Az elektromos autóban akkumulátor van. Ez egy olyan alap kijelentés, amit hallva mindenki magabiztosan bólogatna. Ugyanakkor a valóság az, hogy elképzelhető egy másik út is, ahol a hajtáshoz szükséges energiát nem akkucellák sokasága tárolja a járműben, hanem kémiai reakció állítja elő abban a pillanatban, amikor szükség van rá. A NanoFlowcell autója így működik, és már készen áll a gyártásra.
Napjainkban a villanyautók tonnaszámra emésztik fel az akkumulátorokat, és a NanoFlowcell erre szeretne megoldást nyújtani. A vállalat ígéretei pedig nagyon jól hangzanak, és most már az Egyesült Államokban is azon lesznek, hogy támogatókat találjanak ahhoz, hogy az autójuk használatához szükséges töltőhálózatot is képesek legyenek megvalósítani, ez ugyanis egyelőre komoly nehézségekbe ütközik.
Amerikában nemrégiben fogadták el az IRA (Inflation Reduction Act) törvénycsomagot, ami egyebek mellett a zöldenergiák támogatására is jelentős figyelmet fordít. Ez például olyan célokat is tartalmaz, minthogy 2030-ra az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának szintjét 40 százalékkal a 2005-ben elért érték alá kívánják leszorítani. Jelentős új támogatások lesznek az elektromos közlekedés megsegítése mögött is.
A NanoFlowcell már 25 éve dolgozik a projektjén, és most arra pályázik, hogy majd neki is juthat a támogatásokból. Az amerikai nyitás és a 25. évforduló megünneplése alkalmából a cég bejelentett egy új különleges kiadást a QUANTiNO nevű járműből, amire egyszerűen csak a „twentyfive” utótaggal hivatkozik. Ez egy kétüléses modell, melynek levehető a teteje. Minden kerék külön villanymotort kapott, melyeknek az összesített teljesítménye 320 lóerő.
A bi-ION meghajtású autóban két üzemanyagtartály helyezkedik el, melyek egyenként 125 literesek, és ezekben folyékony állapotban van tárolva a villanymotorok meghajtásához szükséges áram elállításához kellő bi-ION elektrolitos vegyület. A két anyag keveredésével olyan kémiai reakció jön létre, ami áramot termel károsanyagok kibocsájtása nélkül. Ezek a folyadékok egészen addig nem találkoznak, ameddig nem kerülnek be az „égéstérbe”. Nem mérgező anyagokról van szó, egyszerűen összeöntve sem veszélyesek, és nem is gyúlékonyak.
Az összesen 250 liternyi üzemanyag nagyon soknak hangzik, de a vállalat azért számol ilyen nagy tárkapacitással, mert így rendkívül nagy hatótávot lehet elérni. 2000 km-t tud megtenni a bi-ION meghajtású jármű egy tankolást követően. Azért van erre szükség, mert a NanoFlowcell pontosan tudja, hogy eleinte nagyon kevés kút lesz, éppen ezért a felhasználóknak nagy távokat kell majd megtennie két töltés között. Ha a hálózat idővel fejlődik, jöhetnek majd kisebb kapacitású tankkal szerelt autók is, ami leginkább a tervezés szempontjából érdekes egyébként.
Nunzio La Vecchia, a NanoFlowcell vezérigazgatója örömmel látja, hogy az Egyesült Államok is ebbe az irányba mozdul el egyre erőteljesebben, és bízik abban, hogy a befektetők felismerik majd a lehetőséget az általuk fejlesztett hajtásláncban. Azt is hozzátette, hogy nem azt várja, hogy állami támogatást kapjon, hanem kifejezetten cégek kegyeit keresi, stratégiai együttműködéseket szeretne kialakítani. És nem is csak a járműgyártásban akarja a technológiát felhasználni, hanem más területeken is, és ebben is partnerekre számít.
