Asus Transformer Prime: a fővezér megérkezett

Valóban az Asus Transformer Prime a jelenleg kapható Android operációs rendszerű tabletek királya? Cikkünkben ennek jártunk utána.

Asus Transformer Prime: a fővezér megérkezett

Specifikáció

Az Apple első iPad névre hallgató tabletje 2010 áprilisában jelent meg, és nagyon hamar kategóriát teremtett. Az azóta eltelt közel két évben számos gyártó próbálta meglovagolni a tablet-őrületet, több, de inkább kevesebb sikerrel.

Az Asus, aki a netbook kategória úttörőjeként vált híressé, Transformer néven hozta forgalomba táblagépeit, amelyek korrekt specifikációjukkal és billentyűzetes dokkolójukkal hívták fel magukra a vásárlóközönség figyelmét. 2011 novemberében jelentették be a világ első négymagos processzort tartalmazó tábláját, az Asus Eee Pad Transformer Prime-ot, amelyet szerényen csak az Android operációs rendszert futtató tabletek királyaként aposztrofálnak. Az Asus magyarországi képviseletének jóvoltából kezeink közé kaparintottunk egy ilyen szerkentyűt, és a következő oldalakon megvizsgáljuk, indokolt-e a gyártó önbizalma.

Specifikáció

A készülék hardveres tulajdonságait az alábbi táblázatban foglaltuk össze:

Látható, hogy a mérnökök mindent beleadtak, ami a jelenlegi technikai fejlettség mellett lehetséges. A gép az NVIDIA legújabb, leginnovatívabb chipkészletét, a Tegra 3 nevű szörnyet tartalmazza, amellyel hamarosan más gyártók termékeiben (például mobiltelefonokban) is fogunk találkozni. Figyelemre méltó a Super-IPS+ technológiát használó kijelző, amely a 10”-os tábláknál megszokott felbontással bír. A tesztpéldány 32 GB belső memóriával gazdálkodhatott, de létezik 64 GB-os Prime is. Kiemelkedik a specifikációból a hátlapon található 8 megapixeles kamera, valamint az igen erőteljes akkumulátor, amelyet a dokkolóban lévővel tovább is tudunk fokozni. A legmegdöbbentőbb adat viszont a méretek sorában található. A Prime ugyanis ehhez a hardveres felépítéshez képest elképesztően vékony, a 8,3 mm egészen lenyűgöző, és ehhez alig fél kilós súly társul. Szerencsére, ahogyan az a következő oldalakon ki is derül, ennek érdekében egészen kevés kompromisszumot kellett kötni.

Csomagolás, külső, kamera, minőség

Csomagolás, külső, kamera, minőség

Információink szerint a Prime érkezésével az előző generáció nem vonul nyugdíjba, a két modellt egymástól függetlenül forgalmazzák majd. A teszthez az eredeti Transformert is megkaptuk, hogy össze tudjuk őket hasonlítani.

A TF201 modellszámot viselő új Transformer az elődjéhez képest valamivel kisebb dobozban érkezett, amelynek mérete azonban így is eléggé tekintélyt parancsoló. A benne lévő tartozékok tükrében ez azonban teljesen indokolatlannak tűnik. Az alapgépen és a dokkolón kívül mindössze egy rövid használati útmutatót, a töltőt és a hozzá USB-n kapcsolódó, saját szabványú csatlakozóban végződő kábelt, valamint egy törlőkendőt találunk az alapcsomagban. Van ezen kívül két apró gumidarab, amit a tablet alsó élén található két lukba tudunk betenni, amikor a készüléket huzamosabb ideig dokkoló nélkül kívánjuk használni. Az Asus feltehetőleg a hosszú műkörmökkel rendelkező felhasználókra gondolt ennek tervezésekor, ugyanis a gumidarabkák nagyon nehezen távolíthatók el a helyükről.

