Athlon II X2 240: méltó régi nagy híréhez

Az AMD piacra dobta legfrissebb processzor családját, amely az Athlon II-es nevet viseli. Az új széria legkisebb tagját, az Athlon II X2 240-es modellt helyeztük górcső alá, hogy kiderüljön: vajon az új jövevény mire képes az azonos órajelen üzemelő Athlon X2 5600+, valamint a 2,5 GHz-es Intel Pentium Dual Core E5200-as modell ellen?

Athlon II X2 240: méltó régi nagy híréhez

Bevezető

Az AMD piacra dobta legfrissebb processzor családját, amely az Athlon II-es nevet viseli. Az új széria legkisebb tagját, az Athlon II X2 240-es modellt helyeztük górcső alá, hogy kiderüljön: vajon az új jövevény mire képes az azonos órajelen üzemelő Athlon X2 5600+, valamint a 2,5 GHz-es Intel Pentium Dual Core E5200-as modell ellen?

Mielőtt még belecsapnánk a közepébe, nézzük meg gyorsan, hogy milyen újítások vannak jelen az Athlon II-es processzoroknál. A friss termékek legfontosabb tulajdonsága, hogy Socket AM3-as tokozással rendelkeznek és már nem a K8-as, hanem az újabb, K10-es architektúrára épülnek. A termékek beépített memória vezérlője már nem csak a DDR2-800 MHz-es szabványt támogatja, mint ahogy ez anno az Athlon processzorok esetében volt, hanem a DDR2-1066 MHz-es és a DDR3-1333 MHz-es memória szabványokkal is elboldogul (hivatalosan, nem hivatalosan természetesen mással is). A kétféle memóriatípust támogató vezérlő jóvoltából a Socket AM3-as processzorokat gond nélkül alkalmazhatjuk DDR2-es környezetben, vagyis Socket AM2+-os alaplapokban. 

Az újdonságok ideális választást jelenthetnek azoknak, akik egy új processzort szeretnének vásárolni, de gondolnak arra is, hogy a jövőben majd egy új, Socket AM3-as alaplap beszerzésekor ne kelljen ismét azonnal processzort is cserélni, így "csak" alaplapra és memóriára kell előteremteni a megfelelő összeget. Fontos azonban kihangsúlyozni azt is, hogy ugyan a Socket AM3-as processzorok visszafelé kompatibilisek a régi, Socket AM2+-os foglalatokkal, de fordítva ez már nem igaz: a Socket AM3-as alaplapokba nem helyezhetünk Socket AM2+-os processzort. Ezt nem árt szem előtt tartani.

Visszatérve az új processzorcsaládra, nézzük is meg közelebbről az Athlon II X2 240-es modell felépítését. Az újdonság 45 nm-es csíkszélességgel készül, és mindkét mag 1MB-os L2 gyorsítótárat kapott. A processzor harmadszintű gyorsítótárral természetesen nem rendelkezik (az a Phenomok kiváltsága), mint ahogy az Intel Pentium Dual Core E5200 és az Athlon X2 5600+ sem. A K10-es architektúrára épülő Athlon II X2 240-es processzor esetében a HyperTransport órajel már 2 GHz-es, míg a régebbi, Athlon 64 X2-es modelleknél még 1 GHz-es HT busz volt jelen. TDP tekintetében mindhárom processzor megegyezik: egyaránt 65W-os fogyasztás mellett üzemelnek (nemrég érkeztek róla hírek, hogy lesznek 45W-os Athlon II-k is).

A bevezető után vessünk néhány pillantást a tesztrendszerre, majd ezután vágjunk is vele a tesztekbe.

[bold]Tesztkonfiguráció

[/bold]

Alaplapok:

-Gigabyte P35-DS3L (Intel)

-Gigabyte MA790X-UD3P (AMD)

[bold]Processzorok:

[/bold]-AMD Athlon X2 5600+

-AMD Athlon II X2 240

-Intel Pentium Dual Core E5200

Memória: 2 x 1 GB Geil Ultra (DDR2-800, CL4-4-4-12)

VGA: Sapphire Radeon HD 4850 1024MB

HDD: WD 160 GB SATA II

ODD: NEC DVD-ROM

[bold]

Szeretnénk kiemelni, hogy a jelenlegi tesztben költséghatékony megoldásokat akartunk tesztelni, így végig Socket AM2+ foglalatot használtunk DDR2-es memóriákkal. A DDR3 melletti teljesítmény egy másik cikk tárgyát fogja képezni.[/bold]

A memória alrendszer

Everest 5.02

Szokásunkhoz híven a tesztek sorát most is a rendkívül nagy népszerűségnek örvendő Everesttel indítjuk, amelyben a memóriakezelés-, a processzor- és a teljes rendszer teljesítményével kapcsolatban próbálunk képet alkotni az egyes rendszerekről, illetve versenyzőkről. A teszthez az Everest legfrissebb, 5.02-es változatát vetettük be, az alkalmazás által adott pontszámok az alábbi kis táblázatból olvashatóak ki. A jobb összehasonlíthatóság érdekében ezúttal táblázatos formában összesítjük az eredményeket:

A memória írás- és olvasás tesztben az 5600+-os modell diadalmaskodott, a második az Athlon II 240 lett, míg az utolsó helyre igen karcsú eredményeivel az Intel E5200-asa került. Az eredmények első ránézésre ebben a két tesztrészben elég furcsák, de ezeket az értékeket kaptuk mind az 5.01-es, mind pedig az 5.02-es Everestben. A memória másolás teszt alkalmával az Athlon II X2 240 elfoglalta az első helyezettnek járó trónt, míg alig lemaradva a második lett az 5600+. A késleltetés értékei egyáltalán nem meglepőek, a CPU Queen tesztnél azonban már átveszi az Intel E5200-asa a vezetést, persze csak egy rövid időre. A Photoworx megmérettetés beállítja az elvárható sorrendet. A CPU Aes teszt vesztese az 5600+ lett, a második helyre pedig az Intel E5200-asa kúszott fel. A CPU Zlib tesztben ismét a papírforma szerinti sorrendet láthatjuk.

[bold]Sisoft Sandra 2009 SP3

[/bold]

A Sisoft által készített alkalmazásban a memória sávszélesség alakulását kívánjuk megvizsgálni, ugyanis friss Everest ide vagy oda, a memória írás/olvasás tesztek elég érdekes képet mutattak, amit jó lenne tisztázni. Az alábbi táblázatban most a Sisoft tesztprogramjának mérései láthatóak, természetesen még mindig a memória sávszélességet vizsgáljuk.

Ebben az alkalmazásban már beállt a normálisnak mondható sorrend: a mezőnyt az Athlon II X2 240-es modell vezeti, míg a második helyre, majdnem 1 GB/s-os lemaradással az 5600+-os processzor futott be. Az Intel Pentium E5200 esetében az Everestéhez hasonló értékek jöttek ki csak úgy, mint az 5600+-nál. Hogy ezek a különbségek a tesztek/játékok során pontosan milyen mértékben szólnak bele a dolgok alakulásába, az a következő oldalon kiderül.

Folytassuk a rendereléssel, audió- és videó kódolással, valamint képmanipulálással kapcsolatos tesztekkel!

Renderelés, videó és audió kódolás

[bold]Cinebench R10

[/bold]

A rendereléssel foglalkozó első programunk a Cinebench R10-es szoftver, amely egy- és több szálon is képes a feladatok elvégzésére, így ideális a processzorok sebességének vizsgálatára. Az alkalmazásban első körben az egy szálon futó renderelés teljesítményét vizsgáltuk, majd ezután a központi egységek mindkét magját munkába állítottuk. Az eredmények az alábbi képen láthatóak:

A rendereléssel kapcsolatos feladatokban az Intel processzorai szoktak dominálni, nincs ez másképp most sem. A leggyorsabb az E5200-as modell lett, mögötte kissé lemaradva az Athlon II X2 240-es processzor ért be a második helyre. Az utolsó az 5600+-os CPU lett. A több szálon futó teszt alkalmával a különbségek állandósultak és a sorrend is azonos maradt.

PovRay

A második alkalmazás a PovRay, amely szintén rendereléssel foglalkozik. Ennél az alkalmazásnál már első körben is minden magot terheltünk, és figyeltük, hogy melyik központi egység képes a legnagyobb pontszám elérésére.

Az Intel E5200-asa és az Athlon II X2 240-es modell között szinte alig mutatkozott különbség, ám az 5600+-os processzor már csúnyán lemaradt a mezőny első részétől.

[bold]Adobe Premiere Pro

[/bold]

A következő teszt az Adobe népszerű videó szerkesztő alkalmazásával készült. A szoftverbe egy Full HD AVCHD fájlt importáltunk be, majd annak rendje és módja szerint nyomtunk egy enter billentyűt, hogy a szoftver lerenderelje a videót. Ennek a renderelési folyamatnak az idejét mértük le a különböző versenyzők esetében, majd az így kapott eredményeket az alábbi kis diagramon összesítettük:

A Full HD videó renderelésében az Athlon II X2 240-es modell bizonyult a legjobbnak, az Intel E5200-asa csak pár másodperces lemaradásnak köszönhetően futott be a második helyre. Az Athlon 64 X2 5600+ eredménye a többiekéhez képest elég siralmas, de ez nem csoda.

