikai Egyesült Államok területére csábítani, a gyárépítés viszont egy több évig tartó, több milliárd, de inkább több tízmilliárd dollárt felemésztő folyamat, amit nem igazán lehet felgyorsítani.
A figyelmeztetések ellenére az Apple és az egyéb amerikai techcégek sem igyekeztek azon, hogy csökkentsék függőségeiket, sőt, a belsős információk szerint az Intel és a Samsung csapta pont azért esett el CHIPS ACT forrásoktól, mert nem tudtak megrendeléseket felmutatni, amelyek a helyi chipgyártás jövedelmezőségét alátámasztották volna.
Az elméleti veszélyről persze már régóta lehet tudni, de az mindenképpen fontos információ, hogy a hírszerzés időben értesítette az érintett techcégeket és a döntéshozókat is. Az amerikai félvezetőgyártás felfuttatása ennek ellenére sem halad olyan tempóban, mint ahogy a veszély alapján kéne haladnia, vagyis egy esetleges Kína általi tajvani inváziónak tragikus következményei lehetnek a chipipar szemszögéből nézve. Ha Kína sikerrel jár és megtöri a Tajvani félvezetőipari ellátási láncot, annak olyan közvetlen gazdasági következményei lehetnek, amelyek mellett a 2008-as pénzügyi válság igencsak eltörpül. Egy 2022-es tanulmány szerint egy ilyen esemény hatására az Amerikai Egyesült Államok GDP-je 11%-os csökkenést szenvedne el. Ez a szám a jelenleg is zajló AI-láz következtében egészen biztosan jóval magasabb lenne, de hogy pontosan mekkora, azt jobb lenne nem megapasztalni…
