Szerzői értékelés

Olvasói értékelés

57
2611 - iPon Black Friday - All-in
  • Mindenki nyugodjon meg!

Az inkompetencia, a nárcizmus és az arrogancia bemennek egy kocsmába című vicc ugyan még nem létezik, de szerencsénkre (?) sci-fi vígjáték alapötleteként valaki már megtalálta a receptet. Armando Ianucci (Az Alelnök, Sztálin halála) alkotásaira amúgy is jellemző a szatirikus nézőpont és műveiben hajlamos az emberi természet azon oldalát megmutatni, amiről ugyan mindenki tud, de ugyanilyen hévvel tagadja is, hogy benne a szikrája is meglenne. Pedig az emberiség fejlődik, ahhoz kétség sem férhet. Gyönyörű űrhajók viszik nyaralni, űr utazni és a Naprendszer szépségeit megbámulni a kellőképp gazdag turistákat.

Luxus, csillagköd lesés, Jupiter körüli túra vár mindenkit, aki feljutott a fedélzetre, de lehet nagyobb szerencséjük lenne, ha a Titanic csillaghajóra kaptak volna jegyet – ott legalább tudjuk, hogy a valóság abszurd. A sorozat a katasztrófa után rétegenként fejti fel előttünk az előzményeket és a körülményeket. Így elmélázhatunk azon, hogy az emberi lélek feneketlen ostobaságának és az ütődöttségnek mély rétegeit látva, miért nem nagyobb a baj? Megint csak egy vicchez nyúlva olyan az Avenue 5 helyzete, mint egy jobb sorsra érdemes vállalkozásé ami a szakadék szélén billegett pár éve. És most? Egy jó nagy lépéssel előrébb jutott.

Galéria megnyitása

Pedig mi baj történhet? A fedélzeten van Ryan Clark (Hugh Laurie) kapitány, aki egy korábbi hajón saját kezűleg mentette meg az utasokat, hatalmas lélekjelenlétről és problémamegoldó képességről téve tanúbizonyságot. Emellett elbűvölő a modora, remekül ért az emberekhez és minden nap személyesen ellenőrzi a csillaghajó pályáját és a legénységet. Vagy ott van a hajó, az űrturizmus cég milliárdos vezetője, megálmodója, a jövőbe látó géniusz Herman Judd (Josh Gad), aki személyével koronázza meg ezt a rövidke luxus kiruccanást. Mindenki a helyén van, mindenki boldog, amíg be nem üt a krach.

Ez persze nem jelenti azt, hogy ne lehetne mindent átfogalmazni, eltusolni, félremagyarázni és félvállról venni.

Talán ez a sorozat egyik legnagyobb erőssége, hogy kikacsint ránk – életveszélyben is lehetünk idióták, sőt, a gépezet igazán akkor kapcsol magasabb fokozatba. Mi az, hogy egyetlen hozzáértő technikussal indultunk útnak? Miért lenne a hajó vezérlőpultja ledektől csillogó műanyag kamu? És lehet, hogy a kapitány…? Ha az űrutazást annyira nem is, Murphy törvényét a sorozat teljesen komolyan veszi.

Egyik probléma egy másik katasztrófához vezet, aki kapkodni szokott, az mindent megtesz, hogy kétszer annyi hibát vétsen, akik vállát pedig felelősség nyomja mesteri szinten igyekeznek kibújni alóla. Az egymásra mutogatás, az elkényeztetett, hisztis utazóközönség, az erősen megkérdőjelezhető szakértelem pedig meghozza a gyümölcsét. Káosz a köbön!

Galéria megnyitása

Mégis gyakran az volt az érzésem a részeket pörgetve, hogy mintha valaki, valahol egy gombot túltekert volna. Mintha a „még egy lapáttal” elvet szó szerint értette volna és az alapvetően ostoba helyzetet és ostoba szereplőit arra kérte volna, hogy öntsék nyakon az egészet valami bugyuta extrával. A karakterek jól hoznák a katasztrófaturizmus és a túlélő dráma ötvözetét, hiszen a maga módján mindenki tehetetlen, hisztérikus és hárít.

A főkolomposok mellett Billie McEvoy, Matt Spencer, Iris Kimura karakterei is kiveszük a részüket, hiszen ha már a „főnökök” hülyék, miért lenne más a mérnök, a személyzetis és az asszisztens? Azaz Billie talán még a leginkább észnél levő ember a hajón, de a hülyék őt is magukkal rántják, jól bebizonyítva, hogy az alapszint, sajnos, egy jobb képességű emberrel együtt is megmarad.

Galéria megnyitása

A görbe tükör, a túlpörgetett inkompetencia és az ebből eredő humor azonban néhol kissé megfárad. Nem azért, mert nem hisszük el, hanem a fokozás fokozását, komolyan mondom, felesleges még fokozni kicsit. Értettük, igen, látjuk, halljuk, a túlzás azonban inkább fárasztó és bugyuta színezetet ad az egésznek és kifejezetten Hugh Laurie-t sajnálom, hogy ilyen közegben kell előadnia magát. Jobbat érdemelne, jobbat érdemelnénk, de most kaptunk egy erős közepest.

Talán a második évadra kicsit lehiggad mindenki, úgyis marad elég pánikolni való és káosz, hiszen a megoldástól szinte fényévnyire vagyunk.

Összefoglalás

Szerzői értékelés

Luxus űrutazásra menni jó dolog, de ha a világunkban minden a külsőségekről és a nagyzolásról szól, ott nagyon hamar be fog ütni az űr-ménkű.
Hugh Laurie önmagában zseniális és messze túlszárnyalja a többi karaktert, az elkényeztetett és a politikai korrektséget minden áron fenntartó legénység pedig görbe tükröt tart mindenki elé.
A humor egy ponton túl bugyutaságba csap át és nem ritka, hogy a főszereplők is fullba tolják a kretént, ez pedig az élvezhetőség rovására megy.

Olvasói értékelés (13 db)

Az értékeléshez kérlek jelentkezz be!
Bejelentkezés
Hírlevél feliratkozás
A feliratkozással elfogadom a Felhasználási feltételeket és az Adatvédelmi nyilatkozatot.

7 hozzászólás

A komment írásához előbb jelentkezz be!
Meteoreso
Meteoreso
2020. jún. 16. 20:24
#2

Érdekes hogy így a képek alapján komoly társadalom kritika is lehetne de hiszek nektek, de azért majd belenézek, scifi sorozatot mostanában nem nagyon lehet megnézni mert LMBTQ túlnyomja hányingerkeltő dolgokkal.

BiroAndras
BiroAndras
2020. jún. 17. 16:48

Elárulok egy titkot. Afilmek és sorozatok készítői elsősorban pénzt akarnak keresni, az esetek legnagyobb részében olyan tartalmat állítanak elő, amire igény van, vagy legalábbis megpróbálják. A sikerességük pedig jól mérhető a nézettségen, a bevételeken és a különböző kritikusi és nézői értékeléseken.

Radon
Radon
2020. jún. 16. 11:20
#1

Egy olyan sorozatot szeretnék látni, ahol Hugh Laurie kvázi DrHouse-t játszott volna kapitányként, abban a stílusban, azokkal a karakter körítésekkel, azzal a humorral és drámával, olyan sziporkázó dialógusokkal,  ami abban a sorozatban volt. Persze ahhoz olyan magasabb szintű sztorit kellett volna kiizzadniuk az íróknak amire e zagyvaság alapján képtelenek lettek volna. 

Ez egy űrhajós "sci"-fi Hülyék Paradicsoma vegyítéssel. Nézése közben borzongtam, sajnos nem a feszültségtől, hanem inkább, attol a viszolyogtató hangulattol, ami néhány epizód után émelygésbe majd hányingerbe váltott. Olyan mértékü kognitív disszonanciát okozott, amit csak a Firefly inrttenzív újranézése tudott feledtetni. Azt bezzeg elkaszálták, ezt meg... na mindegy.

Radon
Radon
2020. jún. 16. 15:26

@hcsa  Azt azóta sem értem. A Firefly remek sorozat... izé remekbe szabott néhány epizód volt. Csavaros, itt-ott poénos, kellemes hangulatu, jó adag machósággal és kissé túltolt western beütéssel. Fura, hogy nem kajálták a népek. Igaz nem volt neki állandó kezdési időpontja, minden héten máskor rakták adásba. Talán ez is hozzájárult, hogy nem lett meg a megfelelő nézőbázis.

Vissza az oldal tetejére