1. Bevezető és specifikáció

Bár nem vagyunk híve a modern játékok futtatására kihegyezett notebookoknak (lévén, a kategória lényege, a kis tömeg és a hosszú üzemidő is kárba veszik), azt be kell látni, hogy mindenképpen van egy olyan vásárlói réteg, amely igényli az ún. gamer notik időről időre való frissítését. Ősszel egy három részes sorozat keretein belül a megfizethetőbb kategóriából hat gépet is bemutattunk és kiderült, hogy a teljesítmény nem feltétlenül kell, hogy az akkumulátoros üzemidő rovására menjen (lásd Acer Aspire 5739G vagy Dell Studio XPS M1640). Igazán ütős játékmasinát viszont nyár óta nem láthattak olvasóink, akkor mutattuk be – Magyarországon elsőként – az Asus 16”-os G61-ét, amelyben négymagos Core 2-es processzor és egy mobil GeForce GTX260M lapult. Büszkén jelentjük be, hogy ismét mi számolhatunk be elsőként magyar nyelven a hivatalosan mától kapható G73Jh-ról. A specifikációkat végigböngészve a potenciális réteg pillanatok alatt el fogja felejteni a G61-et, ebben biztosak vagyunk.

Öt dologgal kell mindenképpen foglalkoznunk, ha a G73-at reálisan akarjuk látni és láttatni. Ma már nem számít kuriózumnak, ettől függetlenül az egyik leggyorsabb mobil processzor a négymagos, Hyper Threading technológiával is megáldott Core i7-720QM. A Turbo Boost segítségével alap 1.6 GHz-es órajelét akár 2.8-ig is fel tudja tornászni, amely már több mint elegendő lehet a mai, de még a következő egy-másfél évben megjelenő játékoknak is. A következő pont, amelyről beszélni kell, az a memória, melynek mérete jelen esetben 8 GB. Lehet vitatkozni azon, hogy sok vagy nem sok, felesleges-e vagy sem, az viszont biztos, hogy az Asus mérnökei helyesen jártak el, amikor négy foglalatot terveztek a gép alaplapjára, ugyanis így elkerülték a méregdrága 4 GB-os modulok megvásárlását. Játékos szempontból viszont egyértelműen a videokártya a szerkezet legérdekesebb része, elöljáróban annyit árulhatunk el róla, hogy az eddigi leggyorsabb egymagos mobil VGA, amihez szerencsénk volt. Merevlemezből két egyformát kapunk, ez gyakorlatilag minden kiszerelésre igaz (rendelhető lesz két darab 500 GB-os HDD-vel is G73). Ha nagyon akarjuk, RAID tömbbe is fűzhetjük őket, de ami talán sokkal izgalmasabb, az az, ha kicseréljük őket egy 640 GB-os vinyóra és egy 40-64 GB-os SSD-re, tovább gyorsítva így a rendszeren. Az ötödik lényeges tényező egyértelmű az árcédula, amelyről pontos adataink nincsenek, de nagyjából 450-470 ezer forint környékére várható. Az, hogy sok-e vagy sem, a következő pár oldalon eldől. Természetesen a 8 GB memória miatt 64 bites Windows 7 jár a géphez. A tesztkészüléken az Ultimate verzió volt, de úgy tudjuk, hogy a végleges változaton a Home Premium kap majd helyet.

Tesztkészülékről lévén szó, az akkumulátoron és a töltőn kívül semmit nem kaptunk, de a kereskedelmi forgalomba szánt G73-hoz valószínűsíthető, hogy egy táska és egy egér is dukál majd, az esetleges fejhallgatóról (ami a G60Vx-nél van) nincsenek információink.

Update: a hazai képviselettől megtudtuk, hogy egér, táska és fejhallgató is lesz a G73Jh-hoz.