Kézbevételkor még a szobában is azonnal érezhető volt, hogy az eszközt télen kaptuk meg tesztelésre. A külső borítás nagyon le tud hűlni, ugyanis a hátlapot teljes egészében körkörös mintázatú, szálcsiszolt fém borítja. Ez igencsak jó minőségérzetet biztosít a gépnek, főleg, hogy illesztési pontatlanságnak, hézagnak, nyekergésnek nyoma sem fedezhető fel a Prime külsején. A hátlap viszonylagos egyhangúságát az ASUS logó és a 8 megapixeles kamera töri meg, a mellette lévő segédfénnyel együtt.

Annak ellenére, hogy a kamera szenzora elég aprócska, egészen tisztességes teljesítményre képes. Sajnos, egy apró baki miatt tesztfotókkal nem tudunk szolgálni, de annyi mindenképpen elmondható, hogy a fényképezőgép nagyon jó minőségű képeket készít (kevés képzajjal, aránylag széles dinamikatartománnyal). Tablet fronton ezzel kiemelkedik a társai közül, és felzárkózik a mobiltelefonokban lévő hasonló paraméterű képrögzítőkhöz. Az sem elhanyagolható képessége, hogy videót legfeljebb 1080p-ben képes rögzíteni. Természetesen, arról nem szabad elfelejtkezni, hogy egy 10”-os méretű eszközzel lényegesen kényelmetlenebb és körülményesebb dolog fényképezni (és főleg videót készíteni), mint akár egy mobilkészülékkel, akár egy kompakt digitális kamerával.

A készüléket szemből nézve először az ujjlenyomatokat pillanthatjuk meg – bizony nem véletlenül mellékeltek törlőkendőt. A kijelzőt az elődnél látottnál vastagabb keret fogja körbe, bal szélen ismét a gyártó emblémáját láthatjuk, az 1,2 megapixeles előlapi kamera az optikai középtől kissé jobbra helyezkedik el.

A Super IPS+ panelről csak szuperlatívuszokban lehet beszélni. Színei szépek és élénkek, a betekintési szög valóban 178 fokosnak tűnik, az érintéseket pontosan érzékeli, a Gorilla Glass pedig ellenállóvá teszi a külső behatásokkal szemben.

Folytassuk a körbejárást az élekkel! Fent a bekapcsoló gombot találjuk, jobboldalt árválkodik a 3,5mm jack csatlakozó, baloldalt a hangerőszabályzó, a micro HDMI, illetve a microSD kártyafoglalat helyezkedik el. SIM-kártyának sehol sem találunk helyet, amelynek az az oka, hogy a Transformer Prime-ban nincsen 3G modem, és információink szerint ebben a szériában nem is kerül piacra ilyen variáns. Ez igen komoly hátrány, de hát valami negatívumnak is lennie kell…

A tablet alján van a 40 tűs csatlakozó, amelyre vagy közvetlenül a töltőt csatlakoztathatjuk, vagy a dokkolót. Ez utóbbi a már említett két lukba illeszkedő fogantyúk segítségével stabilan fogja a szerkezetet dokkolás után.

A dokkoló: csatlakozók, billentyűzet és pótakku

A dokkoló: csatlakozók, billentyűzet és pótakku

Három nagyon fontos előnnyel jár, ha a készüléket csatlakoztatjuk a dokkolójához. Az egyik, hogy így kapunk egy majdnem teljes értékű billentyűzetet, nagyjából olyat, amilyen a netbookokon is megtalálható. Ez egyrészt megkönnyíti a szövegbevitelt, másrészt, ahogy az a képen látható, hozzájutunk egy touchpadhez is, amelynek köszönhetően egérmutató segítségével navigálhatunk, bár ez az Android érintésre kitalált felhasználói felületén elég furcsa érzés. A billentyűzet a tesztkészüléken magyar kiosztású volt, az operációs rendszer megfelelő beállítása után tökéletesen lehetett az ékezetes karaktereket begépelni. A chiclet típusú klaviatúra egyébként kényelmesen használható, a billentyűk kicsit rövid úton járnak, de határozott nyomásponttal rendelkeznek, és a kiosztás igazodik az Android specialitásaihoz. (Furcsa volt, hogy alapbeállítás szerint a felső sor szélén található gombbal ki tudtuk kapcsolni ugyan a kijelzőt, de annak visszakapcsolását ugyanezzel már nem lehetett megoldani.)

A másik előny, hogy a dokkoló magában foglal egy 22Wh kapacitású akkumulátort, ezzel tulajdonképpen megduplázva a tablet energiaellátását. A készülék azt érzékeli, mintha egy töltőt csatlakoztattunk volna hozzá (éppen ezért például az AnTuTu akkumulátor tesztje nem volt hajlandó elindulni). Így először a dokkoló energiaforrása merül le, szinten tartva a táblagép akkumulátorát, majd ezt követően kezd a készülék energiaszintje csökkenni.

A harmadik hozadék a bővítési lehetőségekben rejlik, bár a vékonyság miatt itt sajnos kompromisszumokra lesz szükség. Kapunk egy teljes méretű SD-kártyafoglalatot, illetve egyetlen USB 2.0 portot (itt jegyeznénk meg, hogy a régi Transformeren még két USB-csatlakozó volt, itt csak egynek jutott hely). Az USB-kapu képes USB Host módban működni, tökéletesen működött pendrive-val, illetve a vezeték nélküli egérrel is hibátlanul kommunikált, azzal kiegészítve egészen netbook-érzés volt a készülékkel dolgozni. Amennyiben azonban egér mellett más perifériát is szeretnénk használni, elosztóhoz kell folyamodnunk.

NVIDIA Kal-El

NVIDIA Kal-El

A Prime legjelentősebb ütőkártyája a benne dolgozó processzor: a hivatalosan Tegra 3 néven ismert központi egység a fejlesztés során még Superman születési nevét viselte. Annak ellenére, hogy mindenütt négymagosként hivatkoznak rá, valójában ő a világ első ötmagos tablet processzora. Ezt egy igen különleges felépítéssel tudta elérni az nVidia. A magok működési módjairól, feladatáról a következő ábra nyújt felvilágosítást.

A plusz mag alacsony fogyasztásra (LP) kigyúrt gyártástechnológiával készül, és legfeljebb 500 MHz-es órajelen üzemelhet. Akkor jut szerephez, amikor a tabletünk például kikapcsolt kijelzővel az asztalon vagy a táskánkban pihen, de eközben a háttérben folyamatosan futó feladatait végzi (például letölti a leveleket, a közösségi hálózatokról állapotfrissítéseket gyűjt, vagy egyéb dolgokat szinkronizál). Ennek köszönhető, hogy aktív készenléti üzemmódban gyakorlatilag alig csökken a töltöttség.

Amikor nagyobb teljesítményre van szükség, az extra mag kikapcsol, és átadja a helyét az „igazi” központi egységnek, amely 1,3 GHz-es frekvencián zakatol. A Tegra 3 terhelés függvényében képes arra, hogy a magjait dinamikusan ki- és bekapcsolja, az aktuális feladat igényéhez mérten. Ahogyan az a fenti ábrán is látható, levelezéshez, alapszintű böngészéshez elég az egyik mag is. Amikor már Flash-alapú weblapokat nézünk, akkor szükség lehet a második aktiválására is. 3D-s játékokhoz, 1080p felbontású videókhoz pedig életre kel a négymagos szörny, és minden számítási kapacitását latba veti a minél zökkenőmentesebb felhasználói élményért.

Persze ez így, papíron remekül hangzik: legalább kétszeres teljesítménynövekedés, alacsonyabb fogyasztás, tehát magasabb üzemidő. Lehetséges ez így, egyszerre, vagy valamelyiket ezek közül választani kell? Szintetikus teszteknek vetettük alá a tesztpéldányt, hogy erre a kérdésre választ tudjunk adni.

