Bevezető
Legfrissebb tesztünkben az olcsó asztali számítógépeket, azaz az Intel Atom processzorával felszerelt nettopokat vizsgáljuk meg közelebbről. Az Atom processzorok régóta hódítanak az olcsó noteszgépek, vagyis netbook-ok piacán, de hogy ez a processzor az asztali szegmensben is megéri-e az árát, az hamarosan kiderül.
A teszt megkezdése előtt vessünk néhány pillantást a készülékeknél alkalmazott technikai háttér áttekintésére, azaz a lapkakészlettel és a processzorral kapcsolatos fontosabb adatokra. Ezek után az egyes rendszerek részletes paramétereit is áttekintjük.
Intel Atom N230 processzor
Az Intel Atom processzorai alacsony fogyasztással üzemelnek, emellett mégis jó teljesítménnyel bírnak: elegendőek ahhoz, hogy filmeket nézhessünk  - HD videót csak kompromisszumokkal, de erről később -, illetve internetezhessünk. A tesztben szereplő készülékekben 45 nm-es csíkszélességgel készülő egymagos Intel Atom processzor helyezkedik el, amely N230-as típusjelzéssel bír. Az egység 1,6 GHz-es (12 x 133 MHz) órajelen, 533 MHZ-es FSB mellett üzemel. A kis processzor 1,2 V-os feszültséggen 4W-os maximális fogyasztás mellett működik, és 512 KB másodszintű gyorsítótárral van ellátva. Az Atom processzor HyperThreading támogatással is fel van vértezve, ennek köszönhetően az egység úgy viselkedik, mint ha két processzormaggal gazdálkodna, azaz képes egy időben két szálon dolgozni. A processzornak már egy N270-es típusjelzéssel ellátott verziója is forgalomban van, ami 2,5W-os TDP mellett, de a fent említettel azonos specifikációkkal üzemel.Intel 945GC lapkakészlet
Az új processzor egy öregecske lapkakészletben kapott helyet, amely a jól ismert 945GC északi hídból és az ICH7-es déli hídból áll. A 945GC lapkakészlet integrált videó vezérlővel van ellátva, ami nem más, mint az Intel GMA 950-es típus. A videó vezérlő a rendszer memóriájából foglalja le saját memóriáját, ami jelen esetben 8 MB fix és 128 MB DVMT volt. A GPU egyébként 400 MHz-es órajelen üzemel. A termék DirectX 9.0-s, PixelShader 2.0-s, OpenGL 1.4-s és Vertex Shader 3.0-s támogatással érkezik. A GPU MPEG2-es fájlok esetében kínál hardveres gyorsítást, a h.264-es vagy VC1-es kódolású videókhoz nem. A nettopokban használt lapkakészlet DDR2-533 MHz-es memóriatámogatással érkezik, a maximális rendszermemória mérete 2 GB lehet. Az ICH 7-es déli hídnak köszönhetően két darab SATA port, egy IDE port és 6 db USB 2.0-s csatlakozó áll a rendszerek rendelkezésére.
A teszt szereplőinek specifikációi
 
A rövid bevezető után nézzük, milyenek is a kis konfigurációk, illetve miket kapunk hozzájuk.
MSI Wind Nettop 120
A teszt első szereplője az MSI kínálatából érkezett. A gyártó a rendkívül nagy népszerűségnek örvendő Wind noteszgépek mellett egy ideje már az olcsó asztali gépek, azaz a nettopok piacán is jelen van. A Wind Nettop 120 névre keresztelt termék egy teljes értékű megoldás, azaz mindent tartalmaz a csomag, amire csak szükségünk lehet, a hardverelemektől az operációsrendszeren át egészen a driverekig. Hogy ennek miért van jelentősége? Majd a végén visszatérünk rá.
A kis Wind Nettop 120 egy szép zöld dobozban érkezett, amely meglehetősen nehéz volt. Tartalma kimerült a nettopban és néhány kiegészítőben, melyek egy külön kartondobozban kaptak helyet.