2. Hardver

A G60Vx visszafogott zajtermelésű hűtőrendszere után elég nagy várakozás előzte meg a G73 első bekapcsolását, hiszen tudtuk, hogy a processzor és a videokártya fogyasztása is hasonló a kisebb elődmodellben látottakhoz. Valamivel zajosabban kelt életre a nagy monstrum, de amíg nem fogtuk komolyabb munkára, a hangja nem igazán volt zavaró. Természetesen 100%-os processzor és/vagy videokártya terhelésnél, illetve játéknál már feljebb kapcsoltak a ventilátorok, de tudásához és sebességéhez mérten egyáltalán nem volt hangos a G73Jh. A hőmérsékletek alakulása már egy izgalmasabb történet volt, ugyanis míg a processzor az üresjárati 44 fokról legfeljebb 74-ig volt hajlandó felmelegedni, addig a videokártya szó szerint izzott a burkolat alatt. PowerPlay energiamenedzsment ide vagy oda, bizony az internetezés alatti 71 fok az nem túl bíztató eredmény, akárhonnan nézzük. A játékoknál is sokkal jobban terhelő Furmarknak nemrég jelent meg a legújabb változata, így egyértelmű volt, hogy a G73-mon ki fogjuk próbálni. Nagyjából három perc alatt sikerült elérnünk a 110 fokot, ahol a gép hővédelme lekapcsolta a szerkezetet. Negatív élmény volt a javából, némileg enyhítő körülmény, hogy játékok alatt soha nem kapcsolt ki a gép, tehát vélhetően arra, amire készült, használható a G73, de hogy nyáron mi lesz vele, az egy nagyon jó kérdés (fiúk-lányok, nyáron strandra kell menni – a szerk.).

A processzorról illik néhány szót szólni, hiszen asztali fronton olvasóink már találkozhattak a Nehalem és Westmere architektúrára épülő központi egységekkel, viszont ez az első négymagos mobil i7-es CPU, ami nálunk járt. A 720QM még 45 nm-es gyártástechnológiára épül, tehát nem tartalmazza a 32 nm-es Arrandale processzorokban már megtalálható Intel HD Graphics videokártyát. Ez jelen esetben fájó pont lehet, ugyanis mind a hőtermelést, mind a zajszintet, mind az akkumulátoros üzemidőt javítani lehetett volna, ha a processzorba integrált videokártya 2D-ben átvállalja a munkát a dedikált Radeontól, és a vörös ördögöt a rendszer addig lekapcsolja. A remény viszont megvan minderre, ugyanis elképzelhető, hogy lesz a cégnek olyan játékgépe, amelyben i3 vagy i5-ös processzor zakatol majd, a specifikációs táblázatból pedig jól látszik, hogy a megoldáshoz szükséges Intel HM55-ös chipset már a G73-nál is adott. A négy mag egyenként 1600 MHz-en üzemel, a Hyper Threading technológia miatt összesen nyolc szál kezelésére képesek. A Turbo Boostról már több ízben is írtunk, így most nem tennénk meg újra, a lényeg, hogy annak fényében növeli meg az aktív processzormagok órajelét, hogy a futtatni kívánt folyamat a rendelkezésre álló négyből mennyit tud kihasználni. Ha egyet vagy kettőt, akkor a rendszer 2800 MHz-re emeli az aktív magok órajelét, míg az inaktívokét alacsony C-állapotban tartja, így a 45W-os tipikus fogyasztási érték tartható marad, viszont a rendelkezésre álló teljesítmény megnő. A gépen helyet kapott egy Turbo gomb is, amelynek a cég nem szentelt túl nagy hírverést, szinte elveszik a notebookon. A funkció bekapcsolásával 5%-kal megnövelhetjük a processzor órajelét és a videokártya és némileg gyorsabb lesz, de az az igazság, hogy a gyakorlatban mi semmit nem vettünk észre mindebből, annak ellenére, hogy láttuk a magasabb órajeleket. Fontos még megemlíteni, hogy az összes Core i7-es mobil processzor kétcsatornás DDR3-1066-os memóriavezérlőt tartalmaz.

A mobil videokártyákat és főleg elnevezésüket mindig is más szemmel kellett figyelni, mint az asztali társakét. Nem győzzük eleget hangsúlyozni, hogy nem összehasonlítható a két platform, abban viszont megegyeznek, hogy az azonos nevű VGA-k mobil és desktop fronton is azonos kategóriát képviselnek. Ennek tudatában nem meglepő, hogy a Mobility Radeon HD5870 a csúcskategóriában foglal helyet, még akkor is, ha 800 shaderes felépítése miatt egy asztali PC-ben HD5770-ként találkozunk vele. Ez a 800 shader 700 MHz-en ketyeg, így az előbb említett HD5770-nél némileg visszafogottabb sebességre képes a mobil szörnyeteg, viszont a 128 bites memóriasín és a 4 GHz-en működő 1 GB GDDR5-ös memória nem fogja vissza a végrehajtó egységek munkáját, ami jó hír. Tipikus fogyasztása neki is 45W, amely lényegesen kevesebb a már csuklásig emlegetett asztali HD5770-nél, többek között ezért is hívják Mobility-nek a noteszgépekbe szánt Radeonokat. A PowerPlay energiamenedzsment ugyan drasztikusan leveszi az órajeleket és egyéb áramspórolós műveleteket is végrehajt, de sajnos a Mobility HD5870 ettől függetlenül is egy melegedős fajta. Mentségére legyen mondva, a G60Vx-ben látott GeForce GTX260M se volt drasztikusan hűvösebb, miközben jóval visszafogottabb tempóra képes a csúcs Radeonnál.

A merevlemezek közül természetesen csak az egyiket teszteltük, hiszen két ugyanolyan HDD került a gépbe. A percenként 7200-as fordulatszámra képes Hitachi meghajtók nagyon halkan és viszonylag gyorsan dolgoztak, bár sebességük a 7200-as mobil vinyók között nem számít kiemelkedőnek, csupán átlagosnak. Ez persze semmit nem von le érdemeikből, az alacsony hőmérsékletnek pedig kifejezetten örültünk.

A 2.1-es hangszóró rendszer (mert hangfalnak nevezni túlzás lenne) notebookhoz képest szépen és tisztán szólt, filmnézésre és játékra egyaránt jól használható. Zenehallgatásnál is elmegy, ha egészen pontosak akarnánk lenni, akkor azt mondanánk, hogy ezen már valóban lehet zenét hallgatni anélkül, hogy durva kompromisszumokat kellene kötnünk. A grafikus EQ-val ráadásul meglepő dolgokat sikerült kihoznunk belőle, így minden leendő tulajdonosnak ajánlott egy kis bűvészkedés ezen a fronton.

3. Ergonómia

Egy 17,3”-os, vastag gépről nehéz lenne bármilyen pozitív jelzőt mondani, amely a szubjektív szépséggel kapcsolatos. Az biztos, hogy a G73Jh váza viszonylag masszív, de vannak érdekességek is vele kapcsolatban. Az első és talán legfontosabb, hogy a fedlapot, amelyen a kijelző is pihen, összecsukásnál nem rögzíti semmi a gép alsó részéhez, se mágnes, se mechanikus zár, semmi. Éppen ezért szabadon jár fel-le, sőt teljesen le sem lehet csukni, mert akaratlanul is megemelkedik picit. Elképzelhető, hogy ez a tesztpéldány sajátossága volt, nem tudjuk, mindenesetre felfigyeltünk rá. A burkolat egyébként jó minőségű, matt műanyag, amely nagyon visszafogottan gyűjti csak az ujjlenyomatokat. A gép hátsó részén van egy furcsa dizájnelem, amely valójában a sűrű lamellákat tartalmazza, ahol a felmelegedett levegőt a ventilátorok kitessékelik a házból. Néha olyan érzésünk volt, hogy az idő előre haladtával a gép ezen része levehető lesz, pedig valójában nem az. Az mindenesetre tény, hogy sokkal szerencsésebben is megoldhatták volna a tervezők ezt a feladatot, mert így nagyon furcsa látványt és érzést ad a gép hátulja, az egészen biztos. Ami az notebook alját illeti, itt a két merevlemezhez és a négy RAM modul közül háromhoz férünk hozzá. Tekintettel arra, hogy a mobil Core i7-es processzorok legfeljebb 8 GB-ot tudnak kezelni, így a memóriákat biztos, hogy nem fogjuk cserélni, hiszen már alapból is a támogatott maximum van a gépben. A merevlemezekhez könnyedén hozzáférhetünk, cseréjük nagyon egyszerű.

A billentyűzet nem tudni, hogy végleges-e vagy sem (valószínűleg az), az viszont biztos, hogy nem annyira stabil, mint szerettük volna. A képen is jól látható, hogy a bal szélén a klaviatúra kiemelkedik a gép síkjából. A gombok háttérvilágítást is kaptak, amely két lépésben állítható, továbbá a környezeti fényekhez is képes igazodni. A bal felső sarokban lévő gyorsgombok és a bekapcsoló gomb is kékes háttérvilágítással bírnak, akárcsak a hangszórók mögötti, kijelző alatt elhelyezkedő rész, de ezek egyenként kikapcsolhatók, ha igény van rá.

A touchpad óriási méretű, de multitouch képességekkel sajnos nem rendelkezik, ami számunkra fájó pont volt, hiszen adná magát a helyzet, de nagyon. A bal és jobb egérgomb halk, de viszonylag nagy erőkifejtéssel nyomható csak le, anyaghasználatuk megegyezik a gép burkolatának többi részével is, ezért könnyen mozog rajta az ember ujja.

