Assassin's Creed: Revelations

Desmond Miles kómában van. Teste mozdulatlanul fekszik egy laboratóriumban, memóriája darabokra tört, elméje az Animusban él tovább.

Assassin's Creed: Revelations

I. oldal

Desmond Miles kómában van. Teste mozdulatlanul fekszik egy laboratóriumban, memóriája darabokra tört, elméje az Animusban él tovább. A Black Room fogja. A rendszer tesztelésére létrehozott környezet nem hasonlítható semmi evilági dologhoz, misztikus és idegen, segítségével hősünk újra visszautazhat felmenői emlékeiben, átélve az asszamiták legnagyobb harcait. Kontrollálatlan képek és elfojtott titkok törnek felszínre a múltból, Ezio Auditore da Firenze élete méltó befejezéshez ér lassan, s feltűnik a színen Altair Ibn La'Ahad is, a szálak elvarrni látszanak. A Revelations története 1511-ben veszi kezdetét, a Brotherhood eseményei után vagyunk közvetlenül, hősünk Konstantinápolyba utazik, az asszamiták helyi főhadiszállására, a mai Isztambul területére. A kikötővárost különleges hangulat lengi körül, a fejlett nyugati világ és a misztikumokkal teli keleti kultúra találkozása magával ragadja az utazók szívét, Európa és Ázsia itt egyesül, ezeken az utcákon.

Az Assassins’s Creed: Revelations az utolsó játék, melyben a két hírhedt felmenő szerepel, történetük lezárul, a reneszánsz kortól is búcsúzunk. Altair öröksége után nyomozunk, Ezio apjának levelezései egy különleges fegyvert írnak le, melyet valahol itt rejtettek el, a város alatti katakombákban, s ha a leírás nem hazudik, segítségével a templomosok és az asszamiták évszázados háborújának örökre véget vethetünk. Küldetésünk felkutatni a kamrát, s az azt nyitó öt különleges kulcsot. Minél jobban beleássuk magunkat a nyomozásba, annál nagyobb titkok derülnek ki, utunk Konstantinápolyból a kietlen Kappadókián keresztül egészen Mysiafig vezet. A harmadik részt előkészítő kalandok pedig mit sem változtak az előző játékok óta, hősünket irányítva teljesen szabadon kalandozhatunk a világban, küldetéseink helyszíne a térképen van jelölve, harcolhatunk csendesen, elvegyülve a város forgatagában, vagy szemtől szemben is.

Ezúttal is vannak elsődleges és másodlagos feladatok, újdonság pedig, hogy kapunk polgári megbízásokat. Bárhol belefuthatunk egy szívességkérésbe, segítenünk kell a rászorulókon, ki tudja, egyszer tán pont ez az ismeretlen fogja megmenteni az életünket. A játék a küldetések teljesültét ezúttal is százalékban mutatja, a feladat elvégzése 50-80% körüli eredményt hoz egymaga, s ez már elég is a továbbjutáshoz. A tökéletességre törekvők a 100%-os értékelést különböző kitételekkel tudják most is elérni: ne keveredjünk harcba, vagy ne hívjuk fel az akcióra senki figyelmét, az extra kérések elég változatosak. Végül, de nem utolsó sorban pedig, visszatértek a Brotherhood kiküldetései is. Tisztjeinknek feladatul adhatjuk a templomos irányítás alatt álló környező városok megtámadását, ha sikerrel járnak, akkor a település kövér adója immáron a családi bankszámlánkra folyik be, a bérgyilkosok pedig az új területekről átvándorolnak hozzánk, felajánlani szolgálatukat.

II. oldal

Konstantinápolyban a helyi asszamita szervezet vezetője, Yusuf vezet be az újdonságokba. Kapunk tőle egy csuklóra erősíthető csáklyát, mely segítségével az épületek közé kifeszített kábeleken tudunk csúszkálni, ezzel akár 30%-kal is gyorsabban eljuthatunk az egyik pontból a másikba. A pontatlanabb ugrásoknál könnyedén elkaphatjuk vele a tető párkányát, megmentve magunkat a lezuhanástól, de harcra se rossz a kicsike, belekapaszkodva ellenségeink grabancába, magunkhoz ránthatjuk őket, vagy átbukfencezhetünk a vállukon, teljesen összezavarva mindenkit magunk körül, Ezio tömérdek új mozdulatot tanul új otthonában. S bár így is tökéletes gyilkosok vagyunk, a korábban is használatos pisztolyok és puskák mellett megismerhetjük a kínai lőpor felhasználásának új módját is, bombákat gyárthatunk. A különböző összetevők kombinálásával több, mint 300 variáció készíthető, lesznek vakító, füstölő, robbanó, és tűzijáték gránátjaink is, az Y-t tartva tudunk célozni, futás közben pedig a gomb gyors megnyomására Ezio maga mögé hajít egyet, nem kell hozzá nagy szerencse, hogy az üldözők pont belelépjenek.