Teljesítmény

Teljesítmény

Két, az androidos mezőnyben etalonnak számító tesztprogrammal vizsgáltuk meg az új platform és rajta keresztül a Prime teljesítményét. Az AnTuTu benchmark programja a táblagép hardverének legfontosabb jellemzőit méri és pontozza. Szerencsére ez a szoftver az Android 3.2-es és 4.0-s verzióját is támogatja, ezért mind a régi, mind pedig az új Transformert le tudtuk vele mérni. Az eredmények önmagukért beszélnek.

A Prime-ot az elérhető legnagyobb teljesítményszinten futtattuk (Performance mode), így több mint kétszer annyi pontot kapott, mint az elődmodell. A processzor nyers ereje olykor háromszor is meghaladja az előző generációét, a memóriakezelés is hasonló mértékben gyorsabb, míg 3D-teljesítményben is 33%-os javulást tapasztalhatunk.

A tesztidőszakban jelent meg az egykor szebb napokat megélt Quadrant tesztprogram 2.0-s, alaposan átdolgozott verziója. Ez már megfelelően kihasználja a többmagos processzorok képességeit, támogatja az Android Ice Cream Sandwich operációs rendszert, tehát ideális a tesztpéldányok értékeléséhez.

 

Tulajdonképpen nem szabad meglepődnünk az újabb grafikon által reprezentált eredményeken. Mindkét modern tesztprogram számai azt mutatják, hogy a Tegra 3 durván kétszer-két és félszer gyorsabb az elődjénél. A kérdés már csak az, hogy a gyakorlatban ezt az előnyt mennyire tudja kiaknázni az operációs rendszer, milyen használhatósággal megáldott eszközt sikerült a mérnököknek a bivalyerős hardver köré építeni.

A következőkben megvizsgáljuk a szoftverkörnyezetet, és szót ejtünk az eszköz lehetséges felhasználási területeiről is.

Operációs rendszer, hozzáadott szoftverek

Operációs rendszer, hozzáadott szoftverek

A tesztpéldány már nem az Android 3.2-es, Honeycomb (a továbbiakban HC) fedőnevű variánsát, hanem a friss és ropogós 4.0.3-as, Ice Cream Sandwich (röviden ICS) kódnevű operációs rendszert futtatta. (Gyakorló Xoom-tulajdonosként jól tudom, hogy ez mekkora fegyvertényt jelent.) Az eredeti Transformerhez nemrég jelent meg a frissítés, amely azonban nem sikerült igazán jól: lefagyások, újraindulások bosszantották a felhasználókat. Az Asus hamar reagált, és ígéretet tett a problémák mielőbbi orvoslására. Szerencsére a Prime-on futó firmware mentes volt az ilyen jellegű bakiktól.

Az ICS jelentős teljesítménynövekedést hoz: jobban kihasználja a többmagos processzorok erejét, illetve a grafikus felület kirajzolásához a Windows 7-hez hasonlóan igénybe veszi a GPU erejét. Ennek köszönhetően a rendszer egyértelműen gördülékenyebb, ráadásul az új verzióban kiküszöbölték a HC idegesítő hibáit, ezáltal az új rendszert élmény használni. (Valószínűleg az energiagazdálkodás is javult, ugyanis a Motorola Xoom lényegesen tovább bírja egy feltöltéssel ICS-sel, mint anno a HC felügyelete alatt). Mivel az Android 4.0-s verziója véget vet a táblagépes és okostelefonos verzió különállásának, így jóval több szoftver kompatibilis az új rendszerszoftverrel.

A Transformer Prime működés közben nem is okoz csalódást: gyakorlatilag minden teljesen folyamatos, szaggatásmentes, az animációk és áttűnések pedig nagyon szépek a Super IPS+ kijelzőn. Ismét kiemelnénk, hogy lefagyással, újraindulással, megbízhatatlan működéssel nem találkoztunk, ez mindenképpen örvendetes tény.