A gépen meglepően kevés csatlakozó található, a szokásos portokon és a kártyaolvasón kívül semmi pluszt nem kapunk, így nincs se USB3.0, se eSATA, se FireWire. Az opcionális TV tuner antenna kimenetét hátul találjuk, természetesen a szem elől elrejtve.

A hatalmas kijelző nagyon szép képet biztosít és TN panelhez képest a látószög is korrekt. Az 1920x1080-as felbontás megítélés kérdése, hogy mennyire olvasható, hosszútávra mi biztos, hogy inkább egy 1600x900-as TFT-ben gondolkodtunk volna (bár a fullHD nagyobb marketing erővel hat, ez kétségtelen), annál is inkább, mert így rá vagyunk kényszerítve az óriási felbontásra játékoknál is, hacsak nem akarunk homályos és recés beállításokkal foglalkozni (igen, az upscaler nem túl jó). A beépített webkamera képminősége nem túl fényes, viszont ami játékosok számára viszont sokkal fontosabb, az a mikrofon, és az szerencsére jó.

4. Teljesítmény- és akkumulátor tesztek

A szokásos teszteket alaposan kibővítettük jó pár játék programmal, hiszen ez a G73 elsődleges profilja. Ahhoz, hogy érzékeltessük a gép erejét, egy manapság középkategóriásnak tekinthető asztali PC-t állítottunk ellenfélnek. A Core 2 Quad Q6600-as processzor mellé egy Vapor-X hűtéssel ellátott Sapphire Radeon HD5750-et tettünk, a 4 GB DDR3-mas memóriát pedig 1066 MHz-en járattuk azonos késleltetések mellett, mint a notebook esetében. Operációs rendszernek természetesen itt is 64 bites Windows 7-et használtunk, a videokártya driver pedig a januári Catalyst volt. Lássuk tehát a teszteket, elsőként a processzorra vonatkozólag.

Elég vegyes kép született, egyszer az asztali, egyszer a mobil processzor volt a gyorsabb, így nehéz lenne győztest hirdetni, az viszont látszik, hogy a Hyper Threading és a Turbo Boost miatt rendesen van erő a kis i7-ben. Sokkal érdekesebb viszont, hogy játékok alatt mennyire tudja kamatoztatni sebességét a processzor, hiszen a videokártya elképzelhető, hogy némileg lehúzza, ennek is utána jártunk.

Ha számításba vesszük azt a tényt, hogy a különleges hűtéssel ellátott HD5750-ünk 10 MHz-cel magasabb órajelen jár, mint a referencia (mind a grafikus mag, mind a memória esetében), akkor kijelenthető, hogy a mobil HD5870 gyakorlatilag hozza az asztali HD5750 teljesítményét, ami elég jó, főleg, ha a grafikonokra pillantunk. Nem nagyon találkoztunk ugyanis olyan játékkal, amely maximális beállítás mellett játszhatatlanul lassú lett volna. Nyílván a Crysis és a S.T.A.L.K.E.R. esetében lehet vadulni a részletességgel és a kapcsolókkal, de értelmes kompromisszumok mellett az Asus G73Jh megbirkózik a neki szánt feladattal. További bizakodásra adhat okot, hogy rengeteg DX11-es játék van készülőben, amelyek szebb látványt és/vagy gyorsabb sebességet ígérnek majd, ráadásul az előfeldolgozás immáron nem egy, hanem több szálon történik, így az i7-es processzor is némileg besegíthet.

Viccként szokták emlegetni egy ilyen erős és hatalmas gép akkumulátoros üzemidejét, de meglepő módon közel sem olyan rossz a helyzet, mint ahogy az ember várná. Grafikont kivételesen nem rajzoltunk, hiszen nincs igazán mivel összemérnünk a G73Jh erejét, de tapasztalataink alapján minimum fényerőn és a felesleges dolgokat kikapcsolva közel két óráig tudunk visszafogottan internetezni. Maximális fényerőn történő fullHD filmnézésünk 75-80 percig tarthat, a stáblistát leszámítva tehát pont beleférhet egy klisés amerikai vígjáték az időnkbe. Ha valaki nem bírja ki a vonaton játék nélkül, akkor sincs gond, ugyanis közel egy óráig képes működni ez az óriási masina, igaz ilyenkor a videokártya órajele némileg alacsonyabb, mint hálózatos használat esetén, ennyi kompromisszumot tudni kell kötni (cserébe sokkal-sokkal hűvösebb is).

5. Értékelés

Egyik oldalról könnyű, másik oldalról nehéz dolgunk van akkor, ha az Asus legújabb és eddigi legerősebb, széles körben elérhető játékgépét szeretnénk értékelni. Ami a teljesítményt illeti, abszolút nem lehet egy szavunk se, megkapjuk a legerősebb mobil videokártyát, annyi memóriát, hogy az operációs rendszer is majdnem beleférne és processzorból is közel a csúcsot találjuk a gépben. Két merevlemez áll a rendelkezésünkre, amelyből RAID tömböt is gyárthatunk, vagy SSD+HDD kombinációra is cserélhetjük, a döntés a mi kezünkben van. Ha drámai lenne a helyzet, akkor bő másfél óráig életben marad a készülék a 8 cellás akkumulátornak és a fejlett energiagazdálkodásnak köszönhetően, ami ebben a kategóriában egyáltalán nem számít rossz eredménynek. Zajszint tekintetében szintén jól vizsgázott a hűtőrendszer, elnézve, hogy mivel kellett megbirkóznia. Ezen a ponton viszont elérkeztünk a gép egyik gyenge pontjához, ez pedig a VGA túlmelegedése. Játékok alatt ugyan nem volt vele gond, de Furmarkkal viszonylag gyorsan el tudtuk érni, hogy a hővédelem bekapcsoljon, a nagy kérdés az lesz, hogy nyáron el lehet-e majd érni hasonló értéket csupán játékkal, avagy sem. Szintén elvárható lett volna, ha legalább egy Blu-Ray lemezek olvasására képes meghajtó kerüljön a gépbe, hiszen a kijelző miatt adja magát a dolog. Az eSATA és USB3.0 csatlakozó(ka)t is hiányoltuk, továbbá a touchpad se támogatja a többujjas gesztusokat. Az anyagminőség rendben volt, egyedül a fedél és a gép hátulja az, ami nem nyerte el a tetszésünket, de az ilyen masinákat jellemzően asztalon szokták használni és borzasztó ritkán kerülnek el onnan. Összességében nekünk tetszett a G73Jh, jelenleg egyetlen gép van a piacon, amely bele tud rondítani a sikerbe, ez pedig az Acer 8942G, amely 400 ezer forintért Blu-Ray támogatást és nagyobb kijelzőt ad, viszont 2 GB-tal kevesebb memóriát és egy fokkal gyengébb videokártyát (Mobility Radeon HD5850) kapunk a pénzünkért (arról nem is beszélve, hogy i5-ös processzorral, 8 GB memóriával és kisebb merevlemezzel újabb 45 ezret spórolhatunk). Az ár/érték arányról tehát jelenleg nem tudunk nyilatkozni, az viszont biztos, hogy életképes megoldással gazdagodott a játékos társadalom.

A tesztben szereplő Asus G73Jh-t az Asus Magyarországtól kaptuk tesztelésre, köszönjük!

Pro:

+ kiváló teljesítmény

+ kategóriájához képest elfogadható zajszint

+ jó anyaghasználat

+ két merevlemez

+ elfogadható akkumulátoros üzemidő

+ jó kijelző

+ jó hangrendszer

+ háttérvilágítással rendelkező klaviatúra

Kontra:

- a videokártya extrém körülmények között túlmelegedhet

- nincs se eSATA, se USB3.0 csatlakozó

- nincs multitouch

- nem túl stabil billentyűzet

6. Specifikáció

Asus G73Jh   

Processzor    Intel Core i7-720QM (1.6 GHz, Turbo Boost, HT, 6 MB L3 cache, 45W)

Memória    8 GB Samsung DDR3-1066 CL7-7-7-20

Chipset    Intel HM55

Videokártya    ATI Mobility Radeon HD5870 1 GB

Hangkártya    Realtek ALC269 HD Audio

Kijelző    17,3" (1920x1080, fényes, LED)

Merevlemez    2 x Hitachi HTS725032A9A364 (320 GB, 7200 RPM, SATA-II)

Optikai meghajtó    HL-DT-ST GT30N DVD-RW

Hálózati kártya (LAN)    Atheros AR8131 PCI-E Gigabit Ethernet Controller

Hálózati kártya (WLAN)    Atheros AR9285 802.11n Wireless Network Adapter

eSATA    nincs

HDMI    van

Mobil internet    nincs

Modem    nincs

TV tuner    nincs

Távirányító    nincs

Webkamera    van

FireWire    nincs

Bluetooth    van

Infravörös port    nincs

Kártyaolvasó    van

Ujjlenyomat olvasó    nincs

Akkumulátor    8 cellás 75 Wh

Operációs rendszer    Windows 7 Ultimate 64 bit

Tömeg    3,6 kg

Várható ár    470 ezer Ft