Azt régóta tudjuk, hogy emésztőrendszerünkben és testünk más részein mikrobák serege él, amelyek nélkül nem is lennénk képesek az egészséges működésre. Az agyról azonban sokáig úgy tűnt, hogy alapesetben mentes a baktériumoktól, és ha mégis mikrobák jelennek meg benne, azok valamilyen betegség okozói.

Az utóbbi évek során azonban egyre több kapcsolatot fedeztek fel a szakértők a belek baktériumflórájának állapota és az olyan agyhoz köthető működések között, mint a kognitív funkciók, a viselkedés és az érzelmek. Ennek kapcsán az is felmerült, hogy talán az agynak is lehet saját mikrobiomja, amely valamilyen módon a belek baktériumaival is kapcsolatban áll. Erre vonatkozó tényleges bizonyítékokat azonban mostanáig nem sikerült találni.

Most viszont ez megváltozott, az Alabamai Egyetem kutatói ugyanis egy múlt heti konferencián arról számoltak be, hogy meggyőző bizonyítékokat találtak az agyi mikrobiom létezésére. A szakértők 34 ember agyát vizsgálták meg nem sokkal haláluk után. A vizsgált alanyok fele egészséges, fele skizofrén volt, és mindannyiuk agyában jelentős mennyiségben találtak pálcika alakú baktériumokat. A mikrobák java a középagyi feketeállományban, a hippokampuszban és a homloklebenyi kéregben csoportosult, de kisebb mennyiségben a corpus striatum nevű részben is jelen voltak.

Felmerült persze annak lehetősége is, hogy ezek a baktériumok a halál beállta után jutottak be az agyba. Ezt azonban a szakértők egérkísérletekkel cáfolták: a rágcsálók sterilizált agyát ugyanúgy dolgozták fel, ahogy az emberi agyakat, és az előbbiek esetében nem találták nyomát baktériumoknak. Ez pedig azt sugallja, hogy az emberi agyakban sem azért voltak mikrobák, mert azok a halott szövetet kontaminálták.

A baktériumok összetétele is érdekesnek bizonyult, az azonosított mikrobák többsége ugyanis azon csoportokba tartozott, amelyek a belekben is megtalálhatók. Ennek ismeretében pedig még rejtélyesebb a mikrobák jelenléte, elvileg ugyanis a vér-agy gát nevű védelmi rendszer pontosan arra szolgál, hogy a test többi részéből ne juthassanak át mikrobák az agyba. Ha ez mégis megtörténik, annak általában életveszélyes gyulladási folyamat az eredménye.

Az újonnan felfedezett baktériumok azonban a jelek szerint nem váltottak ki hasonló hatást az agyban. A vizsgált szervekben nem volt nyoma gyulladásnak vagy másfajta károsodásnak, állítják a kutatók, akik azt egyelőre nem tudják hogyan és honnan kerültek a baktériumok a szövetekbe. Ahogy jelenleg még az sem világos, hogy ezek valóban befolyásolják-e a központi idegrendszer működését.

Az agyi mikrobiommal kapcsolatban tehát még rengeteg a kérdés, de további vizsgálatok révén lassan talán sikerült majd megfejteni, milyen kapcsolat van emésztőrendszerünk, agyunk és a bennünk élő mikrobák között.