Annak ellenére, hogy az Android elég jól átformálható, az Asus mérnökei nem nagyon nyúltak hozzá a kezelőfelülethez, ellentétben például a Samsunggal, aki táblagépen is a rendkívül erőforrás-zabáló TouchWiz-t erőlteti. Természetesen ez semmiképpen sem jelenti azt, hogy alap ICS-t kapunk: rengeteg saját widget és hasznos alkalmazás képviseli a hozzáadott értéket.

Kezdjük először a minialkalmazásokkal. Akad itt többek között töltöttség-jelző (alapgép és dokkoló egyaránt), átlátszó e-mail értesítő (nagy számmal), dátum és idő (szintén nagyobb betűmérettel), Task Manager (az összes alkalmazás egy érintéssel történő bezárásának lehetőségével), illetve saját időjárás-előrejelző is.

Szerencsére a gyártó a mellékelt alkalmazásokkal sem bánt szűkmarkúan. A legfontosabb a Polaris Office irodai dokumentumkezelő és –szerkesztő, amelynek segítségével Word, Excel, illetve PowerPoint állományokat nyithatunk meg, és – az ésszerűség határain belül – szerkeszthetünk is. Külön örömömre szolgált, hogy a program még az új Office-verziók XML-alapú formátumaival is elboldogult.

Fontos kiegészítő az App Backup, amellyel le lehet menteni kedvenc alkalmazásainkat és beállításainkat, egy esetleges újratelepítésre vagy ROM-frissítésre felkészülésként. Az App Locker segítségével a tablet bármelyik szoftverét jelszóval védhetjük, így kedvenc fotóink vagy bizalmas üzeneteink nem kerülhetnek idegen kezekbe. A File Manager egy rendkívül jól kezelhető fájlkezelő, ami nagyon jól jöhet, különösen akkor, ha például külső háttértárat csatlakoztatunk. Az alap zenelejátszón kívül Movie Studio néven egy alapszintű videókészítőt is kapunk.

A felhőalapú szolgáltatásokból természetesen a Prime sem maradhatott ki: az ASUS MyCloud szolgáltatás és az azt kezelő segédprogram online tárhelyet biztosít, illetve akár az otthoni PC távoli vezérlését is lehetővé teszi (természetesen ekkor az asztali számítógépre is telepítenünk kell a megfelelő alkalmazást). A MyLibrary e-könyv olvasó, a MyNet segítségével pedig a háztartásunkban megtalálható DLNA-képes eszközökről lehet streaming tartalmakat lejátszani.

Használhatóság, üzemidő, összegzés

Használhatóság, üzemidő

Két fontos kérdésre nem tértünk még ki: mennyire használható az eszköz a mindennapokban, és mekkora akkumulátoros üzemidőre számíthatunk tőle? Egyikre sem lehet egyszerűen válaszolni.

Köszönhetően a nagyszerű hardvernek, a kristálytiszta kijelzőnek, a masszív és dekoratív felépítésnek, illetve a tudáshoz képest figyelemre méltó vékonyságnak, a Transformer Prime-ot élvezet használni. Az operációs rendszer gyors, akadásoktól mentes, láthatóan elég jó barátságban van az őt futtató hardverrel. A processzor és a grafikus chip teljesítménye több mint elegendő, játékokhoz és HD-filmekhez is kompromisszummentes választás. A bőséges gyári programválaszték és az Android Market együtt majdhogynem korlátlan bővíthetőséget és rugalmasságot biztosít. Ezen a területen tehát a kis masina elég jól teljesít.

Az üzemidőt sajnos nem tudtuk teljesen pontosan lemérni, mert a tesztprogramok még nincsenek kellően az Android 4.0-s verziójára felkészítve, illetve a dokkoló csatlakoztatása után megtagadták a működést, mondván az eszköz töltőn van.

Önmagában a tableten sikerült az AnTuTu Testerrel részlegesen akkumulátoros üzemidőt mérni. A legnagyobb teljesítményt biztosító „performance” módban, 100%-os processzorterhelés mellett két és fél óra alatt 100%-ról 17%-ra esett a töltöttség, miközben a készülék hátulja jelentősen melegedni kezdett, ami meglepő volt, mert semmilyen más helyzetben nem tudtunk ilyet produkálni vele. Amennyiben az akkumulátor kisülése lineáris, joggal feltételezhetjük, hogy 100%-os CPU-használat mellett is bő három órát kihúz, amely dokkolóval akár duplájára növekedhet.

A hétköznapi használat során az ötödik mag felbecsülhetetlen értékűnek bizonyult: készenléti üzemmódban valóban alig fogyaszt. A magok skálázhatóságának köszönhetően pedig a nagy teljesítményt nem igénylő szoftverek futtatásakor sem kell számolnunk számottevő merüléssel. A teszt alatt napokig hurcolásztam a kicsikét, és (bár visszafogott használat után) valamikor egy hét elteltével kellett csak töltő után keresgélnem.

A legfontosabb kérdés, ami sok emberben felmerül: lehet-e (pontosabban érdemes-e) egy ilyen tabletet netbook, avagy urambocsá’ notebook helyett használni. Ez természetesen mindig az adott felhasználó igényeinek is függvénye, de nekem személy szerint végig az volt az érzésem, amíg nálam volt, hogy átlagos felhasználóként el tudnék egy ilyet képzelni, még ha korlátozottan is, a laptopom helyett. Az biztos, hogy a „szokásos” feladatokra (böngészés, levelezés, zenehallgatás, videó) kiválóan alkalmas, bár meg kell jegyezni, hogy az Android operációs rendszert egérrel kicsit furcsán kezelhető. Ne felejtsük el azt sem, hogy vannak olyan szoftverek, amelyekkel az asztali gépet tudjuk egy ilyen kütyüvel irányítani, tehát ha áttételesen is, de képesek vagyunk például natív Windows-programok használatára. Ott tartunk tehát, pár évvel a tablet-őrület kitörése után, hogy ez az eszköz lényegében megsemmisítette a netbook-piacot, és szép lassan notebook-babérokra tör.

A helyzet akkor lesz majd igazán érdekes, amikor hasonló hardveren a Windows 8 ARM-változata fut majd. A Microsoftnak nagyon meggyőző programválasztékot kell biztosítani, ha eredményesen akar majd szembeszállni a zöld robotos rendszerrel és az örök vetélytárs iOS-sel.

Összegzés, vélemény

Azt hiszem, a teszt során végig egyértelmű volt, hogy a Transformer Prime lenyűgözött, a gyártó önbizalma teljesen indokolt, valóban az androidos tabletek koronázatlan királyát tisztelhetjük benne. A vas nagyszerű, a minőség hibátlan, technológiailag abszolút a csúcs, ami most ezen a fronton elképzelhető. Az Android az Ice Cream Sandwich verzióra szépen felnőtt a feladathoz, igényes és megbízható szoftveres hátteret biztosít az eszköznek.

A felhőtlen örömöt pusztán „csak” az árcédula árnyékolja be: jelen pillanatban közel 200 ezer magyar forintot kell leszurkolni érte, ami rettenetesen sok, főleg, ha figyelembe vesszük, hogy ennyiért még 3G modemet sem kapunk. Nem kezdjük el sorolni, mit lehetne venni ennyi pénzből, és azt is az olvasóra bízzuk, hogy ez a tudás és felszereltség megér-e ennyi pénzt. Részünkről ajánlott, de szigorúan csak azoknak, akiknek van ennyi pénzük tabletre, és nincsen szükségük mobilinternetre.

Pro:

+ prémium anyaghasználat és külső megjelenés

+ kényelmes billentyűzet a dokkolón

+ fantasztikus kijelző

+ energiatakarékos Tegra 3 processzor, brutális teljesítménnyel

+ Android ICS operációs rendszer

+ nagyon jól válogatott szoftverek

+ kiemelkedően jó használhatóság és üzemidő

+ remek kamera

Kontra:

- irtózatosan magas ár

- csak egy USB port, az is csak a dokkolón

- nincsen 3G modem

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward