Ash of Gods: Redemption - A döntések súlya

Jaj, meghalt egy főhős! Semmi vész, nélküle megyünk tovább!

Ash of Gods: Redemption - A döntések súlya

1. oldal

The Banner Saga, The Banner Saga 2, Tahira: Echoes of the Astral Empire – remek kaland-szerepjátékok, melyekben a körökre osztott, taktikus harcokat szórakoztató történettel körítették a fejlesztők. Az Ash of Gods: Redemption ugyanezt a nyomvonalat követi, de a hasonló grafikai stílus és játékmechanikai elemek ellenére szerencsére több, mint egyszerű másolat, hiszen néhány új ötletet is tartalmaz.

Galéria megnyitása

Ezek közül az egyik legfontosabb, hogy ha egy főszereplő meghal, akkor a történet nem ér véget, nélküle megyünk tovább. Jó és bátor ötletnek tűnik, de felmerülhet a kérdés, hogy nem okoz-e problémát, ha az interaktív történet egyik fontos eleme hirtelen kiesik? Igyekeztem rájönni a válaszra a teszt során.

A játék elején egy hatalmas csatának lehetünk tanúi, melyben az emberekből zombit kreáló, és hódító terveket dédelgető reaperek, illetve egy félisteni erővel bíró, halhatatlan máguscsoport tagjai közötti összecsapás a csúcspont. A harcban az önmagukat feláldozó varázslók győznek, csak egyikük marad életben, Terminumra, az emberek világára pedig több száz évig tartó béke köszönt.

Természetesen nem lenne túl izgalmas a dolog, ha ez így maradna. A rosszfiúk visszatérnek, és a főhősöknek kell megakadályozniuk, hogy sikerrel járjanak. Hárman vannak: Hopper Rouley, az utolsó túlélő mágus, Thorn Brenin kapitány, illetve Lo Pheng, a testőr, akik – különböző okokból ugyan, de – mind felveszik a harcot.

Az Ash of Gods remekül megteremti egy haldokló világ illúzióját. Minden komorabb, sötétebb, szomorúbb és hidegebb, a melankolikus zene pedig csak erősít ezen a hangulaton. A koronát a látvány teszi fel az egészre: bevallottan erős Ralph Bakshi munkáinak hatása (ő készítette A Gyűrűk Ura animációs változatát), illetve a klasszikus Disney-, és a régi szovjet rajzfilmek is visszaköszönnek.

2. oldal

A sokoldalú karakterekkel teli történet nagyon tetszett, bevallom, jobban is, mint mondjuk a The Banner Saga esetében, de az élvezetéhez az kell, hogy olvassunk. Sokat. Ez nem (sem) az a játék, ahol elnyomkodjuk a szövegeket, mert akkor nagyjából semmi értelme. Arra is fel kell készülni, hogy egyes szereplők előszeretettel káromkodnak, és bár ez engem egyáltalán nem zavart, biztosan akad olyan játékos, akit igen.

Galéria megnyitása

Ha bevállaljuk az olvasómaratont (márpedig miért ne tennénk, ugye?), érdekes információkkal gazdagodhatunk. Fontos szereplőket ismerünk meg, rávilágítanak a háttérben húzódó okokra, így a későbbi eseményeket is be tudjuk illeszteni a logikai láncba. A permadeath itt okozhat egy kis problémát, hiszen ha – tegyük fel – Thorn meghal, összes harcosa is eltűnik. Nem akarok spoilerezni, így nem fogom részletesen felvázolni ennek következményeit, legyen elég annyi, hogy például Chila, aki fontos szerepet játszik a sztoriban, Thornon keresztül lesz bevezetve, de ha Thorn halott, Chila hopp, hirtelen feltűnik egy adott pillanatban, mi pedig csak pislogunk, hogy ki ez, és honnan jött. Néhány apróságot persze így is összeszedünk majd útközben, de a lényeg nagy része el fog veszni.

Galéria megnyitása

Gyakorlatilag úgy lehet ezt elképzelni, mintha nekiállnánk egy könyvnek, de a lapok harmadát kitépkednénk, elolvasás nélkül. Egy főhős halálával nem csak az ő karaktere tűnik el a történetből, hanem a hozzá kapcsolódó háttérinfók, következmények és minden más egyéb is. Az érzelmi kötődés helyett inkább zavart érezhetünk, hiszen előfordulhat, hogy a fináléban végül ki sem derül számunkra, hogy valójában miről volt szó.

3. oldal

Karaktereinket egy térképen mozgathatjuk a játékban, melyen mindig több útvonal közül választhatunk. Útközben érdekes helyszínekre bukkanhatunk, vagy különböző eseményekbe keveredhetünk, melyek általában valamilyen döntési lehetőségre futnak ki. Nem érdemes elkapkodni őket, hiszen akár messzemenő következményeik is lehetnek. Az is előfordulhat, hogy új szövetségesekkel gazdagodunk, vagy harcba keveredünk, és csak sérüléssel tudunk kikeveredni belőle. A hosszabb utak több erőforrást emésztenek fel.