A renderelés után a videót kiexportáltuk, így az az Encoder 4-es szoftver várólistájára került. A várólistán lévő fájl esetében előzőleg 1920 x 1080 (24p) pixeles felbontást állítottunk be, a bitráta maximális értékét 12 Mbps-ra, míg a cél értéket 10 Mbps-ra állítottuk. Az így kiexportált beállításokkal az alábbi időtartamok alatt végezték el a videó kódolás munkálatait a termékek:

A leggyorsabb, ezentúl elég jelentős fölénnyel az Athlon II X2 240-es processzor lett, az Intel E5200 ehhez képest komoly lemaradást halmozott fel, így második helyre futott be. Az 5600+ az esélytelenek nyugalmával tűrte a "kínzást".

DiVX Converter

A közvetlenül a kameráról lementett FULL HD videót a DiVX 7-es kiadásában található DiVX Converterbe húztuk, ahol Home Theater beállítás mellett DiVX kódolással ellátott videó készült belőle. A folyamathoz az egyes processzorok esetében szükséges idő az alábbi képen látható.

A leggyorsabb megint az Athlon II X2 240-es modell lett, a második helyen majdnem egy perces lemaradással ismét az E5200-as processzor volt jelen. Az 5600+-os processzor ezúttal nem maradt le jelentősebben a mezőnytől.

ITunes 8.1

A következő teszt az Apple népszerű szoftverével, az iTunes-szal zajlott. Egy 616 MB-os wav fájlt jelöltünk ki, amelyet aztán az előzetes beállításoknak köszönhetően 320 kbps-os MP3 fájllá konvertáltunk. A konvertáláshoz szükséges idők ezúttal is a diagramon láthatóak.

Az MP3 kódolással kapcsolatos feladatokat az Intel processzora végezte el leghamarabb, méghozzá jelentős előnnyel mindkét AMD processzorhoz képest. A második helyezett Athlon II X2 240-es modell 10 másodperccel volt gyorsabb, mint az 5600+-os processzor.

Adobe Photoshop

A végén természetesen a képmanipulációhoz használatos szoftver, azaz az Adobe Photoshop is sorra került. Az alkalmazásban egy panoráma képet töltöttünk be, amelyen előre megadott módosításokat hajtott végre a rendszer script formájában. A script lefutásának idejét mértük, és összesítettük.

A leggyorsabb ebben a tesztben is az Intel E5200-asa lett, ám közte és a második helyezett Athlon II X2 240-es modell között mindössze egy másodperc különbséget mértünk. Az 5600+-os processzor is jól bírta az iramot: az Intel termékéhez képest három másodperccel volt lassabb.

3DMark, PCMark, WinRar

3DMark- és PCMark Vantage

A memória alrendszer után a a processzor, majd a teljes rendszer teljesítményének vizsgálatával folytatjuk. Eső körben a 3DMark Vantage névre keresztelt, kizárólag Windows Vista operációsrendszer alatt működő tesztprogramot hívtuk segítségül, amelyben csak a processzorteszt futtatását pipáltuk be. Az alábbi eredményeket kaptuk:

A Performance módban futó teszt alkalmával az Intel Pentium Dual Core E5200-as központi egység mutatkozott a leggyorsabbnak, míg a második helyen 200 ponttal lemaradva az AMD újdonsága, az Athlon II X2 240-es modell foglal helyet. Az Athlon 64 X2 5600+-os processzor a mezőny végén kullog, jelentős lemaradásban.

A 3DMark Vantage után a PCMark Vantage-é a főszerep, amely szintén kizárólag Windows Vista alatt hajlandó futni. Az alkalmazásban a PCMark Suite opciót pipáltuk ki, és így futtattunk le egy 26 perces tesztet, amely az alábbi eredményekkel zárult:

A teljes rendszer tesztjekor már mindkét AMD processzor maga mögé utasította az Intel Pentium Dual Core E5200-asát. Az AMD Athlon II X2 240-es modell majdnem 400 pontos előnyt ért el az előző generációs, Athlon 64 X2-es központi egységgel szemben.

[bold]WinRAR

[/bold]

A Winrarban kétféle tesztet is lefuttattunk. Először a beépített sebességmérővel vizsgáltuk meg a különböző rendszereket, majd betömörítettünk egy 3,97 GB-os mappát, amely különböző fájlokkal volt tele, az ehhez szükséges időt pedig mértük. A két különböző megmérettetés eredményei az alábbi diagramon láthatóak:

A felső tesztben, azaz a fájlcsomagolás esetében az alacsonyabb érték a jobb, ez ugyanis a művelet befejezéséhez szükséges időt szemlélteti. A legjobb ezúttal az Athlon II X2 240-es processzor lett, aki maga mögé utasította mind az 5600+-os modellt, mind pedig az utolsó helyezett Intel Pentium Dual Core E5200-as processzort. A beépített sebességmérő a fájlcsomagolás esetében tapasztalt értékeket erősíti meg, ugyanis a termékek ugyanolyan sorrendben végeztek ebben a tesztben is.

Játékok

[bold]Far Cry 2

[/bold]

A tesztek sorát most  egy másik fontos szegmenssel, a játékokkal folytatjuk. Az első szoftver, amelyet bevetünk nem más, mint a rendkívül nagy népszerűségnek örvendő Far Cry második része, a Far Cry 2. A játék esetében 1024 x 768 és 800 x 600 pixeles felbontásokban végeztünk teszteket, a részletesség közepesre lett beállítva, az élsimítás és az anizotropikus szűrés mindkét esetben ki volt kapcsolva.

A tesztek szerint a két AMD processzor felülmúlta az Intel E5200-asának teljesítményét, méghozzá elég észrevehető mértékben. Az Athlon II X2 240-es modell nagyjából 6 FPS-es különbséget mutatott fel az 5600+-szal szemben.

Crysis: Warhead

A második játék szintén egy igen-igen népszerű cím, a Crysis Warhead. Itt már háromféle felbontást alkalmaztunk: 800 x 600, 1024 x 768 és 1280 x 1024. Minden esetben Gamer beállításokat alkalmaztunk, élsimítás és anizotróp szűrés nélkül. A teszt DX 9-es módban futott csakúgy, mint a Far Cry 2 esetében.

Crysis: Warhead-ben a sorrend maradt ugyanaz, mint amit a Far Cry 2-nél már láthattunk, viszont az egyes versenyzők között csökkentek a különbségek FPS értékek tekintetében. Az Athlon II X2 240-es processzor magabiztosan uralta a mezőnyt, az E5200-as modell pedig stabilan őrizte utolsó pozícióját.

Unreal Tournament 3

Az utolsó tesztnél a választás az Unreal Tournament 3-ra esett, amelyet ugyan 800 x 600-as felbontással futtattunk, de a részletességet maximumra tettük. Ennél a játéknál már érdekes módon fordult a kocka, és az élre tört az Intel E5200-asa:

A különbségek ezúttal nem túl jelentősek, legalábbis az E5200 és az Athlon II X2 240 között, de arra bőven elegendőek, hogy egyértelmű sorrendet állíthassunk fel. Az első helyezett kivételesen az E5200-as, a második az Athlon II X2 240-es, míg az utolsó az 5600+-os processzor lett.

Az igazán vegyes képet mutató játéktesztek után most már csak két kérdést kell tisztáznunk, azaz hogy mennyit fogyasztanak a processzorok, illetve pontosan milyen tuningpotenciállal rendelkeznek. Nos, ezek az információk a következő oldalon találhatóak.

Tuning, fogyasztás

[bold]Tuning

[/bold]

Természetesen ezúttal sem maradhatott el az egyes rendszerek esetében a tuning. A processzorok órajelét most csak és kizárólag alap feszültség alkalmazása mellett próbáltuk emelni és így kideríteni, hogy gyári értékek alkalmazásával pontosan mekkora órajelet érhetünk el, persze beton stabilan.

A fenti eredmények kissé meglepőek, legalábbis egyes versenyzők esetében. Az Intel Pentium Dual Core E5200-as processzor 3000 MHz-ig volt stabil, ennél feljebb már nem tudtunk menni az alap feszültség alkalmazása mellett. A processzor esetében sokan jutottak el 3100 MHz-es órajelig, ami a gyári, 2500 MHz-es értéket figyelembe véve bizony egyáltalán nem rossz teljesítmény. A rangsorban ugyan a második helyre került az 5600+-os processzor, ám ha azt nézzük, hogy a gyári órajelhez képest mennyivel tudtunk feljebb menni, akkor bizony ezt a terméket kell a legrosszabbnak kikiáltani. A 2800 MHz-es gyári értéket az gyári feszültség alkalmazásával csak 210 MHz-cel tudtuk megfejelni, ami nem sok, de a régebbi Athlonok esetében még ez is szép eredmény. Az abszolút meglepetést az Athlon II X2 240 jelentette a terméket eredetileg 3580 MHz-ig tuningoltuk, ám ebben a magasságban már hibázott a rendszer, így megkerestük azt a legmagasabb órajelet, ahol még minden stabil. Ez bizony 3500 MHz lett, ami 700 MHz-cel magasabb a gyári órajelnél, mindezt pedig feszültségemelés nélkül. Ebben a processzorban hatalmas tartalékok vannak.

[bold]Fogyasztás

[/bold]

A tuning után megvizsgáltuk azt is, hogy az egyes rendszerek mennyi áramot igényelnek alapjáraton, illetve terhelés mellett, sőt, azt is megnéztük, hogy az energiatakarékosságot elősegítő technológiák bekacsolásával pontosan hány wattot tudunk megspórolni. Eredmények az alábbi diagramon:

A sorrend meglehetősen egyértelműnek minősül: a legkevesebbet egy teszt kivételével az Intel processzora fogyasztotta, amely csak üresjáratban maradt alul a többi versenyzővel szemben, ott is csak a C1E kikapcsolásakor. A második helyet az Athlon II X2 240-es processzor szerezte meg, amely néhol jelentősen kedvezőbb fogyasztást produkált, mint az 5600+-os processzor, ami a legnagyobb étvágy mellett üzemel.

Végszó

Összességében a tesztek alkalmával kevés kivételtől eltekintve nagyon jól szerepelt az AMD újdonsága, a legkisebb Athlon II X2-es processzor. A 240-es modell az 5600+-os, K8-as architektúrára épülő központi egységnél egyértelműen jobbnak mondható, és akkor még meg sem vizsgáltuk a DDR3-as memóriakezeléssel járó előnyöket/hátrányokat, de ezt a pici hiányosságot hamarosan pótoljuk. A processzor a maga 16000 forint körüli árával igazán jó választás lehet azoknak, akik már rendelkeznek Socket AM2-es alaplappal, de egyelőre még nem kívánják azt lecserélni, mindössze egy gyorsabb, hatékonyabb processzorral szeretnék felfrissíteni a rendszert. Nekik (és új gépet építőknek) határozottan ajánljuk a terméket főleg azért, mert nagy tuningpotenciál lakozik benne, amelynek segítségével a tesztben ismertetettnél még nagyobb sebességet érhetünk el vele. A processzor ár/teljesítmény arányban mindenképpen ajánlott vételnek minősül. Az Athlon II X2 240 mellett szólhat az is, hogy a későbbiekben, ha Socket AM3-as rendszerre szeretnénk váltani, akkor a processzorcserével járó összeget megspórolhatjuk, ugyanis a termék ezekbe a rendszerekbe tökéletesen passzol. A költséghatékony megoldásokat kereső felhasználóknak ez is szempont, ugyanis elég az alaplap, valamint a DDR3-as memória modulok árát is kifizetni.

Az Intel E5200-as processzora manapság már nem mondható egy túlzottan jó alternatívának, ugyanis hasonló, pontosabban minimálisan magasabb árban vannak nála jobb megoldások is. Azoknak, akik csak Intel platformban gondolkodnak, egyértelmű, hogy nem jöhet szóba az Athlon II X2-es termékcsaládja, viszont nekik az E5200-as processzor sem mondható jó választásnak, ugyanis 2-3000 forinttal többért már egy gyorsabb modellt, a Pentium Dual Core E6300-ast is megvásárolhatják, amely a virtualizációs támogatásnak köszönhetően jobb választásnak minősül. Ez a szolgáltatás akkor lesz majd fontos, ha a későbbiekben a Windows 7 XP módját használni kívánjuk. Ha LGA-775-ös platformban gondolkodunk, amelynek a napjai már erősen meg vannak számlálva, akkor minimum a Pentium Dual Core E6300-ast érdemes választani. A szeptemberben érkező Lynnfield processzorok ezt a szegmenst nem igazán érintik majd, hisz azok drágábbak lesznek. A 2010 elején megjelenő Clarkdale modellek már valamivel kedvezőbb áron kerülnek forgalomba, de még ezek sem a 20000 forint alatti szegmenst fogják megcélozni, egyszóval az LGA-775-nek pár hónapja még biztosan hátra van, főleg a belépőszintű megoldások piacán.

A tesztben szereplő Sapphire Radeon HD 4850 1024 MB-os videokártyát, valamint a Gigabyte-MA790X-UD3P alaplapot a Cédrus Kft.-től kaptuk kölcsön. Köszönet érte!

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward