A GlobalFoundries szakemberei nagyon jól haladnak a 7 nm-es csíkszélességre támaszkodó gyártástechnológia fejlesztésével, ennek alapjait viszont nem ők, hanem még az IBM mérnökei fektették le. A 7 nm-es FinFET gyártástechnológia egyébként nagyon bíztató tulajdonságokkal rendelkezik, amelyek arra ösztönözték a vállalat illetékeseit, hogy a 10 nm-es lépcsőt kihagyva 14 nm-ről egyenesen 7 nm-re váltson a cég.

A 10 nm-es lépcső egyébként nem kínált volna akkora előnyöket, mint amennyibe a váltás került volna, a 7 nm-es FinFET gyártástechnológia viszont 30%-os teljesítménynövekedéssel kecsegtet napjaink 16/14 nm-es FinFET gyártástechnológiáihoz képest, ez pedig abszolút nem elhanyagolható előny. Ezzel együtt az új gyártástechnológiával azonos területen kétszer több tranzisztor elhelyezésére van mód, mint ha a GlobalFoundries jelenlegi, 14 nm-es FinFET gyártástechnológiáját vetnék be, ami újabb lehetőségek előtt nyitja meg a kapukat.

Hab a tortán, hogy a 7 nm-es csíkszélesség bevetése során a 14 nm-es csíkszélességgel dolgozó gyártósorok egyes komponenseit újra fel lehet használni, ami segít az átállással kapcsolatos költségek csökkentésében, valamint az átállás folyamatát is felgyorsítja. Fontos, hogy a 7 nm-es FinFET gyártástechnológia a kulcsfontosságú szinteken továbbra is kompatibilis marad az EUV alapú litográfiával, ami egy újabb pozitív tulajdonság.

A 7 nm-es gyártástechnológiát a New York államban található Fab 8-as üzemben alkalmazzák először, ahol egyébként már készülnek is különböző tesztchipek. A tervek szerint a megrendelők 2017 második felétől kezdve férhetnek majd hozzá a gyártósorokhoz, a kísérleti termelés pedig 2018 elején indulhat meg – amennyiben továbbra is minden ilyen jól halad.

Hírlevél feliratkozás
A feliratkozással elfogadom a Felhasználási feltételeket és az Adatvédelmi nyilatkozatot.

26 hozzászólás

A komment írásához előbb jelentkezz be!
actival
actival
2016. szept. 18. 17:21
#9

Mind a két nagy bérgyártó ígért itt éveken át fűt fát. Egyik kutya másik eb!.

A Glofo végre előre léphet mivel nem csak licencelte a technológiát az IBM-től hanem egyből meg is vásárolta IBM félvezetőgyártó részlegét így megvan a lehetősége a továbblépésre.

Parano1d
Parano1d
2016. szept. 18. 22:53

Nem a SoC mérésre mentek rá, sőt az Apple konkrétan tagadta, hogy lenne (lényeges) különbség :)

De néhány függetlennek nevezett brigád letesztelt pár telót, és ezt próbálták közölni, hogy van valamennyi különbség.

Nyilván ezeket nem tudom megerősíteni, sem cáfolni, nem is különösebben érdekelt, mivel nincs Iphone-om.

Törölt felhasználó
Törölt felhasználó
2016. szept. 18. 10:35
#8

Lehetne az is a cím, hogy "Számozásban átugorja a 10 nm-t a GF". :D

Nem értek a témához, de a szakmaibb srácok azt beszélik, hogy ez inkább a 10nm-es karakterisztikához áll közelebb. Ebből pedig levonva a konzekvenciát, a GF most csak az 1éves lemaradás szintjére jön fel az Intellel szemben. Elég szomorú.

Kíváncsi vagyok, hogy 2025 előtt bekövetkezik-e az a pont, hogy az AMD büntetés ellenére is átviszi a gyártás nagy részét máshoz. Polaris vs Pascal viszonylatban már most látszik, hogy a TSMC akár szerencsésebb választás is lehetett volna.

Terror
Terror
2016. szept. 17. 21:38
#7

A hőtermelés is ezzel arányosan csökken. Az újabb Intelek is csak azért tekernek magas hőfokon, mert nem forrasztják a kupakot. Na meg az architektúra bírja is a hőt.

Bár nem tudom, mi számít magasnak, 60 fok nálam maximum a Skylake, de a gyári hűtővel 80-on is köszöni, jól van.

Meteoreso
Meteoreso
2016. szept. 17. 15:06
#6

Én a hőre leszek majd ezzel kapcsolatba kiváncsi mert ahogy mennek össze úgy lesz egyre több hőtermelő tranzisztor ugyanakkora helyen

Előbb utóbb kell lépniük hogy valami hatékonyabb hőelvezető technikát vezessenek be...

És akkor még hol vagyunk a HBM-hez hasonló több rétegű CPUktól,,,

tibaimp
tibaimp
2016. szept. 17. 12:21
#5

A 7nm "csak" 30%-os javulás lenne a 14/16nm-hez képes? Ez nem kerek, szerintem a 10nm-hez képest!

Mind1, majd meglátjuk, sokszor álmodott már a gf hasonlókat, aztán mégiscsak évekig szívatta a szerencsétlen amd-t a 28nm-el....

patrik2991
patrik2991
2016. szept. 17. 9:02
#4

"Ezzel együtt az új gyártástechnológiával azonos területen kétszer több tranzisztor elhelyezésére van mód, mint ha a GlobalFoundries jelenlegi, 14 nm-es FinFET gyártástechnológiáját vetnék be"

Nem 4x több?

gabushi
gabushi
2016. szept. 17. 14:48

Egy waferren sose m az összes egység készül az adott nm-en, mert egyes elemek az adott technikával lehet nem lekicsiníthetőek. pl. lehetnek egyszégek amik még egy korábbi fázisban nagyobb nm-el kerülnek rá a waferre.

De itt inkább a lehet, hogy rendszerint a kisebb csíkszélességgel növekszik a szivárgó áram, így, hogy az ne okozzon gondot vastagabb szigetelőréteget kell kialakítani (Vagy az nem lesz szintén vékonyabb, vagy épp "bonyolultabb" lesz) a korábbi technikával kialakított példányhoz képest.

De a mostani 14nm es eljárás amit majd az amd használni fog pl. úgy tudom vegyes abban, hogy részben 20nm-es egységek is lesznek a waferen, de ez az intelnél is így van.

Parano1d
Parano1d
2016. szept. 16. 21:13
#3

180nm:

Intel Coppermine E- October, 1999

AMD Athlon Thunderbird - June 2000

130nm

Intel Pentium III Tualatin and Coppermine - 2001-04

Athlon XP "Thoroughbred A/B June 10, 2002

Más XP meg nem volt, de az Athlon 64 érában is mindig le volt maradva.

Igaz amúgy, hogy az Athlon XP/64-k alacsonyabb órajelen gyorsabbak voltak az akkori P4-eseknél.

Parano1d
Parano1d
2016. szept. 17. 20:51

És most ezt miért linkelted be?

Nem értem mit próbálsz közölni nekem komolyan.

rini
rini
2016. szept. 16. 21:07
#2

A GF-nél túl sok az álmodozó. Remélem idejében felébrednek a töménytelen kihívást meglátva.

Parano1d
Parano1d
2016. szept. 16. 19:49
#1

Ha tényleg sikerül 2020 előtt bevezetni (amit én kétlek amúgy), akkor az AMD lépéselőnybe kerülhet az Intelhez képest. Már ami a gyártástechnológiát illeti. Ilyen még nem fordult elő a történelemben :D

ny
ny
2016. szept. 17. 23:49

Ez az architektúrális előny.

A gyártástechnológiai pedig az amikor a tranzisztor fogyasztása kevesebb (több tranzisztor képes működni ugyanannyi energiából, amely vagy nagyobb órajellé, vagy nagyobb órajelenkénti teljesítménnyé változtatható).

Vissza az oldal tetejére