Ahogy az a fenti képen is látszik, kapunk egy gyors üzembehelyezési útmutatót, egy felhasználói kézikönyvet, valamint egy telepítőlemezt, amelyen rajta vannak a termék driverei. Az operációsrendszer előtelepített formában van jelen, az első indulásnál ki kell választani, hogy milyen nyelvezetű Windows XP SP3-as rendszert szeretnénk, majd 3-4 perc múlva már használhatjuk is a készüléket. A driver lemezről a gyártó csak a Realtek audió driver telepítését ajánlja, a rendszer a többi drivert tartalmazza, induláskor az eszközkezelőben minden rendben volt. Ennek ellenére azért feltettük a CD-n található illeszttőprogramokat is.
Visszatérve a kellékek listájához: a csomag tartalmaz egy 65W-os adaptert, amely leginkább a notebook adapterekhez hasonlít, és egy 3-tűs notebook tápkábellel érkezik, amelyet szintén tartalmaz a csomag. A kellékek között megtaláljuk még a talpat is, amelynek segítségével a kis készüléket "élére" állíthatjuk, így meg helytakarékosabb elrendezésre nyílik lehetőség. Maga a talpazat kívül-belül gumírozva van, így nem karcolja meg sem a gépet, sem az asztalt. A kis nettop 300mm × 65mm × 240mm-es méretekkel bír.
A gép belsejében egy 3,5 hüvelykes, 160 GB-os Western Digital merevlemez lapul, valamint egy 5,25 hüvelykes DVD-író. A processzor szerepét - mint az a bevezetőben már ismertettük -  egy 1,6 GHz-es Intel Atom N230-as modell tölti be, amely 4W-os maximális TDP-vel üzemel. A teljes rendszer fogyasztása az energiatakarékos processzornak és alkatrészeknek köszönhetően még maximális terhelésnél is alig több, mint 30W, de erre még részletesebben is visszatérünk. A 945GC típusú északi híddal és ICH7-es déli híddal ellátott alaplapon egy Intel GMA 950-es integrált videó vezérlő foglal helyet. Az újdonság - az Everest szerint - 1 GB DDR2-667 MHz-es So-DIMM memóriával érkezik, a memória modul azonban csak DDR2-533 MHz-es sebességgel üzemel 4-4-4-12-es időzítések mellett, ami azért annyira nem rossz. Külön érdekesség, hogy a rendszer egy CF kártyafoglalattal is el van látva. A készülék specifikációi közül talán még a gigabites hálózati vezérlőt, a beépített  nyolccsatornás Realtek ALC888-as audió vezérlőt és az Atheros AR5007EG Wireless Network Adaptert érdemes megemlíteni, ez utóbbi tulajdonképpen egy 802.11 b/g szabványú WiFi adapter.
A kis készülék hátulján találjuk az elforgatható és dönthető WiFi antennát, amit kényelmesen beállíthatunk a legjobb vétel elérésének érdekében. Az antennától balra helyezkednek el a beépített nyolccsatornás audió vezérlő jack csatlakozói, míg tőlük balra találjuk az adapter tápcsatlakozójának bemenetét. Balra haladva négy darab USB 2.0-s portot, valamint egy ethernet csatlakozót látunk, a termék bal szélén pedig az analóg videó kimenet látható (D-SUB).
A rendszer hűtéséről egy kisméretű (4cm) házhűtő ventilátor gondoskodik, amely mindent egybevetve halkan teszi a dolgát. A nettop konfiguráció további alkatrészekkel nem bővíthető, maximum a memóriát cserélhetjük ki egy 2 GB-os modulra, illetve a merevlemez adattároló kapacitását növelhetjük, ha veszünk egy nagyobb modellt.
A kis készülék előlapján a DVD meghajtót, illetve néhány csatlakozót találunk. A csatlakozók között két darab USB 2.0-s port, valamint egy fejhallgató kimenet és egy mikrofon bemenet helyezkedik el. Újabb érdekesség, hogy a gyártó egy 4 in 1 kártyaolvasóval is ellátta a terméket, így az  SD/MMC/MS/XD memóriakártyák olvasása zökkenőmentesen kivitelezhető. A Wind Nettop 120 bekapcsoló gombjának közepén egy kék led található, ami sötétben erős, zavaró fénnyel világít. Ezzel nagyjából a végére is értünk a hardver bemutatásának, jöhet a szoftver, azaz a BIOS.
BIOS
Az MSI gépének BIOS-ában túl sok mindent nem állíthatunk át, de ez nem is meglepő. Azt, hogy a rendszer milyen adathordozóról induljon, gond nélkül megadhatjuk, azonban a memória időzítéseit, illetve a videó vezérlő tulajdonságait nem módosíthatjuk. Ettől eltekintve a menü tulajdonképpen egy átlagos AMI (American Megatrends) BIOS képét mutatja, könnyen kezelhető és egyszerűen áttekinthető. Ehhez a géphez úgy jó, ahogy van.
Shuttle X27
Tesztünk második versenyzője a Shuttle termékpalettájáról származik. Ez már egy jóval kisebb dobozban érkezett, mint az MSI, ami a készülék méreteit tekintve nem is csoda. Fontos megemlíteni, hogy a Shuttle gépe egy Barebone konfiguráció, amelyben nem található meg minden alkatrész, ami szükséges a gép működéséhez. Nevezetesen: a kis rendszerhez nekünk kell beszereznünk a Slim, azaz vékony optikai meghajtót, a 2,5 hüvelykes formátumú merevlemezt, valamint a DDR2-es memóriát, ami az MSI készülékével ellentétben már nem notebook modul, hanem asztali memória. A memória maximális mérete 2 GB lehet, a támogatott sebesség DDR2-533 MHz. Annak ellenére, hogy a termékhez nem kapjuk meg a fent említett alkatrészeket, plusz az operációsrendszert sem, elég drága konfigurációról van szó, no de mindent a maga idejében.
A csomagban ennél a terméknél már nem külön kartondobozban, hanem a készülék mellé pakolva kapjuk meg a különböző kiegészítőket. A dobozban egy 60W-os notebook adapter, valamint a hozzá tartozó tápkábel lapul (ez már nem notebook tápkábel, hanem hagyományos), illetve kapunk még összeszerelési útmutatót, néhány csavart és egy telepítőlemezt, amin a rendszerhez szükséges meghajtóprogramok foglalnak helyet. A lemezen lévő telepítő nem automatikus, pedig ezt már megszokhattuk a modernebb alaplapok esetében. A kis ház 250 x 185 x 70 mm-es méretekkel rendelkezik, ami igazán kicsinek mondható.
Maga a készülék alaposan lefóliázva érkezett meg hozzánk (mint az a képen is látszik). A pici gép háza lakk fekete festéssel bír, így rendkívül dizájnos. A termékben egy Mini ITX formátumú alaplap foglal helyet, amely specifikációit tekintve hasonlóságokat mutat az MSI termékében található alaplappal.
A deszka egy Intel 945GC északi hídból és egy ICH7-es déli hídból álló lapkakészlettel van ellátva, az integrált videó vezérlő szerepét így ebben az esetben is a jó öreg Intel GMA 950 tölti be. A ház belsejében egyetlen 240 tűs DDR2-es memória elhelyezésére van lehetőség, merevlemez és optikai meghajtó csatlakoztatására pedig egy IDE portot és két SATA csatlakozót is tartalmaz. WiFi adapter ennél a terméknél sajnos nem áll rendelkezésre, az integrált audió vezérlő pedig egy hatcsatornás Realtek Realtek ALC662-es. Az alaplap Marvell 88E8056 gigabites ethernet vezérlővel is fel van szerelve.
A ház belseje rendkívül kicsi, az optikai meghajtót és a pici, 2,5 hüvelykes merevlemezt a fenti képen látható alumínium keretre lehet felcsavarozni a mellékelt csavarok segítségével.
A rendszerben csak a processzor hűtéséhez találunk hűtőventilátort, ami rendkívül halkan, de mégis hatékonyan teszi a dolgát. A gyártó állítása szerint a kis légkeverő mindössze 23 dB-es zajszint mellett dolgozik. A tesztek során hihetetlenül halkan, 1400-1500 RPM között üzemelt a pici ventillátor, akár alapjáraton, akár teljes terhelés mellett használtuk a rendszert. Ez egy rendkívül nagy pozitívum.
A pici ház hátoldalán minden csatlakozót megtalálunk, amire csak szükség lehet. Az MSI modelljével ellentétben itt már két darab PS/2-es port, valamint egy RS232-es soros port és egy DVI port is helyet foglal a kínálatban. Főleg ez utóbbi számít, mert komolyabb felbontású kijelzőkön a GMA950 VGA kimenete bizony nem rendelkezik a legszebb képpel. Az audió kimenetek között itt már csak 3 darab jack csatlakozó lapul, tőlük jobbra találjuk a rendszer tápellátásához szükséges adapter tápcsatlakozóját. A hangkimenetektől balra összesen 4 darab USB portot, fölöttük pedig egy ethernet csatlakozót látunk, amelytől balra pedig egy analóg (D-SUB)  videó kimenet helyezkedik el.
A készülék előlapján két pici ajtó helyezkedik el. Ezeket a jobb felső sarkuknál kell megnyomni, ekkor kinyílnak. A felső ajtó rejti a Slim optikai meghajtó helyét, míg az alsó mögött kettő darab USB 2.0-s port, valamint egy fejhallgató kimenet és egy mikrofon bemenet található. A jobb oldalon lévő kis ezüst gomb nem más, mint maga a bekapcsoló gomb. Ezt a gombot rendkívüli mértékben elszúrták, ugyanis nehéz benyomni, ellenben kis méretű és egy síkban van a ház előlapjával, így gyakorlatilag csak körömmel lehet bekapcsolni a gépet. Az ezüst csíkon található piktogrammok mögött helyezkedik el a kék, bekapcsolást visszaigazoló led, melytől balra a merevlemez aktivitást jelző led található, ez utóbbi narancssárga. Egyik fényforrás sem zavaró, még sötét szobában sem.[bold]
BIOS[/bold]
 
A fenti néhány képen látjuk az egység BIOS-ának menüit. Maga a BIOS egy AWARD gyártmány, így ez a megoldás is rendkívül egyszerűen kezelhető és nagyon jól átlátható. A BIOS lehetőséget ad a videó vezérlő paramétereinek módosítására, valamint tetszés szerint állíthatjuk a rendszer memóriájának időzítéseit is, de az órajelet nem. A BIOS minden szükséges beállítás elvégzésére tartalmaz menüpontokat, amelyek bőségesen elegendőnek bizonyultak. A teszthez a jól bevált GeiL DDR2-800 MHz-es CL4-es csomagunk egyik tagját használtuk, így lehetőségünk nyílt DDR2-533 MHz-es sebesség mellett CL3-3-3-8-as időzítésekkel is kipróbálni a rendszert, de erről majd a következő oldalon.
A teszt folyamán egy 60 GB-os SATA merevlemezt és egy 1 GB-os DDR2-800 MHz-es CL4-es memória modult szereltünk a készülékbe.
Tesztek
[bold]Fogyasztás és melegedés
[/bold]
A pici rendszereket szokásunkhoz híven melegedés és fogyasztás szemponjtából is megvizsgáltuk. Elsőként alapjáraton néztük meg, hogy mennyit "esznek" az egyes konfigurációk, majd ezután leterheltük őket és ismét elvégeztünk egy mérést. Az MSI rendszere alapjáraton 29W-ot fogyasztott, míg a Shuttle megoldásánál 28,5W-ot mértünk. Teljes terhelés mellett egyáltalán nem volt különbség a két konfiguráció között, mindketten 34W-os fogyasztással üzemeltek.
A melegedés vizsgálatakor már tapasztaltunk egy-két meglepetést. Ebben az esetben is alapjárati és teljes terhelés melletti értékeket mértünk, ám a két rendszer tesztje teljesen hasonló eredményeket mutatott. A Shuttle pici készülékének processzora zárt ház mellett 40 Celsius fok körüli hőmérsékleten üzemelt, az alaplap északi hídja eközben 37 és 42 Celsius fok közötti hőmérsékleteket mutatott. Teljes terhelés mellett a processzor 72 fokig melegedett, az alaplap északi hídja pedig 52 fokos volt. Az MSI készülékének processzoránál alapjáraton 43-47 fok közötti hőmérsékletet mértünk, az északi híd 39-42 fokos volt. Teljes terhelés mellett az Atom processzor 68 fokon üzemelt, az északi híd pedig 56 fokig melegedett fel, a hűtőbordák tapintásra melegek voltak, de nem égettek.
[bold]Merevlemez-kezelés
[/bold]A kis szerkezeteknél a merevlemez kezelési képességeket is megvizsgáltuk. A rendszereket a HDTune és a HDTach alkalmazásokkal teszteltük, az eredmények az alábbi pár képen láthatóak.
A 2,5 hüvelykes merevlemezzel szerelt Shuttle konfiguráció adatátviteli sebességei elég szerények, de a merevlemez átlagos elérési ideje is lassabb, mint az asztali merevlemezzel ellátott MSI Wind esetében. A Shuttle konfigurációnál egyetlen pozitívum talán az alacsonyabb processzorterhelés lehet, ami az MSI 3%-a helyett "csak" 1,3%-os.
[bold]HD videó és DVD lejátszás
[/bold]A gépeknek a DVD filmek lejátszásával nincs problémájuk, ez talán az Intel GMA 950-es videóvezérlő szerény MPEG2-es gyorsításának is köszönhető, de a helyzet változik, ha HD, azaz nagyfelbontású videó fájlok lejátszásával próbálkozunk. Az 1,6 GHz-es processzor erre a célra elég kevés és a hardveres h.264-es valamint VC1-es videó gyorsítás is nagyon-nagyon hiányzik. A gyengécske processzor miatt az 1080p-s MKV-k lejátszásán nemes egyszerűséggel egészen nyugodtan elfelejthetjük, ha csak nincs kedvünk egy kis diavetítéshez.. 
A 720p-s HD filmekkel már más a helyzet, azokat mindkét készülék jól viszi, akadást egy hosszabb film folyamán, mindössze egyetlen egyszer láttunk, a film elején, de ez nem volt zavaró. A magasabb bitrátájú 720p-s videók már gondot okozhatnak, de az átlaggal azért tökéletesen megbirkózik a GMA 950 + Atom N230-as páros. A 720p-s, 6000kbps-os bitrátával rendelkező videók Media Player Classic-kal, VLC-vel, KMplayerrer és PowerDVD-vel történő lejátszásakor a processzorterhelés mindkét gépnél 40-85% között ingadozott. Ettől függetlenül nem ajánljuk, hogy valaki csak a 720p-s filmek lejátszásáért vegyen ilyen gépet.
[bold]Néhány szintetikus teszt
[/bold]A szintetikus tesztek sorában néhány ismerős alkalmazást láthatunk, amelyek között jelen van az Everest, a Sisoft Sandra, a SuperPi, valamint a WinRar és a CineBench. Ugyan nem játékra szánt gépekről van szó, de azért megnéztük, hogy a rendszerek mire képesek 800x600-as felbontás és alacsony minőség beállítások alkalmazása mellett F.E.A.R.-ben.