Galéria megnyitása

Ezekből a pénzt és a morált kis túlzással figyelmen kívül is hagyhatjuk, a legfontosabbak a strixek. Mágikus kövekről van szó, melyek megvédenek a reaperek támadásától, elnyelve azt, amíg tart a kapacitásuk. Ha kevés van belőlük, nagyon nehéz feladatunk lesz, hogy elosszuk őket a karakterek között. Strixek nélkül kis vörös halálfejekkel szimbolizált sérüléseket kapnak embereink, ha négyet begyűjtenek, akkor meghalnak. Többször előfordulhat, hogy valakit muszáj feláldoznunk a csapatból a többiek érdekében, és ez sosem egyszerű, vagy könnyű döntés.

A harcrendszer ismerős lesz bárkinek, aki játszott a The Banner Sagával, a Tahirával, vagy valamelyik hasonló kalanddal. Csapatunkat egy négyzetrácsos mezőn mozgatjuk, képességeiket életerejük kárára, vagy energiájukból süthetjük el. A támadásokat ugyanilyen alapon az ellenfelek életerejére, vagy energiájára is irányíthatjuk.

Lesznek íjászaink és közelharci fegyverforgatóink, illetve gyógyítóink, segítségükkel számos taktikai lehetőség áll rendelkezésünkre. Rendes szerepjátékhoz illően a karakterek és a képességek is fejlődhetnek. A The Banner Sagától és társaitól leginkább a harci kártyák beépítésével különbözik az Ash of Gods: a lapok főleg a csapattagok, illetve ellenfelek energiájának és életerejének befolyásolására jók (de vannak más kártyák is, például védelmet adó lapok), ami hatalmas segítség lehet a csaták során, hiszen – ahogy említettem – a képességeket ezek felhasználásával lőjük el. Az egyes összecsapásokban elérhető tárgyakat, kártyákat, karaktereket a harcokat megelőzően válogathatjuk össze.

Galéria megnyitása

A rendszer nem működik rosszul, de egy idő után kissé egyhangúvá válik. Olyan apróságok, mint például az időhatárhoz kötött csaták, vagy más célok azon kívül, hogy öljünk meg mindenkit az ellenséges csapatból, sokat dobtak volna a változatosságon.

4. oldal

A rosszfiúk egyébként nagyon ravaszak, hajlamosak a sérült csapattagokra összpontosítani. Ez ahhoz vezet, hogy sokszor kerülünk majd izzasztó helyzetekbe, főleg Thorn és Lo Pheng esetében. Hopper helyzete annyiból könnyebb, hogy félisteni mágusmivoltának megfelelően egy kissé túltápolt karakter, még a bossharcokban is képes akár egyedül helytállni. Ez persze megmagyarázható a lore-ral, de esélyes, hogy a fejlesztők el akarták kerülni, hogy mindhárom főhős elpatkoljon útközben, és vége legyen a kalandnak. Hoppernek strixekre sincs szüksége, ellenben meg van átkozva: vagy gyengülnek képességei, vagy nő a szenvedés a világban; hogy melyik eset valósul meg, az döntéseinken múlik. Túlságosan azonban nem kell aggódni érte, mert igazából nincs rá túl nagy hatással, ha az ereje kárára cselekszünk.

Galéria megnyitása

Ha nem akarunk a csatákkal vacakolni, választhatjuk a sztorimódot is. Ilyenkor a harcokat automatikusra állíthatjuk, a főszereplők sem fognak meghalni, így a kihíváson kívül nem vesztünk semmit.

Az Ash of Gods mindenképpen több, mint egy sima klón, melyet a The Banner Saga alapján készítettek. A küzdelmek talán nem olyan összetettek itt, de a saját plusz ötletek, mint a kártyák alkalmazása, vagy a végleges halál fenyegetése, illetve főleg a remek történet elegendő különbséget biztosít. A turmix azonban nem sikerült tökéletesre: a permadeath az izgalmak mellett gondokat is okozhat a sztori terén, ez pedig azért nem szerencsés, mert a történet viszi el a hátán a többi elemet, alapesetben törődünk a karakterekkel, de ha útközben meghalnak, akkor sokszor csak zűrzavar marad a helyükön. A sztorimód ezen segít, itt azonban a csihipuhi kedvelőinek nem terem sok babér, hiszen vajmi kevés kihívás marad. A játék abba a csoportba tartozik, amit inkább interaktív könyvnek, vagy rajzfilmnek lehet felfogni, és ebben nagyon jól teljesít. Ha nem bánjátok, hogy sokat kell olvasni, próbáljátok ki ti is!

Galéria megnyitása

Galéria megnyitása

Galéria megnyitása grid_on

Neked ajánljuk

arrow_backward arrow_forward
Kiemelt
-{{ product.discountDiff|formatPriceWithCode }}
{{ discountPercent(product) }}
Új
Teszteltük
{{ product.commentCount }}
{{ voucherAdditionalProduct.originalPrice|formatPrice }} Ft
Ajándékutalvány
0% THM
{{ product.displayName }}
nem elérhető
{{ product.originalPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.grossPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.grossPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.displayName }}

Tesztek

{{ i }}
{{ totalTranslation }}
Sorrend

Szólj hozzá!

A komment írásához előbb jelentkezz be!
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mondd el, mit gondolsz a cikkről.

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward