Saját legnagyobb ellenségükké akarja változtatni a tumorsejteket egy kutatócsoport. Kísérleti vakcinájuk módosított tumorsejteket tartalmaz, amelyek mérgező anyagokat juttatnak a tumor többi részéhez, miközben egyúttal az immunrendszer számára is megkönnyítik, hogy megjegyezze és a későbbi esetleges felbukkanásokkor hatékonyabban kezelje a rákot. A vakcina egerekben ígéretes eredményeket produkált az agydaganat leggyakoribb formája ellen.

A rák elleni vakcinák, szemben a fertőző betegségek elleniekkel, általában terápiás célúak, ami azt jelenti, hogy a már meglévő rákos megbetegedések kezelésére vagy ezek visszatérésének megakadályozására szolgálnak. Megpróbálják kiaknázni azt a rést a rák páncélján, amely lehetővé teszi, hogy megkerülje az immunrendszert. Ezt a legtöbbször úgy érik el, hogy inaktivált tumorsejtek vagy más módszer révén az immunsejteket kiképezik arra, hogy felismerjék a daganat sejtjeinek valamilyen kulcsfontosságú részét. A Harvard Medical School és a Brigham and Women's Hospital kutatói azonban egy kissé más megközelítésen dolgoznak Khalid Shah vezetésével. Vakcinájukban élő rákos sejteket használnak, és ezeket genetikailag módosítják.

A koncepció mögött az a megfigyelés áll, hogy a tumorsejtek természetes hajlamuk szerint felkutatják a hozzájuk hasonló daganatos sejteket. A kutatók által fejlesztett mesterséges terápiás tumorsejteken, avagy ThTC-ken (therapeutic tumor cells) a CRISPR–Cas9 segítségével két fontos módosítást végeztek. Először is, a sejtek erős tumorölő hatóanyagokat termelnek. Másodszor pedig olyan fehérjéket termelnek, amelyek felkeltik az immunrendszer figyelmét, hogy a szervezet hosszú távú immunitást tudjon kialakítani a rák ellen. A kezelés biztonságosságának biztosítása érdekében a sejteket úgy programozták, hogy ezek egy kapcsolót hordoznak, amely révén könnyen elpusztíthatók.

A Science Translational Medicine című szaklapban megjelent tanulmányban a kutatócsoport arról számolt be, hogy a vakcinát glioblasztóma tumorok, az agydaganatok leggyakoribb és sokszor halálos formája ellen alkalmazták különböző egértörzseken, köztük az emberekhez hasonló immunrendszerrel rendelkező egereken is. A vakcina biztonságosnak és hatékonynak bizonyult a daganatok elpusztításában, tartós immunválaszt váltott ki, és növelte az egerek túlélését.

Az állatkísérletek persze csak a kezdetet jelentik a hasonló fejlesztéseknél, hiszen a kísérleti terápiák nagyon nagy százalékával az a helyzet, hogy egereken még működtek ugyan, de az emberen nem hatásosak. Ennek ellenére a mostani siker mindenképpen jó előjel a jövőbeli vizsgálatokhoz. A kutatócsoport szerint a sejtalapú vakcinát a testben előforduló másféle szilárd tumorok kezelésére és megelőzésére is lehetne használni. Shah azt is elmondta, hogy feltételezve, hogy a csapat kutatásai továbbra is gyümölcsözőek lesznek, a vakcina klinikai vizsgálatai három-öt éven belül kezdődhetnek meg.