A teszteredmények elég vegyesek, de ha hajszálnyival is, azért mindenképpen a Shuttle konfigurációja felé billen a mérleg nyelve. A Shuttle esetében 3-3-3-8-as időzítések mellett is lefuttattuk az Everest, valamint a SuperPi tesztet, az eredmények az alábbiak: 
Az alap, 4-4-4-12-es időzítés 3-3-3-8-ra történő átállításával túl nagy különbségeket nem mértünk a tesztek folyamán, de ha egy jó - esetünkben DDR2-800 MHz-es, CL4-es - memória áll rendelkezésünkre, akkor nyugodtan beállíthatjuk a fent említett időzítéseket, csak nyerhetünk velük, persze csak keveset, ahogy ezt a fenti kép is alátámasztja.
Végszó
A tesztek folyamán két igazán ütőképes készüléket ismertünk meg, mindegyiknek vannak előnyei, illetve hátrányai, de ez így van rendjén.
Elsőként nézzük meg közelebbről az MSI Wind Nettop 120 melletti érveket és ellenérveket. A készülék legnagyobb előnye, hogy mindent tartalmaz, amire csak szükség lehet (készre szerelt), és emellett még kedvező árral is rendelkezik. A termék teljes értékű otthoni vagy irodai gép lehet, amivel a szövegszerkesztéstől az internetezésen át a filmnézésig minden általános feladatot el tudunk végezni, mindezt pedig rendkívül energiatakarékos módon, viszonylag csendben. A készülék házhűtő ventilátora nem hangos, de működése és szélzaja hallható, valamint a 3,5 hüvelykes merevlemez búgása is rontja a csendességről alkotott összképet. Előny továbbá az is, hogy előtelepített, legális Windows XP operációsrendszerrel kerül forgalomba a gép. A készüléken nincs DVI kimene amit sokan hiányolhatnak, viszont van a készülékhez WiFi adapter, ami pozitívum. Összességében az MSI Wind Nettop 120 egy jól használható, ár/teljesítmény arányát tekintve jó készülék, amit bátran megvehet bárki, aki olyan olcsó, megbízható kis gépet szeretne, amiben minden szükséges benne van. [bold]A termék a maga 68000-74000 forint közötti árával ajánlott vétel!
[/bold]A Shuttle gépe egy teljesen más réteget céloz meg. Előnyei közé tartozik, hogy rendkívül halkan üzemel, nagyon szép és rendkívül pici. További előny az is, hogy a terméken van DVI kimenet, ami sokak számára fontos lehet. Most jöjjenek a hátrányok, amik sajnos szép számmal jelentkeznek.
A készülékhez nem kapunk memóriát, így azt nekünk kell beszerezni. Egy 2 GB-os DDR2-es asztali számítógépbe való 240 tűs ram jelenleg 6000 forint körüli áron érhető el. Ezzel még nincs vége, ugyanis kell egy 2,5 hüvelykes notebook merevlemez, ami igényeinktől függően 11800 (120 GB SATA2) és 19000 (250 GB SATA2) forint közötti plusz kiadást jelent. Ha az optikai meghajtót meg tudjuk oldani a telepítés idejére egy külső USB-s vagy egy 5,25 hüvelykes egység segítségével, és nem igényeljük a DVD meghajtó további jelenlétét, akkor ez nem jelent plusz kiadást, ellenkező esetben rá kell áldoznunk a projektre további 7500-10000 forintot, ugyanis ennyibe kerül egy Slim DVD-író.
Maga a Shuttle X27-es konfiguráció 67.000 forint körüli áron érhető el, ha ehhez hozzáadjuk a memória (2 GB) és a merevlemez (120GB) árát, akkor minimum 85000 forintba fog kerülni a rendszer, és ebben még mindig nincs benne a 8000-10000 forintos optikai meghajtó. Ezeket mérlegelve hozhatjuk meg a döntést, hogy megéri-e az X27-est megvenni, mi mindenkippen ajánlott vétel címkével látjuk el az újdonságot.
A teszttermékeket az Expert Computer Kft.-től és a Computer Emporium Kft.-től kaptuk kölcsön, ezúton is köszönet értük!