Az Amerikai Egyesült Államok a jelek szerint tovább szeretné fokozni az Oroszországra nehezedő gazdasági nyomást, amit előzőleg számos szankció bevezetésével értek el. Az országból rengeteg nagy és fontos multinacionális cég vonult ki, ami mind az üzleti élet szereplőinek, mind pedig az átlagfelhasználóknak problémát jelent, ugyanis számos nyugati terméktől vágták el őket. Hogy miért került erre sor? Az Ukrajnában zajló háború miatt, lényegében a szankciókkal próbálják elérni, hogy Oroszország fejezze be a hadműveleteit és induljon el először egy tűzszünetekre alapozó időszak, majd ennek folyamán a béketárgyalások is kezdődjenek meg. Ez a cél egyelőre eléggé távolinak tűnik, így az USA újabb területeken próbál nyomást helyezni Oroszország vállára.

A legújabb amerikai ötlet az, hogy korlátozzák az orosz kriptovaluta-bányászokat, ugyanis szerintük a gazdasági szankciók és a rubel leértékelődése miatt a kriptovaluta-piacot használja az ország arra, hogy a gazdasági korlátozásokkal szemben némi mozgásteret nyerjen. Éppen ezért az Amerikai Egyesült Államoknak és szövetségeseinek proaktívan kell pótolniuk minden olyan hiányosságot, amelyek következtében lélegzetvételhez juthat Oroszország, már ami a háborús erőfeszítéseinek finanszírozását illeti.

A kriptovaluta-bányászok, illetve a kriptovaluta-tárcák korlátozását igazából nem tudják megoldani, pedig azzal tudnának igazán nagy károkat okozni, illetve azzal tudnák elvágni Oroszországot az alternatív pénzügyi forrásoktól. Annak érdekében, hogy valamit mégis tenni tudjanak, az amerikai államkincstár úgy döntött, bővítik a szankcionált vállalatokat tartalmazó listát, így azon most már egy nagy orosz kriptovaluta-bányász vállalat, a BitRiver is szerepel. Ez a cég vízenergia segítségével fedezi a kriptovaluta-bányászat hatalmas energiaigényét, alkalmazottai száma pedig nagyjából 200 lehet, akik több orosz irodában dolgoznak.

A vállalat a nemzetközi piacon is jelen van, így a bányászkapacitását különböző országok állampolgárai számára kínálja – lényegében a tradicionális pénzügyi szolgáltatások szegmenséből zárnák ki ezt a vállalatot, így nem tud fiat pénzekre szert tenni, amelyekre egyébként szükség lenne a működéshez. És alighanem a többi hasonló orosz cég is felkerül a feketelistára, így az ő nemzetközi működésük is akadályokba ütközik. Ezzel együtt azt is akadályozzák az új szankciók, hogy a cég nyugati hardverhez juthasson, ez pedig idővel ellehetetleníti a működését.

Az oroszok igazából nagyon jó természeti adottságokkal rendelkeznek, már ami a kriptovaluta-bányászat működtetését illeti, ugyanis sokféle energiaforrást tudnak bevetni, a hideg klíma pedig szintén előnyös a nagy hőtermeléssel dolgozó kriptovaluta-bányász farmok üzemeltetőinek.

Érdekesség, hogy 2022. február 24-e óta, mióta zajlik az Ukrajna elleni háború, a kriptovalutákhoz kapcsolódó tranzakciók száma jelentősen nőtt Oroszországban, valamint a Bitcoin tárcák száma is érezhetően nőtt, ugyanis a korábbi 39,9 millióról 40,7 millióra emelkedett. Ez persze nem jelenti azt, hogy ennyi orosz állampolgár rendelkezik kriptovaluta-tárcával.

Noha a fenti növekedés jelentősnek tűnik, a kriptovalutákhoz kapcsolódó pénzforgalom nem túl jelentős, legalábbis ahhoz mérve, mekkora tőkére van szükség a katonai műveletek finanszírozásához. A március 13-i hét folyamán 250 millió rubelnyi kriptovaluta-tranzakcióra került sor, ami február hónap azonos időszakához mérten duplázódást jelent, de az előbb említett mérce alapján ez még mindig nem túl jelentős. Ha a rubel leértékelődését is figyelembe vesszük, akkor a kriptovalutákkal kapcsolatos forgalom nagyjából 2 millió dollárt tehet ki, ami még mindig kevés a katonai műveletek finanszírozásához. Ha azt nézzük, hogy az átlagos bitcoin-rubel tranzakció-nagyság február folyamán 580 dollár volt, és mellé tesszük, hogy ebben az időszakban az Amerikai Egyesült Államokban az átlagos bitcoin-amerikai dollár tranzakció értéke 2198 dollárt tett ki, elég nagy különbség körvonalazódik.

Az persze csak hosszabb távon derül ki, eléri-e a célját az újfajta szankcióval az USA. Azt azért érdemes megemlíteni, hogy az efféle szankció igazából kétélű kardnak tekinthető, hiszen nemcsak az oroszokat érintheti negatívan, hanem akár egyéb vállalatokat is, amelyek többsége az USA területén működik, ugyanis a szankciók a kriptovaluta-árfolyamok hullámzását idézhetik elő. Abból kiindulva, hogy az orosz kriptovaluta-tranzakciók mennyisége nem túl jelentős például az amerikaiakhoz képest, kicsi az esély arra, hogy a kriptovaluta-bányászokat érintő szankciók komoly negatív hatásokkal járnának más térségekben, de azért nem nulla.

-