Fejlődött az Eagle View is, hősünk különleges látását immáron nem csak a célpontok és a fontos helyek kijelölésére használhatjuk, de nyomozáshoz is jó, lábnyomokat fed fel, gyilkosságokat rekonstruál, olyan dolgokat fedve fel, melyek a múltban történtek. A játékmenet utolsó, és egyben legnagyobb újdonsága pedig a városvédelem. Az elfoglalt kerületeket, városrészeket a templomosok vissza tudják foglalni. Minél nagyobb a hírnevünk, annál inkább számíthatunk támadásra, amolyan Tower Defense stílusban meg kell állítani őket, ha betörnek, oda az egész. Állíthatunk embereket a háztetőre, és az utcákra is, vannak lőfegyveres és nyilas katonáink, építhetünk barikádot, az ellenségek hullámokban érkeznek, nekünk pedig minden kör után van egy kis időnk felkészülni a következőre, erősíthetjük a védelmet, új embereket hívhatunk segítségül. Nem egy túlbonyolított játékmód ez, de azért szórakoztató, s jópofa, hogy mi magunk is harcolhatunk. Szükség is van erre, hiszen erőnk többszöröse bármelyik társunkénál.

Városi teendőink és lehetőségeink nem sokat változtak az előző rész óta. A tornyokat megmászva folyamatosan bővül a térképünk, a Borgia Towereket az Assassin’s Denek váltották, az elfoglalt területeket fejleszthetjük, a belőlük befolyt pénzt pedig a boltokban költhetjük el. Ruhát, páncélt, fegyvert, puskát, harci eszközöket, könyveket, kincses térképeket, gyógyszert, mérget, és hasonló finomságokat vehetünk. A legtöbb dolog fejleszti hősünk tulajdonságait is, de van, amit a puszta gyűjtőszenvedély miatt fogunk megvásárolni, mikor már úgy megdagadt a számlánk, hogy nem tudjuk mire elkölteni. Küldetéseinket pedig ezúttal is segítik zsoldosok, a városban némi készpénzért cserébe katonákat fogadhatunk magunk mellé, akik aztán segítenek minket a soron következő feladatokban. Nem egy magasan képzett asszamita egyik se, de arra pont jók, hogy lefoglaljanak néhány templomost, míg mi a dolgunkat végezzük.

III. oldal

A Revelationsből a többjátékos mód se hiányozhat, a legtöbb esetben a Brotherhood lehetőségei lettek továbbfejlesztve, de akadnak újdonságok is. Karakterünk kinézetét és fegyverét immáron teljesen testre lehet szabni, alakíthatunk guildet, és csinálhatunk saját címert, és azért a játékmódokra sem lehet panasz: vannak történet ihlette többjátékos küldetések, artifact assault capture the flag csaták és deathmatchek a tarsolyban. Utóbbinál nincsen iránytű, célpontunkat vakon kell felkutatni, egy doboz jelzi csak őt a képernyő sarkában, ha látótávolságba került, ki kell találnunk, hogy ki az, s úgy lecsapni rá. A használt játékkereskedelem ellen ezúttal is a Uplay Passport harcol, a játék dobozában található egy 25 jegyű sorozatszám, melyet a játék az Xbox LIVE és PSN fiókunkhoz társít, a lemez következő tulajdonosa pedig így már csak úgy tud multizni, ha új kódot vesz.

A látvány ezúttal is lenyűgöző lett. A három hatalmas helyszín a legapróbb részletekig kidolgozott, magasabb pontokból több kilométeres távolságokba ellátni, egyszerűen döbbenetes az, ami Assassins Creed: Revelationsben fogad minket, s technikailag sincs okunk panaszra, az Anvil Engine az évek során közel tökéletesre lett csiszolva. Jópofa dolog pedig, hogy van 3D támogatása is a játéknak, a PC, Playstation 3 és Xbox 360 platformok mindegyikén élvezhetjük a térbeli grafikát. A szinkron nagyszerű lett, néhány karakterhez olyan színészt sikerült találni, hogy az embernek a háta is borsódzik, a hangok teljesen rendben vannak, a zenét meg talán meg se kell említeni, a sorozat előzőz részeiben is fantasztikus volt, ezúttal is lenyűgöző minden dallama.

A játékélményben és szavatosságban a Revelations viszont már nem nyújt sajnos olyan mértékű katarzist, mint az előző részek, mintha csak a Brotherhood folytatódott volna új fejezetekkel, olyan érzésünk van. De az eltelt idő se volt olyan hosszú, hogy újra visszavágyjunk Ezio bőrébe, a konspiráció kibogozásával tavaly komoly napokat, heteket töltöttünk el, szívesebben játszanánk már inkább egy igazi folytatással. Azt rebesgetik, hogy lesz még egy egyiptomi fejezet is, nem biztos persze, mert bejelentve nincs, de remélhetőleg a tényleges harmadik rész több újdonságot hoz majd ezeknél. Nagy sajnálatunkra pedig a Desmond-szál se kapott nagy figyelmet, a kietlen Black Room különlegességén, és az ismeretlentől való félelmen túl több inger nem ér minket vele kapcsolatban. Kárpótol viszont a tökéletes végkifejlet, mely méltó, és tiszteletteljes befejezése a kalandoknak. Azt hiszem, ezért mindenképpen érdemes végigjátszani a Revelationst!

IV. oldal

Az Assassin’s Creed: Revelations jó játék lett, a kidolgozás, a történet, és a hangulat ezúttal is fantasztikus, Konstantinápoly egyszerűen magával ragadó, de mindez túl kevés ahhoz, hogy olyan magasságokba emeljük, mint elődeit. Több újdonságot, és mélyebb élményt várunk, az igazi vérfrissítéshez egy új hősre, egy még nem látott játékvilágra, és egy merőben más, új korszakra van szükség, remélhetőleg nemsokára ezt is megkapjuk.

Platformok: PC, Playstation 3, Xbox 360

Tesztelt platform: Xbox 360

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward