Az AMD Phoenix APU egységeivel szerelt noteszgépek rajtja eléggé döcögősen indult tavasszal, ám azóta már javult a helyzet valamelyest. Noha a Phoenix APU, ami processzormagok terén ZEN 4, míg iGPU terén RDNA 3 alapokon nyugszik, még csak nemrégiben jelent meg kereskedelmi forgalomban, máris az utódjáról pletykálnak, ami a Strix Point kódnevet kapja. Ahogy elődje, úgy a Strix Point is elsődlegesen a vékony és könnyű noteszgépek szegmensét veszi célba, de nincs kizárva, hogy kompakt asztali számítógépeket is építenek majd köré a vállalkozó szellemű PC gyártók.

A Strix Point APU egységeket az AMD természetesen már javában teszteli, éppen ezért előfordul, hogy olykor-olykor kiszivárog némi információ a termékekkel kapcsolatban. Nemrégiben is ez történt, ugyanis a MilyWay@Home adatbázisában egy különleges AMD processzor bukkant fel, ami a rendelkezésre álló adatok alapján egy Strix Point sorozatú, monolitikus felépítéssel rendelkező APU egység. A monolitikus felépítés azt jelenti, hogy itt nem chipleteket használ a gyártó, hanem egyetlen „nagy” szilíciumlapkán foglal helyet az összes processzormag, illetve az APU egység minden szükséges komponense is. A kiszivárgott információk alapján úgy tűnik, hogy a tesztelt központi egység 12 processzormaggal és 24 szállal rendelkezik, ráadásul a processzormagok itt már ZEN 5 alapúak, azaz több műveletet tudnak végrehajtani órajelenként, mint az előző generációs architektúra köré épülő verziók, plusz itt még két extra processzormag és négy extra szál is segíti a teljesítmény növelését.

Az említett adatbázisban fellelhető bejegyzés alapján a mérnöki tesztpéldány státuszú központi egység a „AMD Eng Sample: 100-000000994-03_N” nevet viselte, azonosító sztringje pedig „AuthenticAMD Family 26 Model 32 Stepping 0 -> B20F00”, ami alapján a Strix Point családba tartozó megoldásról lehet szó. Az új processzor létrejöttéhez ismét szükség lehetett a CCX tömbben található processzormagok számának növeléséhez. Míg a ZEN 3 architektúráig bezárólag egyetlen CCX mindössze 4 processzormagból állt, addig a ZEN 3-tól kezdve már 8 processzormag alkotott egy ilyen csoportot. A Zen 5 alapú Strix Point esetében erősen valószínű, hogy a CCX tömbben található processzormagok számát 12-re növelték, vagyis egy-egy ilyen APU maximum egyetlen CCX tömbbel rendelkezik.

A RYZEN 8000-es sorozatba érkező Stryx Point APU egységek természetesen nemcsak processzormagok terén hoznak előrelépést, hanem az iGPU és a memóriavezérlő is fejlődni fog. Az iGPU a hírek szerint az RDNA 3 Gen2 architektúra köré épülhet, míg a memóriavezérlő esetében magasabb órajelen ketyegő DDR5-ös és LPDRR5-ös memóriachipek használatára lesz lehetőség, ami segít az effektív memória-sávszélesség növelésében, illetve az iGPU teljesítményének növelését is segíti, hiszen az iGPU a rendszermemóriából különít el magának VRAM-ot, így nagyon nem mindegy, mekkora memória-sávszélességgel gazdálkodhat a rendszer. Az említett komponensek mellett az AMD Radiance Display Engine, vagyis a kijelzővezérlő is frissülhet, illetve az XDNA alapú Ryzen AI gyorsító is ütőképesebbé válhat.

Az AMD ZEN 5 alapú processzorai és APU egységei várhatóan valamikor 2024 folyamán debütálhatnak majd, valószínűleg a Strix Point sorozatú APU egységek is jövőre érkezhetnek. Utóbbiak az Intel Meteor Lake sorozatának tagjai elleb szállhatnak harcba a piacon a vásárlók kegyeiért.

-